Tajtékzik Trump: ő lesz első elnök az USA történetében, akit félárbócra eresztett zászlókkal iktatnak majd be
Szomorú okból zajlik majd így a beiktatási ceremónia.
Biden Washingtonban fogadta az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent. Biden inflációcsökkentési törvénye komoly ellenállást váltott ki az EU vezetőiben, és az ehhez kapcsolódó nyersanyag-megállapodás az e-autók akkugyártására, így a magyar iparra is kihatással lehet.
Joe Biden és Ursula von der Leyen találkozójuk után kiadott közös nyilatkozatukban kijelentették, hogy
Erre azért is szükség volna, hogy az EU-ban bányászott vagy feldolgozott elektromos járművek akkumulátoraihoz nélkülözhetetlen ásványokra is vonatkozzon az Egyesült Államok inflációcsökkentési törvénye. Ez egy újabb lépést jelentene az USA-nak a zöld technológiához elengedhetetlen nyersanyagok Kínától való függőségének csökkentésére.
A megállapodás, ha véglegesítik, azzal a rövid távú előnnyel is jár, hogy enyhíti az USA és Európa közötti kereskedelmi vitát, mivel az uniós vállalatok számára hozzáférést biztosít Joe Biden elnök hatalmas éghajlat-politikai támogatási tervében szereplő előnyök egy részéhez.
Az EU engedményeket kért az IRA néven ismert törvényből, amely a következő évtizedben akár 369 milliárd dollárnyi segélyt és adókedvezményt is felajánl Észak-Amerika tiszta energiával kapcsolatos programjaira. Von der Leyen azt mondta, hogy a törvény egyes elemei igazságtalanul segítenék az amerikai cégeket, és mentességet kért az európai vállalatok számára.
„Új beruházásokat hajtunk végre a tiszta energiát hasznosító iparágak és munkahelyek létrehozása érdekében, és biztosítjuk, hogy mindkét kontinens számára rendelkezésre álljanak az ellátási láncok” – mondta Biden pénteken korábban. „Ez az elképzelés alapozza meg az inflációcsökkentő törvényünket. És ez áll a Green Deal ipari tervének középpontjában is.”
Az IRA-ban szereplő gépjármű-támogatások és az adójóváírások igénybevételéhez az elektromos járműmodellek végső összeszerelésének Észak-Amerikában kell történnie, az EV akkumulátor-alkatrészek értékének 50 százalékát Észak-Amerikában kell előállítani vagy gyártani, továbbá a felhasznált kritikus ásványi anyagok értékének 40 százalékát belföldön vagy olyan országban kell kitermelni, feldolgozni és/vagy újrahasznosítani, amellyel az Egyesült Államok szabadkereskedelmi megállapodást kötött. Mindkettő feltétel esetében a minimális százalékos arány évente növekszik.
A Fehér Ház prioritásként kezeli az olyan ásványi anyagokhoz való hozzáférést, mint a lítium, a nikkel és a kobalt, amelyek az elektromos járművek akkumulátoraihoz szükségesek, miközben szorgalmazza ambiciózus éghajlatvédelmi tervét, ami magában foglalja mind az elektromos autók használatának növelését, mind pedig az ilyen autók és ellátási láncuk amerikai gyártását.
A terveik szerint átalakítanák a generációk óta fejlődő amerikai autógyártást, és egyben csökkentenék a Kínából származó erőteljes importot. Az USA az utóbbi években Kínára egyre inkább mint legfőbb versenytársára és megbízhatatlan kereskedelmi partnerére tekint.
„Az elkövetkező években óriási lesz a globális kereslet ezen ásványi anyagok iránt. Mi pedig nagymértékben függünk Kínától” – mondta Janet Yellen pénzügyminiszter. „Az IRA egyik célja, hogy széles körben megerősítse az ellátási láncokat ezen kritikus ásványi anyagok és feldolgozásuk tekintetében”.
Az EU-val kötött megállapodás, amelyről elmondása szerint Japánnal is tárgyalnak, „lehetővé tenné, hogy közeli szövetségeseink is hozzájáruljanak az akkumulátorgyártáshoz olyan ásványi anyagokkal és azok feldolgozásával, amelyek felhasználhatók lennének az Észak-Amerikában összeszerelt elektromos járművekben”.
Az Egyesült Államok és az EU abban is megállapodott, hogy új mechanizmust hoz létre a zöldtámogatásokkal kapcsolatos viták elkerülésére, Tiszta Energia Ösztönző Párbeszéd elnevezéssel – áll a közleményükben. „Mindkét fél lépéseket tesz annak érdekében, hogy elkerülje a transzatlanti kereskedelmi és beruházási áramlásokban a vonatkozó ösztönzőkből eredő esetleges zavarokat” – írták.
Azt is tervezik, hogy októberig megállapodásra jutnak egy másik kezdeményezésről, a fenntartható acél- és alumíniumellátásról, melynek célja Kína – mindkét anyag domináns beszállítója – elszigetelése.
A nyilatkozat kitért az USA és az EU egyéb erőfeszítéseire is, hogy korlátozzák a Kínába irányuló bizonyos technológiai exportot, amiben az utóbbi időben a félvezetők gyártásához szükséges berendezések és a know-how dominált.
Az inflációcsökkentő törvénynek az amerikai ipar fellendítésére való összpontosítása felbőszítette az ázsiai és európai kereskedelmi partnereket, akik úgy látták, hogy ez a törvény elvágja őket az amerikai piactól, különösen az autók esetében. A törvény egy 7500 dolláros fogyasztói adójóváírást tartalmaz a bizonyos követelményeknek megfelelő elektromos autókra, ami szintén enyhítette a szövetségesek közötti feszültséget.
A törvény végrehajtása és Európa megnyugtatása eközben kivívta a Kongresszus haragját, amely megkérdőjelezte a Fehér Ház hatáskörét, hogy az ásványi anyagokról szóló megállapodást kereskedelmi megállapodásként használja. A képviselők, köztük Joe Manchin szenátor is, elítéltek minden olyan törekvést, amely lehetővé tenné, hogy nem amerikai vállalatok is részesüljenek a törvény előnyeiből, gondolva például az elektromos járműipart uraló kínai cégekre, amelyek olyan amerikai székhelyű vegyesvállalatokban vesznek részt, mint például a Ford Motor tervezett akkumulátor-összeköttetése a michigani Contemporary Amperex Technology -val.
Bár az EU-ban mérséklődtek a vélemények az IRA európai vállalatokra gyakorolt hatásával kapcsolatban, egyes tisztviselők még mindig arra figyelmeztetnek, hogy a törvény egyes részei diszkriminatív jellegűek, és a tiszta technológiára irányuló befektetéseket elvonhatják a blokkból.
Az Európai Bizottság egyes tisztviselői szerint az amerikai törvény „új ipari ökoszisztémát" hoz létre, és veszélyezteti Európa versenyképességét
– derül ki a Bloomberg által látott első értékelésből. A Bizottság azt is megállapította, hogy a vállalatok több mint 25 milliárd dollárnyi kiadása az Egyesült Államokba és Kínába irányul Európa helyett.
Von der Leyen az Egyesült Államokkal való versenyképesség érdekében terjesztette elő a Green Deal ipari tervet, amely a szabályozás egyszerűsítését és az új projektek engedélyezésének felgyorsítását tartalmazza.