Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
Biden Washingtonban fogadta az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent. Biden inflációcsökkentési törvénye komoly ellenállást váltott ki az EU vezetőiben, és az ehhez kapcsolódó nyersanyag-megállapodás az e-autók akkugyártására, így a magyar iparra is kihatással lehet.
Joe Biden és Ursula von der Leyen találkozójuk után kiadott közös nyilatkozatukban kijelentették, hogy
Erre azért is szükség volna, hogy az EU-ban bányászott vagy feldolgozott elektromos járművek akkumulátoraihoz nélkülözhetetlen ásványokra is vonatkozzon az Egyesült Államok inflációcsökkentési törvénye. Ez egy újabb lépést jelentene az USA-nak a zöld technológiához elengedhetetlen nyersanyagok Kínától való függőségének csökkentésére.
A megállapodás, ha véglegesítik, azzal a rövid távú előnnyel is jár, hogy enyhíti az USA és Európa közötti kereskedelmi vitát, mivel az uniós vállalatok számára hozzáférést biztosít Joe Biden elnök hatalmas éghajlat-politikai támogatási tervében szereplő előnyök egy részéhez.
Az EU engedményeket kért az IRA néven ismert törvényből, amely a következő évtizedben akár 369 milliárd dollárnyi segélyt és adókedvezményt is felajánl Észak-Amerika tiszta energiával kapcsolatos programjaira. Von der Leyen azt mondta, hogy a törvény egyes elemei igazságtalanul segítenék az amerikai cégeket, és mentességet kért az európai vállalatok számára.
„Új beruházásokat hajtunk végre a tiszta energiát hasznosító iparágak és munkahelyek létrehozása érdekében, és biztosítjuk, hogy mindkét kontinens számára rendelkezésre álljanak az ellátási láncok” – mondta Biden pénteken korábban. „Ez az elképzelés alapozza meg az inflációcsökkentő törvényünket. És ez áll a Green Deal ipari tervének középpontjában is.”
Az IRA-ban szereplő gépjármű-támogatások és az adójóváírások igénybevételéhez az elektromos járműmodellek végső összeszerelésének Észak-Amerikában kell történnie, az EV akkumulátor-alkatrészek értékének 50 százalékát Észak-Amerikában kell előállítani vagy gyártani, továbbá a felhasznált kritikus ásványi anyagok értékének 40 százalékát belföldön vagy olyan országban kell kitermelni, feldolgozni és/vagy újrahasznosítani, amellyel az Egyesült Államok szabadkereskedelmi megállapodást kötött. Mindkettő feltétel esetében a minimális százalékos arány évente növekszik.
A Fehér Ház prioritásként kezeli az olyan ásványi anyagokhoz való hozzáférést, mint a lítium, a nikkel és a kobalt, amelyek az elektromos járművek akkumulátoraihoz szükségesek, miközben szorgalmazza ambiciózus éghajlatvédelmi tervét, ami magában foglalja mind az elektromos autók használatának növelését, mind pedig az ilyen autók és ellátási láncuk amerikai gyártását.
A terveik szerint átalakítanák a generációk óta fejlődő amerikai autógyártást, és egyben csökkentenék a Kínából származó erőteljes importot. Az USA az utóbbi években Kínára egyre inkább mint legfőbb versenytársára és megbízhatatlan kereskedelmi partnerére tekint.
„Az elkövetkező években óriási lesz a globális kereslet ezen ásványi anyagok iránt. Mi pedig nagymértékben függünk Kínától” – mondta Janet Yellen pénzügyminiszter. „Az IRA egyik célja, hogy széles körben megerősítse az ellátási láncokat ezen kritikus ásványi anyagok és feldolgozásuk tekintetében”.
Az EU-val kötött megállapodás, amelyről elmondása szerint Japánnal is tárgyalnak, „lehetővé tenné, hogy közeli szövetségeseink is hozzájáruljanak az akkumulátorgyártáshoz olyan ásványi anyagokkal és azok feldolgozásával, amelyek felhasználhatók lennének az Észak-Amerikában összeszerelt elektromos járművekben”.
Az Egyesült Államok és az EU abban is megállapodott, hogy új mechanizmust hoz létre a zöldtámogatásokkal kapcsolatos viták elkerülésére, Tiszta Energia Ösztönző Párbeszéd elnevezéssel – áll a közleményükben. „Mindkét fél lépéseket tesz annak érdekében, hogy elkerülje a transzatlanti kereskedelmi és beruházási áramlásokban a vonatkozó ösztönzőkből eredő esetleges zavarokat” – írták.
Azt is tervezik, hogy októberig megállapodásra jutnak egy másik kezdeményezésről, a fenntartható acél- és alumíniumellátásról, melynek célja Kína – mindkét anyag domináns beszállítója – elszigetelése.
A nyilatkozat kitért az USA és az EU egyéb erőfeszítéseire is, hogy korlátozzák a Kínába irányuló bizonyos technológiai exportot, amiben az utóbbi időben a félvezetők gyártásához szükséges berendezések és a know-how dominált.
Az inflációcsökkentő törvénynek az amerikai ipar fellendítésére való összpontosítása felbőszítette az ázsiai és európai kereskedelmi partnereket, akik úgy látták, hogy ez a törvény elvágja őket az amerikai piactól, különösen az autók esetében. A törvény egy 7500 dolláros fogyasztói adójóváírást tartalmaz a bizonyos követelményeknek megfelelő elektromos autókra, ami szintén enyhítette a szövetségesek közötti feszültséget.
A törvény végrehajtása és Európa megnyugtatása eközben kivívta a Kongresszus haragját, amely megkérdőjelezte a Fehér Ház hatáskörét, hogy az ásványi anyagokról szóló megállapodást kereskedelmi megállapodásként használja. A képviselők, köztük Joe Manchin szenátor is, elítéltek minden olyan törekvést, amely lehetővé tenné, hogy nem amerikai vállalatok is részesüljenek a törvény előnyeiből, gondolva például az elektromos járműipart uraló kínai cégekre, amelyek olyan amerikai székhelyű vegyesvállalatokban vesznek részt, mint például a Ford Motor tervezett akkumulátor-összeköttetése a michigani Contemporary Amperex Technology -val.
Bár az EU-ban mérséklődtek a vélemények az IRA európai vállalatokra gyakorolt hatásával kapcsolatban, egyes tisztviselők még mindig arra figyelmeztetnek, hogy a törvény egyes részei diszkriminatív jellegűek, és a tiszta technológiára irányuló befektetéseket elvonhatják a blokkból.
Az Európai Bizottság egyes tisztviselői szerint az amerikai törvény „új ipari ökoszisztémát" hoz létre, és veszélyezteti Európa versenyképességét
– derül ki a Bloomberg által látott első értékelésből. A Bizottság azt is megállapította, hogy a vállalatok több mint 25 milliárd dollárnyi kiadása az Egyesült Államokba és Kínába irányul Európa helyett.
Von der Leyen az Egyesült Államokkal való versenyképesség érdekében terjesztette elő a Green Deal ipari tervet, amely a szabályozás egyszerűsítését és az új projektek engedélyezésének felgyorsítását tartalmazza.