A felhasználói élményt háttérbe szorítja a techcégek kapzsisága

Az elmúlt években a Google-felhasználóknak sok esetben problémájuk akadhatott a keresőmotorral: nem találtak benne válaszokat. Kereséskor nem feltétlenül a leghasznosabb linkekkel találkozunk először – a számukra valójában érdekes tartalomhoz keresztül kell vergődni a szponzorált, a legtöbbször irreleváns hirdetések tengerén, és csak ezután érdemes elolvasni az érdemi, nem fizetett találatokat egy-egy témával kapcsolatban. 

Azonban nem a Google az egyetlen technológiai óriás, amely átalakult az évek folyamán. A Facebookon, ahol régebben a barátainkkal tarthattuk egyszerűen a kapcsolatot, most elárasztja a felhasználók hírfolyamát szponzorált tartalmakkal. A neves New York-i publicista, John Herrman pedig az év elején az Amazonról írt hasonló értékelést. Szerinte most már szinte lehetetlen minőségi terméket találni – ehelyett olyan felhasználók silány minőségű árucikkeit ajánlja a rendszer, akik pontosan tudják, hogyan kerüljenek a lista élére.

Mindezek a nyomorúságos online tapasztalatok egy alattomos betegség tünetei: 

– állítja (a fent linkelt Herrmannal lényegében egyetértésben) az Insider írója, Ed Zitron. 

A Google, az Amazon, a Meta és más technológiai cégek végső soron a saját határaikat feszegetik a téren, hogy mennyire tudják befolyásolni és manipulálni a felhasználókat. És ahelyett, hogy megpróbáltak volna érdemben innoválni és javítani az általuk nyújtott hasznos szolgáltatásokon, ezek a vállalatok megpróbálták teljesen átalakítani az üzleti tevékenységüket, hogy elnyerjék a Wall Street-i befektetők kegyeit. Ennek eredményeképpen a kollektív online élményünk egyre rosszabb – magyarán online módon is nehéz megtalálni azokat a dolgokat, amelyeket meg akarunk vásárolni, de az információkeresés is bonyolultabbá vált. Különösen, ha hiteles, például promóciók által kevésbé befolyásolt infókat keresünk.

A régit elrontják, az új nem túl vonzó

A 2000-es években és a 2010-es évek elején a technológiai vállalatok valóban új, érdekes termékeket, illetve szolgáltatásokat adtak a kezünkbe. Megkönnyítették az életünket például a modern telefonokkal, amelyekkel keresgélhetünk, tarthatjuk a kapcsolatot a barátainkkal és megörökíthetjük a fontos pillanatokat. Ez táplálta a Szilícium-völgy robbanásszerű növekedését: a cégek értéke az egekbe szökött, a részvényárakkal egyetemben, a bevételek exponenciálisan nőttek, az új felhasználók tömegesen csatlakoztak. Az elmúlt években azonban lelassult a növekedés, mivel ahogy egyre többen bekapcsolódnak az online világba, úgy egyre csökken az újonnan csatlakozók száma. Ez a lassulás válságot váltott ki a völgyben.

Eközben e vállalatok közül sokan teljesen feladták eredeti küldetésüket, és nem túl észszerű újításokkal rukkoltak elő, hogy megpróbáljanak végre bevételt kicsikarni az ingyenes szolgáltatásokhoz szokott vásárlókból, és persze továbbra is vonzani a befektetőket.

A legszélsőségesebb esetekben a technológiai titánok úgy döntöttek, hogy teljesen feladják azokat az ötleteket, amelyek eredetileg híressé tették őket. A legjobb példa erre a Meta, a korábban Facebook néven ismert vállalat. A Meta azért lett a legsikeresebb közösségi média-óriás, mert viszonylag egyszerűen tarthattuk a kapcsolatot az ismerőseinkkel. 

Az évek során azonban a Facebook túlbonyolította a rendszerét mindenféle funkciókkal, és megtűzdelte szponzorált tartalmakkal. Ennek eredményeképpen a Facebook-alkalmazásokat használók száma stagnál, és az egykor robbanásszerű bevételnövekedés megtorpant. 

Ahelyett, hogy megpróbálná elérni, hogy az emberek újra használni akarják a termékeit, a vállalat úgy döntött, hogy inkább létrehoz egy vadonatúj virtuális világot, a sokat emlegetett metaverzumot.

Mark Zuckerberg szándéka egyértelműen egyfajta „második internet” létrehozása volt, ám mondhatni, eléggé kudarcosan alakult az újítás. A sikertelensége mellett azért is, mivel a cégnek tavaly több mint 13 milliárd dollárjába került ez a kísérlet.

A Google felült a hullámra

Még ha a vállalatok azt is állítják, hogy az alaptermékükön dolgoznak, sok esetben az „innovációs” kísérleteik célja csupán a befektetők megnyerése – állítja Zitron.

Vegyük például Satya Nadellát, a Microsoft vezérigazgatóját. Nadella a metaverse hype csúcsán, 2021-ben a metaverzum áttöréséről szónokolt. De kevesebb mint két évvel később, az idei év elején, a vállalat szinte az egész metaverse-csapatát lapátra tette. Nadella – aki az elmúlt hónapokban több ezer embert bocsátott el – most a mesterséges intelligenciára (MI) összpontosít, annak ellenére, hogy évekkel ezelőtt két mérnökük munkáját, a Meena chatbotot megvétózták.

Továbbá a Google etikai aggályok miatt évekig halogatta saját MI-alapú chatbotjának elindítását, majd a Microsoft lépéseire válaszul egy nem túl megbízható verziót dobott piacra. 

A trendeket követő vállalatok dollármilliárdokat csoportosítottak át egy teljesen új technológiába anélkül, hogy gondoltak volna arra, hogy ezek a felhasználók számára valóban hasznos, azokat segítő termékek lesznek-e, vagy hogy valójában árthatnak-e nekik.

Azaz lényegében ezért egyre nehezebb megtalálni azt, amit keresünk. Ezért van az, hogy a közösségi médiában a barátaink képei, megosztásai helyett folyamatosan szponzorált videókkal találkozunk. A mai világban a szolgáltatásokat nyújtó programoknak nem kell tökéletesnek lenniük – csak elég jónak ahhoz, hogy az emberek használják, és elég jónak ahhoz, hogy a befektetőket vonzzák.