Az IMF az egy főre jutó GDP alapján állította össze a listáját. Magyarország 57. a százkilencvenből.
A Nemzetközi Valutaalap 2023-as előrejelzése az egy főre jutó GDP alapján rangsorolta az országokat. A végső adat az adott állam GDP-jének a teljes lakosságra vetített hányadosa. A globális mérőszámok növekednek: míg 2020-ban 11 160, 2022-ben már 13 400 dolláron állt a mutató, az idén eléri a 13 920 dollárt.
A Visual Capitalist ábráján jól látszik, hogy a leggazdagabb országok zöme – e számítás alapján – Európában található. Az aranyérmet a bankszektor hajtotta Luxemburg szerezte meg, ott az az egy főre jutó GDP 128 820 dollár.
A lista második helyén Írország áll 107 ezer dolláros egy főre jutó GDP-vel, míg a dobogó harmadik fokát Svájc szerezte meg, 94 ezerrel. Írország az elmúlt években jött fel ennyire, köszönhetően a kedvező adózási rendszernek és befektetői környezetnek, nem utolsósorban pedig a magasan képzett munkaerőnek, amely szintén mágnesként vonzza a külföldi vállalatokat.
A top 10-ben a három nagyágyút Katar, Norvégia, Szingapúr, az Egyesült Államok, Izland, Ausztrália és Dánia követi. Érdekesség, hogy az élen álló Luxemburg egy főre jutó GDP-je közel 415-szöröse a világ legszegényebb országának, Burundinak, ahol az mindössze 303 dollár.
Magyarországnak nincs oka szégyenkezni: hazánk 20 119 dollárral az 57. helyet foglalja el a százkilencven államot felsoroló listán, közvetlenül mögöttünk pedig Lengyelország és Horvátország következik.
Fotó: 123RF
Magyar Péter testvére és Bárándy Péter mellesleg azokért a bírákért tüntetett, akik most kapnak akkora fizetésemelést, hogy 2,2 millió forintot keressenek.
Kacsoh Dániel vendégei a Mandiner stúdiójában Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója és Szabó László producer.
Boris Kálnoky riportja a választás előtti állapotokról már elérhető a Mandiner YouTube-csatornáján.
Csak nem pont úgy, ahogy a tisztelői gondolják.
Szükség lenne az uniós alapszerződések módosítására.
Az MCC-OH Országos Gimnáziumi Rangsora új módszertan mentén született, hét objektív szempont alapján értékelték az intézményeket.
Neparáczki Endre genetikus szerint a tudományos kérdés sosem az volt, hogy az európai hunok és a honfoglaló magyarok között van-e közvetlen genetikai kontinuitás, hanem az, hogy van-e a két etnikumnak közös őse.
Nehéz éveken van túl Olaf Scholz kancellár. Németország gazdasága történelmi mértékű recesszióban van, szétesett az egyébként is gyenge lábakon álló koalíció, és év végén még legnagyobb nemzetközi szövetségesét, az USA-t is elveszítette Biden bukásával. Vajon van-e még számára kiút, vagy egy politikai karrier csúfos kudarcának lehetünk épp tanúi?
