A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2023 januárjában 528 ezer, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 363,9 ezer forint volt. A bruttó átlagkereset 16,1, a nettó átlagkereset 16 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban – derül ki a KSH friss, ma közzétett adataiból.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.
Januárban a keresetek növekedése kedvezően alakult, átlagosan 16,1 százalékot tett ki az egy évvel korábbihoz képest. Ebben szerepe volt a minimálbér 16, illetve a garantált bérminimum 14 százalékos emelésének is.
A bérek emelkedése januárban a versenyszférában nagyobb mértékű volt, mint a költségvetési szférában (17, illetve 13,6 százalék). Az egyes nemzetgazdasági ágak esetében a béremelkedés üteme hasonló volt, tehát az év eleji béremelések a mai adat alapján széles kört érintettek. A legalacsonyabb béremelkedés a szállítás, raktározás (5 százalék), illetve az egészségügy (7,9 százalék) és a közigazgatás (12,4 százalék) nemzetgazdasági ágazatait érintette.
Forrás: KSH, 2023.03.28.
Regős Gábor szerint a következő hónapok adatai közül a februári a kiugróan magas bázis (fegyverpénz) miatt nem lesz releváns, a valós folyamatokról legközelebb a márciusi adat ad képet. Ebben nem kizárt akár a béremelkedések további gyorsulása sem, hiszen a mostani inflációs környezetben azon munkáltatók is rákényszerülnek a bérek emelésére, ahol eddig ez elmaradt, ellenkező esetben a munkavállaló vagy csak demotivált lesz, vagy pedig keres jobban fizető álláslehetőséget.
A Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint az év elején a magas infláció miatt a kiugró bérnövekedések is a reálbérek éves alapú mérséklődését jelentik. Ez a második félévben már megfordulhat, és az infláció mérséklődésével a reálkeresetek változása ismét a pozitív tartományba kerülhet.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 528 000 forint volt.
A bruttó átlagkereset az információs és kommunikációs szektorban volt a legmagasabb (867 400 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (349 700 forint).
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 502 900 forintra becsülhető, ez 17,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 505 600, a költségvetésben 489 800, a nonprofit szektorban 513 600 forintot tett ki, ami 18,2, 15,3, illetve 14 százalékos emelkedést jelent egy év alatt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 351 100 forintot, a kedvezményeket is figyelembe véve 363 900 forintot ért el, 16,1, illetve 16 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
A reálkereset 7,6 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,7 százalékos növekedése mellett.
A bruttó mediánkereset 422 400 forint volt, 17,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 294 500 forintot ért el, 17 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél 543 600 forint volt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 361 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 374 300 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 16,3, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 16,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Címlapfotó:123rf.com
A Stanford Egyetem kutatása szerint a generatív mesterséges intelligencia (MI) leginkább a 22–25 éves pályakezdők elhelyezkedését sújtja, akik a magas MI-kitettségű állásokban, mint szoftverfejlesztés vagy ügyfélszolgálat 13 százalékos foglalkoztatási csökkenést tapasztaltak.
Hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben a lakosság medián vagyona Európában 2023 és 2024 között.
Májusban magasabb lett az infláció, mint az előző hónapban, megtört a február óta tartó csökkenés üteme. A forint viszont erősödéssel reagált a hírre.
Az árstop hatására jelentősen nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban. Ez volt az első teljes hónap, amelyre már kihatott a kormányzati intézkedés. Nem csoda, hogy hamarosan még tovább bővítik.
Berlin beadta a derekát, és nem áll többé a nukleáris energia megújulóként való elfogadásának útjába. Ennek Párizs is örülhet, hiszen az atomenergiával előállított rózsaszínhidrogént a németek az ipar zöldítésének kulcsaként látják. A döntés lendületet adhat a nagy európai hidrogénálomnak is, azonban rengeteg a bizonytalanság. Megéri kockáztatni?
Áprilisban jelentősen fékezte az inflációt az élelmiszerárak csökkenése – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal.
Lassan megismerjük a Tisza Párt politikusait. Ennek örvendhetünk, hiszen sokáig hiányoltuk az arcokat Varga Judit volt férje mellől.
A német kancellár behúzta a kéziféket az Ukrajnába küldendő békefenntartók ügyében.
