Ezúttal azért, mert a tagállamok még mindig a lőszergyártáson vitatkoznak ahelyett, hogy küldenék a segélyt.
Az ukrán külügyminiszter elvesztette a türelmét, és a Twitteren adott hangot felháborodásának a közös EU-s lőszersegélyek elmaradása miatt. Dmitro Kuleba úgy fogalmazott: „Elkeserítő, hogy az EU képtelen végrehajtani a saját döntését az Ukrajnának szánt közös lőszerbeszerzéssel kapcsolatban. Ez a próbája annak, hogy az Unió valóban rendelkezik-e stratégiai autonómiával a kulcsfontosságú kérdésekben. A tétlenség Ukrajna számára emberéletekben mérhető”.
Kuleba frusztrációját az a vita okozza, amelyet alapvetően Franciaország indított el az Ukrajnának ígért közös lőszerbeszerzések ügyében. Az EU egy év leforgása alatt 1 millió tüzérségi (alapvetően 155 mm-es) lövedéket akar Ukrajnának ajándékozni, ám a hogyan és miből kérdése még mindig napirenden van. Az Európai Békekeretben ugyan 1 milliárd eurónyi összeg van elkülönítve a lövedékek gyártására, a kivitelezés azonban megakadt.
A tagállamok arról vitatkoznak hetek óta, hogy
amelyek elsősorban az Egyesült Államokban, Kanadában és Nagy-Britanniában várják a zsíros szerződéseket. Néhány tagállam Franciaország vezetésével mereven elutasítja azt az ötletet, hogy a közös piacon túlról vonjanak be hadiipari cégeket a folyamatba. Macron elnök azzal érvel, hogy ha az európai adófizetők pénzéből újra harmadik országok járnak jól, az semmit nem tesz hozzá az európai hadiipar fejlesztéséhez, és romboló következményekkel járhat az EU-s belső piacra. A támogatók ezzel szemben Ukrajnára és az idő rövidségére mutogatnak, Kuleba szavait ismételgetve.
A héten ismét nem sikerült dűlőre jutni a tagállamoknak az ügyben, Ukrajna ezért keményebb kommunikációra váltott, legalábbis ezt tükrözik a külügyminiszter gúnyt sem nélkülöző mondatai. A „stratégiai autonómia” említése ugyanis egyértelmű fricska Macron elnöknek, aki kínai látogatása után hirdette meg új forradalmát, melynek lényege egy mindenkitől – de elsősorban az Egyesült Államoktól – független, gazdaságilag és külpolitikailag szuverén Európai Unió.
Az EU-s megbeszélések a jövő héten folytatódnak, gyors döntés tehát biztosan nem várható az ügyben, azt azonban több uniós diplomata is megjegyezte: Ukrajna nyilvános és rendkívül nyers megjegyzései azt a látszatot keltik, mintha máris tagállam lenne. Pedig odáig még hosszú az út.
Fotó: Dmitro Kuleba (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
A francia elnöki palotában adott díszvacsorán a kínai elnök mellett feszített a francia politikai és gazdasági elit, a szerdai budapesti vizitet azonban már előre megbélyegezte a nyugati sajtó.
A francia elnök kihasználta ezt az ajándékcserét, hogy megmutassa a francia kultúrát és luxust.
Hszi Csin-ping látogatásának célja Magyarország és Kína államközi és gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak további erősítése, valamint az együttműködés kiterjesztése újabb területekre.
A Tett és Védelem Alapítvány feljelentés tesz az ügyben.
A lengyel miniszterelnök kritizálta lapunkat, amire Szalai Zoltán lapigazgató reagált.
Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője elmondta, szerinte három oka van, amiért felelőtlenség lenne katonákat küldeni Ukrajnába: sokan meghalnának, nem segítene és még a feszültséget is növelné.
Szerdán kiderült: a baloldal új messiása egy rádiót internetblokkolónak, egy rendőrt pedig titkosszolgának nézhetett.
Bár korábban a háborúellenesség volt az egyik alapgondolat az Európai Unióban, mára ez kezd elmosódni – erről, a Brexitről és a Nyugat-Balkán integrációjáról is beszéltek a Mathias Corvinus Collegiumban rendezett könyvbemutatón.
