A modern mezőgazdasághoz és a világ élelmezéséhez létfontosságú műtrágya piaca turbulens másfél éven van túl. Az előállításához nélkülözhetetlen földgáz jelentős áremelkedése a műtrágya árát is megháromszorozta – elmélyítve a globális élelmiszer-biztonsági válságot. A strukturálisan magasabb földgázárak és az orosz mezőgazdasági értékláncokról való fokozatos leválás miatt Európának hosszabb távon is számolnia kell a korábbinál jóval drágább műtrágyával.
A műtrágya a modern ipari növénytermesztés megkerülhetetlen alapanyaga, ezért az előállításában bekövetkező zavarok hamar továbbgyűrűznek a mezőgazdaság minden területére, veszélyeztetve az élelmiszer-ellátás biztonságát. A műtrágyák fő fajtái nitrogén, kálium és foszfát alapúak; ezek közül
Számos más árucikkel egyetemben az ukrajnai háború kitörése a műtrágya 250 milliárd dolláros piacát is kedvezőtlenül érintette, az iparág válsága azonban már korábban elkezdődött. A nitrogén alapú műtrágya ára 2021 végén, vagyis már a háború előtt rohamos növekedésnek indult a fő összetevőjének számító földgáz drágulása nyomán – becslések szerint
A kálium alapú műtrágya (hamuzsír) ára szintén megugrott az egyik vezető exportőrnek számító Belaruszra még a 2021-es kormányellenes tüntetések elfojtása miatt kivetett szankciók következtében. A retorziók kiszabásával egy időben a magas földgázárak jelentősen visszafogták az európai műtrágyagyártást, a kínálat csökkenése pedig tovább fokozta az élelmiszerárak emelkedését.
A műtrágya ára 2022 elején érte el az eddigi legmagasabb értéket, amikor is a 2019–2020-as szint három és félszeresére drágult. Mindez ahhoz vezetett, hogy az élelmiszerárak is történelmi csúcspontjukat érték el 2022 tavaszán, amely a Világbank szerint a legszegényebb 45 országban 205 millió ember élelmiszer-ellátását veszélyezteti még ma is. Eközben a gazdák csökkentették a műtrágya felhasználást is, aminek később még jelentős következményei lesznek.
A műtrágyák közül a nitrogén hatása (hiánya) szinte azonnal, az adott évben megnyilvánul. A nitrogén elsősorban a növekedést, az asszimilációs- (levél-) felületet növeli, de fontos a fehérjeképződésnél, így az ipari méretű gabonatermesztésnél nélkülözhetetlen a megfelelő sikértartalom eléréséhez, ami a kenyérgabona egyik minőségi mutatója. Az idei évben viszont figyelembe kell venni a súlyos európai aszályhelyzetet, ahol a megfelelő tápanyagfelvételt akadályozta a víz hiánya a talajokban.
Az európai gazdák 2022-ben így csapdahelyzetbe kerültek, ugyanis még be is vállalták volna a drágább műtrágya használatát, mivel tavasszal a gabona ára is megugrott, ami a magasabb kiadások mellett magasabb árbevételt ígért, viszont az aszály csökkentette a termés mennyiségét. Ennek ellenére az aratás után a gabonaárak mégis csökkentek, főként mivel létrejött a gabonaszállítási egyezmény, így enyhültek a szállítási feszültségek az ukrán gabona kapcsán, sőt túlkínálat keletkezett.
Oroszország 2021-ben a világ első számú műtrágyaexportőre volt 15 százalékos globális exportrészesedéssel és 12,5 milliárd dollárnyi éves értékesítéssel. Így a nyugati világban egyre nagyobb aggodalmat kelt, hogy a globális műtrágyaellátás közel 30 százalékát a Nyugat vezette világrend fő kihívóinak számító Oroszország és Kína biztosítja, hiszen ezáltal jelentős a befolyásuk a globális élelmiszer-ellátás felett.
A háború kitörése után számos szakértői előrejelzés az orosz műtrágyaexport összeomlását várta, ez azonban nem következett be. Habár a Nyugatra irányuló értékesítés csökkent, az orosz műtrágyaexport számottevő növekedésnek indult olyan országokba, mint India, Törökország vagy Vietnám.
Annak ellenére, hogy
Ugyanakkor, mivel Moszkva a háború kitörése óta nem közöl exportadatokat (csak az importőrök adataiból következtethetünk), és a piaci becslések szerint Európa tele van orosz műtrágyával, a valós bevételük ennél jóval magasabb lehet.
A megugrott nemzetközi kereslet miatt Moszkva a belföldi ellátás biztosításának érdekében 2021 novemberétől exportkvótát vezetett be a műtrágyára, ami többszöri hosszabbítás után jelenleg 2023 májusáig hatályos, a mértékét pedig rendszeresen az orosz kereslethez igazítják. A kvóta nem vonatkozik Oroszország legközelebbi szövetségeseire, az Eurázsiai Gazdasági Unióra (Belarusz, Kazahsztán, Kirgizisztán és Örményország), így ezen államok mezőgazdaságának egyik fontos „nyersanyaga” továbbra is biztosított.
Mivel Kína szintén korlátozta műtrágyakivitelét, és a Belaruszból származó export szankciók alatt áll, ez a lépés nehezítheti az agrárszektor helyzetét, különösen az árérzékenyebb Latin-Amerikában és Afrikában.
Bár számos kereskedő önkéntes embargót vezetett be az orosz élelmiszer- és műtrágyaexportra, ezen árucikkek az élelmiszer-biztonság fenntartásának érdekében a kezdetektől fogva mentesültek a nyugati szankciók alól. Ezt azonban az EU sokáig nem kommunikálta transzparens módon, így a harmadik világba irányuló orosz export egy ideig akadozott, mivel az európai szállítmányozók a szankcióktól való félelem miatt nem merték továbbítani az orosz árukat.
Az export újbóli beindítása érdekében az EU azt is lehetővé tette, hogy a korábban vagyonbefagyasztással sújtott, az agráriparban érdekelt orosz vállalkozók elleni intézkedéseket feloldják.
Mivel az európai nitrogénműtrágya-gyártóknak 2022-ben időnként több mint kétharmaddal kellett csökkenteniük a termelésüket, az agrárszektor kénytelen volt ezt az árucikket Európán kívülről beszerezni.
Például a marokkói OCP Group, a világ legnagyobb foszfáttartalmú műtrágyagyártó vállalata 2022-ben rekordbevételt tudott elérni a magasabb áraknak és persze a nagyobb haszonkulcsnak köszönhetően. A múlt év első kilenc hónapjában a cég nyeresége elérte a 3,65 milliárd dollárt, szemben a 2021-es év azonos időszakának 1,99 milliárdjával. A nitrogénműtrágyához, ahogy írtuk, földgáz szükséges, a foszfát viszont bányászott ásványi anyag, amely más tápanyagokkal kombinálva válik műtrágyává. Az OCP-nek azonban kizárólagos hozzáférése van a globális foszfátkészletek 70 százalékához, ami Marokkóban található, a vállalat pedig a világ öt legnagyobb műtrágyaexportőrének egyike.
Az árkorrekció már a láthatáron van a műtrágyák piacán is, miután a földgáz ellenértéke visszatért a háború előtti szint alá. A fontos összetevők, mint a nitrogén, a foszfát és a hamuzsír ára is kedvező tendenciát mutat, azonban
A szankciós mentesség ellenére számos mezőgazdasági vállalat az ellátási zavaroktól való félelem miatt új beszállítókat keresett az oroszországi műtrágyagyártók helyett, ennek következtében a kanadai, az amerikai vagy a már említett marokkói műtrágyagyártás fellendülésére lehet számítani.
Bár – mint fentebb szó volt róla – a nyugati szankciók a mezőgazdasági termékekre és alapanyagokra nem terjednek ki, annak lehet realitása, hogy a Nyugat és Oroszország közötti mezőgazdasági értékláncok, beleértve a műtrágya-kereskedelmet is, az új geopolitikai környezetben felbomlanak, és elsősorban a már körvonalazódó gazdasági blokkokon belül fognak újraépülni – vélhetően a korábbinál jóval magasabb árszinten.
Legalább kilenc ember meghalt, és több mint hetvenen megsérültek, miután Oroszország kedd hajnalban nagyszabású rakéta- és dróntámadást indított ukrán városok ellen.
Az orosz Nyomozó Bizottság szerint Ukrajna szándékosan mért csapást arra az iskolára, ahol kiskorúak is tartózkodtak.
Zelenszkij elnöki irodájának vezetője szerint az ukrán fél reálisnak tartja a háború belátható idejű lezárását.
Jurij Usakov szerint az európai támogatás felszítja Kijev makacsságát.
Ezúttal egy badalói férfi nem térhet vissza többé a családjához.
A hétvégén mindkét hadviselő fél stratégiai létesítményeket vett célba.
A legnagyobb összeggel a műtrágyakirály Bige László és családja támogatta a jelenlegi kormánypártot, de olyan nevekre is fény derült, mint Romsics Ignác vagy Mellár Tamás.
Június 1-jével távozott a szervezet éléről.
