Szigorít a magyar kormány az ukrán gabonadömping elleni szabályokon

A magyar kormány új intézkedéseket vezet be, és még szigorúbban ellenőrzi az Ukrajnából a szolidaritási folyosón érkező ukrán gabonát, hogy az ténylegesen eljuthasson az eredeti célországokba – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

A kígyó melengetése

Az Agrárminisztérium az új szigorítások szükségességét az orosz-ukrán háború, az infláció, a brüsszeli szankciós politika csődje és az energiaválság következtében fellépő áremelkedések miatt amúgy is nehéz helyzetben lévő magyar gazdákra mért újabb csapással, az Ukrajnával határos tagállamokra zúduló, ellenőrizetlen minőségű, olcsó ukrán gabonaimport megfékezésével indokolja.

Mint arról a Makronóm már több ízben beszámolt: az Európai Unió a háború kitörése után vámmentességet biztosított Ukrajna mezőgazdasági termékeire (gabona, baromfi, méz, tojás) annak érdekében, hogy az orosz blokád miatt a kikötőkben ragadt gabona kijuthasson a kontinensről a világpiacra. Az Ukrajnával szomszédos tagállamok szolidaritási folyosókat hoztak létre a hatalmas mennyiségű ukrán termények szállítása érdekében, ám kiderült, hogy a gabona legnagyobb része egyáltalán nem jut el a célországokba, az importőrök és spekulánsok inkább az uniós belső piacon kezdik szétteríteni, lenyomva ezzel az EU-s szabványoknak mindenben megfelelő, jó minőségű gabona árát, a termelési költségek szintje alá süllyesztve az értékesítési árat, óriási anyagi veszteséget okozva a tagállami agrárpiacoknak és gazdáknak. 

Az érintett országok agrárminiszterei már januárban arra kérték az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a káoszhelyzet megoldása érdekében. Brüsszel azonban hallani sem akart arról, hogy módosítson a vámmentességen – azóta meg is hosszabbította azt –, de egyéb intézkedést vagy javaslatot sem helyezett kilátásba, ezzel gyakorlatilag magára hagyva a tagállamokat.

Magad uram, ha Brüsszel nincs

Nagy István agrárminiszter rámutatott: a gazdáknak stabilitásra és kiszámíthatóságra van szükségük, arra, hogy európai társaikkal azonos feltételek mellett folytathassák tevékenységüket. Brüsszel feladata az lenne, hogy ne ellehetetlenítse, hanem támogassa és védje az uniós termelőket. A kialakult helyzet megoldása érdekében a magyar, a lengyel, a szlovák és a román miniszterelnök, valamint a bolgár elnök ezért néhány napja közös levélben kérte az Európai Bizottság elnökét, hogy haladéktalanul hozzon intézkedéseket.

A tagállamok természetesen nem fűznek nagy reményeket ahhoz, hogy Ursula von der Leyen bármilyen intézkedést szorgalmazna, amely Ukrajna érdekeivel ellentétes lenne, még azon az áron sem, ha ez több tagállam agrárpiacának súlyos károkat okoz, így az érintett országok igyekeznek saját hatáskörükben kezelni a problémát.

Lengyelország miniszterelnöke személyesen jó barátját, Zelenszkijt kérte meg, hogy Varsó tekintetében vessen véget annak az állapotnak, ami miatt a lengyel gazdák folyamatosan útlezárásokkal demonstrálnak, és amely lemondásra késztette kormánya agrárminiszterét. Az ukrán elnök hirtelen szolidaritással válaszolt, és leállította a Lengyelországba tartó gabonaexportot. Probléma átmenetileg megoldva.

Nagy István szombati bejelentése szerint további szigorításként kezdeményezik az Ukrajnából érkező főbb gabona és olajosnövény-termények esetében az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) kötelezettségének bevezetését. Ezzel nem csak a beszerzés és az értékesítés során felmerülő adók megfizetését biztosítják – magyarán kiküszöbölik a káoszt kihasználó adócsalásokat –, de sokkal pontosabb képet kapnak a közúton beérkező gabonamennyiségről is. A kötelezettség bevezetésével büntethetővé válnak azok a szállítmányok, amelyek nem feleltek meg a bejelentési követelményeknek, az ilyen szállítmány ugyanis igazolatlan eredetűnek minősül, és a büntetésen túl le is foglalható.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi