A technológiai fejlődés hatalmas pénzeket hozhat a techcégeknek, azonban mindig bekövetkezik a lassulás, amikor már „mindenkinek mindene megvan”. A techcégek azonban nem akarnak ebbe belenyugodni, ezért képesek észszerűtlen döntéseket meghozni.
Az elmúlt években a Google-felhasználóknak sok esetben problémájuk akadhatott a keresőmotorral: nem találtak benne válaszokat. Kereséskor nem feltétlenül a leghasznosabb linkekkel találkozunk először – a számukra valójában érdekes tartalomhoz keresztül kell vergődni a szponzorált, a legtöbbször irreleváns hirdetések tengerén, és csak ezután érdemes elolvasni az érdemi, nem fizetett találatokat egy-egy témával kapcsolatban.
Azonban nem a Google az egyetlen technológiai óriás, amely átalakult az évek folyamán. A Facebookon, ahol régebben a barátainkkal tarthattuk egyszerűen a kapcsolatot, most elárasztja a felhasználók hírfolyamát szponzorált tartalmakkal. A neves New York-i publicista, John Herrman pedig az év elején az Amazonról írt hasonló értékelést. Szerinte most már szinte lehetetlen minőségi terméket találni – ehelyett olyan felhasználók silány minőségű árucikkeit ajánlja a rendszer, akik pontosan tudják, hogyan kerüljenek a lista élére.
Mindezek a nyomorúságos online tapasztalatok egy alattomos betegség tünetei:
– állítja (a fent linkelt Herrmannal lényegében egyetértésben) az Insider írója, Ed Zitron.
A Google, az Amazon, a Meta és más technológiai cégek végső soron a saját határaikat feszegetik a téren, hogy mennyire tudják befolyásolni és manipulálni a felhasználókat. És ahelyett, hogy megpróbáltak volna érdemben innoválni és javítani az általuk nyújtott hasznos szolgáltatásokon, ezek a vállalatok megpróbálták teljesen átalakítani az üzleti tevékenységüket, hogy elnyerjék a Wall Street-i befektetők kegyeit. Ennek eredményeképpen a kollektív online élményünk egyre rosszabb – magyarán online módon is nehéz megtalálni azokat a dolgokat, amelyeket meg akarunk vásárolni, de az információkeresés is bonyolultabbá vált. Különösen, ha hiteles, például promóciók által kevésbé befolyásolt infókat keresünk.
A 2000-es években és a 2010-es évek elején a technológiai vállalatok valóban új, érdekes termékeket, illetve szolgáltatásokat adtak a kezünkbe. Megkönnyítették az életünket például a modern telefonokkal, amelyekkel keresgélhetünk, tarthatjuk a kapcsolatot a barátainkkal és megörökíthetjük a fontos pillanatokat. Ez táplálta a Szilícium-völgy robbanásszerű növekedését: a cégek értéke az egekbe szökött, a részvényárakkal egyetemben, a bevételek exponenciálisan nőttek, az új felhasználók tömegesen csatlakoztak. Az elmúlt években azonban lelassult a növekedés, mivel ahogy egyre többen bekapcsolódnak az online világba, úgy egyre csökken az újonnan csatlakozók száma. Ez a lassulás válságot váltott ki a völgyben.
Eközben e vállalatok közül sokan teljesen feladták eredeti küldetésüket, és nem túl észszerű újításokkal rukkoltak elő, hogy megpróbáljanak végre bevételt kicsikarni az ingyenes szolgáltatásokhoz szokott vásárlókból, és persze továbbra is vonzani a befektetőket.
A legszélsőségesebb esetekben a technológiai titánok úgy döntöttek, hogy teljesen feladják azokat az ötleteket, amelyek eredetileg híressé tették őket. A legjobb példa erre a Meta, a korábban Facebook néven ismert vállalat. A Meta azért lett a legsikeresebb közösségi média-óriás, mert viszonylag egyszerűen tarthattuk a kapcsolatot az ismerőseinkkel.
Az évek során azonban a Facebook túlbonyolította a rendszerét mindenféle funkciókkal, és megtűzdelte szponzorált tartalmakkal. Ennek eredményeképpen a Facebook-alkalmazásokat használók száma stagnál, és az egykor robbanásszerű bevételnövekedés megtorpant.
Ahelyett, hogy megpróbálná elérni, hogy az emberek újra használni akarják a termékeit, a vállalat úgy döntött, hogy inkább létrehoz egy vadonatúj virtuális világot, a sokat emlegetett metaverzumot.
Mark Zuckerberg szándéka egyértelműen egyfajta „második internet” létrehozása volt, ám mondhatni, eléggé kudarcosan alakult az újítás. A sikertelensége mellett azért is, mivel a cégnek tavaly több mint 13 milliárd dollárjába került ez a kísérlet.
Még ha a vállalatok azt is állítják, hogy az alaptermékükön dolgoznak, sok esetben az „innovációs” kísérleteik célja csupán a befektetők megnyerése – állítja Zitron.
Vegyük például Satya Nadellát, a Microsoft vezérigazgatóját. Nadella a metaverse hype csúcsán, 2021-ben a metaverzum áttöréséről szónokolt. De kevesebb mint két évvel később, az idei év elején, a vállalat szinte az egész metaverse-csapatát lapátra tette. Nadella – aki az elmúlt hónapokban több ezer embert bocsátott el – most a mesterséges intelligenciára (MI) összpontosít, annak ellenére, hogy évekkel ezelőtt két mérnökük munkáját, a Meena chatbotot megvétózták.
Továbbá a Google etikai aggályok miatt évekig halogatta saját MI-alapú chatbotjának elindítását, majd a Microsoft lépéseire válaszul egy nem túl megbízható verziót dobott piacra.
A trendeket követő vállalatok dollármilliárdokat csoportosítottak át egy teljesen új technológiába anélkül, hogy gondoltak volna arra, hogy ezek a felhasználók számára valóban hasznos, azokat segítő termékek lesznek-e, vagy hogy valójában árthatnak-e nekik.
Azaz lényegében ezért egyre nehezebb megtalálni azt, amit keresünk. Ezért van az, hogy a közösségi médiában a barátaink képei, megosztásai helyett folyamatosan szponzorált videókkal találkozunk. A mai világban a szolgáltatásokat nyújtó programoknak nem kell tökéletesnek lenniük – csak elég jónak ahhoz, hogy az emberek használják, és elég jónak ahhoz, hogy a befektetőket vonzzák.
Bár a kampány hivatalosan februárban indul, már két hónapja tart a választási láz. Az online tér meghatározó lesz április 12-e szempontjából.
A hírről Dobrev Klára, a DK elnöke számolt be közösségi oldalán, aki reméli, hogy nem igaz, mert „normális, programalapú versenyre” vágyik.
A Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején a külföldi befektetők diktálták a feltételeket, miközben a megszorítások tönkretették a magyar családokat. Most a Tisza Párt ígér újabb „piacbarát” fordulatot.
A 12 ezer milliárd forintos üzlet elképesztő magasságokba emelheti a mesterséges intelligenciát.
Jól eldugtak minden adatot, nehogy átvizsgálják őket, most csúnya bírsággal nézhetnek szembe.
Más változás is lesz az alkalmazásban.
A fő probléma, hogy a keleti vallások tanításait és gyakorlati elemeit Nyugaton a legtöbbször eredeti értelmükből kiforgatva tolmácsolják, és ennek keretében „követik” (tisztelet a kivételnek).
Ha csakis a tudás, a minőség számítana, akkor mindenképpen le kellene győzni Írországot.
