Magyarország bruttó hazai terméke 2023 I. negyedévében a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent.
A mai GDP-adatot Regős Gábor jelentős pozitív meglepetésnek minősítette. Bár az adatok összességében nem kedvezők, de a várakozásoknál lényegesen jobbak. Negyedéves alapon a gazdasági teljesítmény mindössze 0,2 százalékkal csökkent, ami a 0,9 százalékos elemzői konszenzusnál jóval alacsonyabb. Míg tehát azon ágazatok, ahonnan rendelkezünk havi adatokkal (ipar, építőipar, kiskereskedelem), rosszul teljesítettek, a többi ágazat ennek egy részét kompenzálni tudta.
Regős Gábor szerint tehát
a technikai recesszió folytatódott, de a negyedéves visszaesés az előző negyedévekben tapasztaltnál kisebb volt.
Éves alapon a gazdasági teljesítmény visszaesése a nyers adatok szerint 0,9, a kiigazított adatok szerint 1,1 százalék volt.
Termelési oldalon meglepő fejlemények látszódnak: az ipar teljesítménye a magas beruházási ráta, a jelentős állami támogatások és a nagy rendelésállomány ellenére is visszaesett, és ez húzta vissza a gazdaság teljesítményét. A mezőgazdaság növekvő teljesítményére a tavalyi katasztrofális év után lehetett számítani, a pozitív meglepetés a szolgáltatások oldaláról jött. A KSH ezen belül kiemeli az egészségügyet – itt vélhetően a magánegészségügy előretörése okozta a növekedést. Érdekes lesz a második becslésben az egyes szolgáltatási ágak növekedésének alakulása.
Az elemző kiemelte, hogy felhasználási oldalról szintén nem állnak még rendelkezésre pontos számok, de éves szinten a nettó export vélhetően pozitívan, a fogyasztás és a beruházás pedig negatívan befolyásolhatták a gazdasági növekedést. A szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg pozitív meglepetése sem zárható ki.
Regős Gábor szerint a következő nagy kérdés, hogy a második negyedévben a gazdaság ki tud-e kerülni a technikai recesszióból, és meg tud-e indulni a növekedési pálya felé.
A mai adatok alapján jelentősen nőtt annak a valószínűsége, hogy a gazdaság az idei év egészét tekintve elkerüli a recessziót, és a Makronóm Intézet korábbi 0,8 százalékos növekedési várakozása sem tűnik elérhetetlennek.
Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője szerint is a hazai gazdaság feltehetően már túljutott a mélyponton, a második negyedévben pedig véget érhet a technikai recesszió. A második negyedévtől a fűtési szezon végével, valamint a visszaeső energiaárak hatására jelentősebb fordulatra számít, mivel újraindulhatnak az átmeneti leállásra kényszerülő termelő és szolgáltató egységek.
Kedvezőnek tartja, hogy az ipar rendelésállománya továbbra is növekedést mutat, a növekedéshez pedig új feldolgozóipari kapacitások is hozzájárulhatnak.
A növekedést a mezőgazdaság is nagyobb mértékben támogathatja a kirívóan alacsony tavalyi bázis miatt.
A fogyasztást egyelőre visszahúzzák a romló reálbérek, azonban az év során a romlás mértéke az infláció csökkenésével mérséklődni fog, az utolsó hónapokban pedig újra növekedést mutathatnak a reálbérek, így a fogyasztás fokozatosan stabilizálódhat, az év végén pedig már kisebb javulás sem zárható ki.
Suppán szerint a beruházásokat a magas kamatok és az állami/uniós beruházások visszaesése húzza le, de az FDI részben ellensúlyozhatja. Idén a növekedést elsősorban a nettó export, valamint a készletek alakulása húzhatja, az előbbire felfelé mutató kockázatot lát a kiemelkedő első negyedéves egyenlegnek köszönhetően.
Az MBH Bank 2023-ban összességében 1 százalékos GDP növekedésre számít, azonban a vártnál némileg enyhébb recesszió valamelyest javítja a kilátásokat. A következő években már újra dinamikus lehet a növekedés, részben az elhalasztott fogyasztás pótlása, részben a várhatóan mérséklődő kamatok hatására feltehetően élénkülő beruházások, döntően pedig a további feldolgozóipari kapacitások üzembe helyezése miatt.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Emlékezetes. a kormány januárban 6 százalékkal emelte meg a nyugdíjakat.
A második negyedévben a gazdasági teljesítményt a fogyasztás növekedése húzta, amely éves szinten 4,2, míg negyedéves alapon 1,1 százalékkal nőtt, ellenben a beruházások 15,4, illetve 6,7 százalékkal visszaestek – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője. Idén 2 százalék körül bővülhet a magyar GDP, ha a külső körülmények kedvezően alakulnak.
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
A magyar külügyminiszter ráadásul még mindig nem fedte fel teljesen a lapjait.
