Érezhetően lassult az infláció üteme márciusban, igaz, az éves adatok egyelőre felemás képet mutatnak.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint a márciusi inflációs adat felemás képet mutat. Ugyan a pénzromlás mértéke a februári 25,4 százalékról 25,2 százalékra csökkent, a lassulás mértéke némileg elmaradt a várakozásoktól, hiszen az elemzői konszenzus 24,8 százalék volt.
Regős Gábor aláhúzza: a havi alapú drágulás a februárival megegyezően 0,8 százalékot tett ki. Az infláción belül továbbra is az élelmiszerek drágulása a leginkább meghatározó, a teljes pénzromlás 49 százalékáért ez a termékcsoport volt a felelős. E termékcsoport drágulása a havi alapú áremelkedést is felfelé húzta, hiszen februárhoz képest az élelmiszerárak átlagosan 1,5 százalékkal növekedtek, ugyanakkor éves alapon a drágulás 43,3 százalékról 42,6 százalékra csökkent.
Jelentősen, 49 százalékról 43,1 százalékra lassult a háztartási energia áremelkedési üteme, amelyet részben a fogyasztás csökkenése magyaráz, hiszen így kevesebben fogyasztottak az átlagfogyasztás felett, azaz az átlagos ár mérséklődött. Ezt mutatja a vezetékes gáz árának havi alapú, 8,7 százalékos árcsökkenése is, de jelentősen, 10,1 százalékkal mérséklődött egy hónap alatt a koksz, brikett ára is. Ez utóbbinál viszont nem a fogyasztáscsökkenés lehet a magyarázat. Éves alapon gyorsulás látszik a szeszes italok, dohányáruk (18,8 százalékról 19,7 százalékra) és a szolgáltatások (11,6 százalékról 13 százalékra) inflációjánál is.
A szolgáltatásokon belül meglepő módon nem a banki vagy telekommunikációs szolgáltatások drágulása volt a legjelentősebb, hanem az olyan hatóságilag meghatározott vagy jelentős részben állami/ önkormányzati szolgáltatásoké, mint a taxi (35,7 százalék) vagy a sport- és múzeumi belépőké (27,7 százalék). Ugyanakkor
1. ábra
Forrás: KSH, 2023.04.12.
A kiskereskedelmi láncok által beharangozott árcsökkentések egyelőre tehát nem tudták átfogóan mérsékelni az inflációt, talán inkább egyedi akciók voltak, bár több termékcsoportnál kisebb mértékben csökkentek havi alapon az árak: a sajtnál 3,7 százalékkal, a vajnál pedig 3,1 százalékkal. Ugyanakkor a két termékcsoport drágulása éves alapon továbbra is jelentős, 60,6, illetve 68 százalékos.
Remélhetőleg ez a hatás a következő hónapokban erősödni fog, és az árcsökkenés valóban szélesebb körűvé és ezáltal az inflációt is befolyásolóvá válik. Erre az áprilisi inflációs adatok adhatnak választ. A járműüzemanyagok ára kedvezően befolyásolta a havi inflációt – egy hónap alatt 2,6 százalékot mérséklődött, ezzel 0,2 százalékponttal fogta vissza a pénzromlást.
A mai adatok alapján tehát az infláció csak lassan csökken. Ennek megfelelően egyelőre nem számíthatunk a monetáris politika lazítására, a júniusi ülésen is csak akkor, ha az infláció lassulása a mostaninál erőteljesebb lesz.
A KSH adatai részletesen:
– Az élelmiszerek ára 42,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a leginkább a tojásé (74 százalék), a tejtermékeké (72,8 százalék), a vaj és vajkrémé (68 százalék), a kenyéré (67 százalék), az édesipari lisztesárué (66,2 százalék), a sajté (60,6 százalék), a száraztésztáé (53,9 százalék), a tejé (50,4 százalék) és a péksüteményeké (48 százalék).
– A termékcsoporton belül a liszt (9,7 százalék) és az étolaj (3,9 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben. A háztartási energia 43,1 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 62,8, a tűzifa 55,9, a palackos gáz 51,6, az elektromos energia 27,6 százalékkal.
– A tartós fogyasztási cikkekért 11,2, ezen belül az új személygépkocsikért 20,7, a fűtő- és főzőberendezésekért 19,6, a konyha- és egyéb bútorokért 18,9, a szobabútorokért 16,7 százalékkal kellett többet fizetni.
– A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 19,7, ezen belül a szeszes italok 27,4 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 62,3, a mosó- és tisztítószereké 35,8, a testápolási cikkeké 28,1, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 26,9 százalékkal nőtt.
– A járműüzemanyagok 26,9 százalékkal drágultak.
– A szolgáltatások díja 13 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 35,7, a sport- és múzeumi belépők 27,7, az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 26,4, a belföldi üdülés, illetve a járműjavítás és -karbantartás egyaránt 24,4, a lakásjavítás és -karbantartás 20,6 százalékkal került többe.
Egy hónap alatt, 2023. februárhoz viszonyítva:
– A fogyasztói árak átlagosan 0,8 százalékkal nőttek.
– Az élelmiszerek 1,5 százalékkal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 6,1, a kávé 5,1, az alkoholmentes üdítőitalok 4,5, a büféáruk, illetve a csokoládé, kakaó egyaránt 2,6, az éttermi étkezés 1,6 százalékkal.
A sajt 3,7, a vaj, vajkrém 3,1, a száraztészta 2,3, a péksütemények 1,2, a tej 0,8 százalékkal olcsóbb lett.
– A háztartási energia ára 3,8 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 8,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
– A járműüzemanyagok ára 2,6 százalékkal csökkent.
– Az állateledelek 7, a mosó- és tisztítószerek 2,1, a virág és dísznövény 1,9 százalékkal került többe.
– A szolgáltatások átlagosan 1,9 százalékkal drágultak, ezen belül a telefon- és internetszolgáltatások 8,4, a tv-előfizetések 6,5, a taxi 4,6, a belföldi üdülés 3,2, a testápolási szolgáltatások 2,1 százalékkal.
2. ábra
Forrás: KSH, 2023.04.12.
Címlapfotó:123rf.com
A statisztikai hivatal ma reggeli előzetes adatai szerint éves alapon 1,7 százalékkal nőtt a magyar GDP, míg negyedéves alapon 0,8 százalékos volt a bővülés ez év első három hónapjában a szezonálisan és naptárhatástól kiigazított adatok alapján. Az elemzői várakozásoknál érdemben kedvezőbbek a számok – véli a Makronóm Intézet elemzője. Az év egészében 2,8 százalékkal növekedhet a gazdaság.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Idén éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedés várható a Makronóm Intézet friss, a mai KSH-adatokat értékelő elemzése szerint.
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
Véres események színtere lett ismét a kaliforniai UCLA egyetem: a kampusz udvarán felállított sátortábort megtámadták az Izraellel szimpatizáló tüntetők.
A pártelnök szerint a Fidesz a múlt, Magyar Péter a jelen és a 2RK pedig a jövő.
