SVB és Signature Bank: a pánik elült, mire számítsunk?

Az emelkedő infláció miatt a jegybankok világszerte szigorították a kamatkondíciókat, ami lenyomja a kötvények árát. Mindez veszteséget okozhat azon gazdasági szereplők számára, amelyek lejárat előtt kívánják értékesíteni kötvényeiket – kezdi a helyzet elemzését a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője, Molnár Dániel. Szerinte az USA-ban is ezt történt: az SVB-nél bekövetkező betétkivonást a bank csak a kötvényeinek értékesítésével tudta fedezni, így pedig folyamatosan veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. 

– húzza alá a szakértő.

Érdemes visszaemlékezni, hogy a Sberbank tavalyi csődje sem okozott problémát a hazai bankrendszerben, mivel a hazai leánybank tőkehelyzete megfelelt minden előírásnak, így a betéteseket teljes mértékben kompenzálni tudták.

Az USA-ban az európainál sokkal lazábbak a bankszabályozások, példának okáért nem is minden pénzintézet tartozik a Federal Reserve alá, emiatt is gyakoribbak ott a bankcsődök. A pénzpiacokon a csőd hírére eluralkodott a pánik, amit nem segített, hogy a hatóságok eleinte nem is foglaltak egyértelműen állást arra vonatkozóan, milyen mértékben kívánják megsegíteni a betéteseket. 

Ez a pánik terjedt át március 13-14-én Európába és a magyar gazdaságba, mivel sok befektető előtt felrémlett a pénzügyi válság rémképe. A nemzetközi pénzügyi hangulat romlása idején pedig már megszokhattuk, hogy a forint gyengülni kezd, mivel egy rendkívül likvid piacról van szó. Várhatóan ugyanakkor ez a gyengülés csak átmenetinek bizonyul majd, tekintve, hogy a gazdaság fundamentumai nem indokolják. 

Egyrészt az energiaárak csökkenése miatt fokozatosan javul a folyó fizetési mérleg egyenlege, másrészt 

ahonnan további kitörést az uniós források megérkezése tudna eredményezni – fejti ki Molnár Dániel.

Mi is történt március 10-én pénteken és az ezt követő napokban Amerikában?
 
Pár nap leforgása alatt két bank jelentett csődöt: a Silicon Valley Bank (SVB) és a Signature Bank. Az előbbi, a kriptoeszközöket és startupbefektetéseket nagymértékben tartó SVB kétmilliárd dolláros (740 milliárd forintos) veszteséget mutatott ki, majd de facto csődöt jelentett. A friss hatósági jelentések szerint a másik „áldozat”, a New York-i kereskedelmi bank, a nagy ingatlanpiaci kitettséggel és 40 észak-amerikai fiókkal rendelkező Signature Bank, amelynek mintegy 88 milliárd dolláros betétállományának kilenctizede (!) nem volt biztosítva a tavalyi év végén. Innen indult tehát, de most, március 14-én, egyelőre úgy tűnik, pár nap alatt el is ült a nagy pánik. Ugyanis
az amerikai szövetségi szabályozó hatóságok vasárnap, március 12-én közölték, hogy a Silicon Valley Bank és a Signature Bank ügyfélbetéteinek teljes összegét korlátlanul fedezik a szokásos 250 000 dolláros limit helyett.
A döntés nyilvánvaló oka, hogy elkerüljék a bankpánikot, a tömeges betétkivonást, ami beláthatatlan következményekkel járna.
 
Ha nem is dől ki a következő hetekben-hónapokban újabb csontváz a szekrényből, sajnos úgy tűnik, hogy a nemzetközi inflációs nyomás e pánik okán a vártnál lassabban enyhül. Ráadásul Európára is hatással van az esemény, hiszen elemzői várakozások szerint az Európai Központi Bank (EKB) március 16-án, csütörtökön akár fél százalékkal is emelheti a kamatot, mert az EU-s inflációs ütem nem nőtt ugyan, de egyelőre nem is csökkent érdemben. A lényeg, hogy a bankpánik következtében a jegybankok várhatóan nem tudnak az eredetileg tervezett ütemben kamatokat csökkenteni. 
A magyar bankrendszer, illeve a gazdaság ugyanakkor nincs veszélyben, hiszen egyrészt nálunk a bankok szabályozása sokkal szigorúbb, mint a tengerentúlon, másrészt pedig a gazdasági, beruházási mutatóink és a gazdaság fundamentumai stabilak, miközben az alacsonyabb energiaárak is segítik a magyar pénzügy stabilitást. 

Címlapfotó:123rf.com