Az elmúlt időszak slágertémája a mesterséges intelligencia, ezen belül is a ChatGPT. Arról viszont már kevesen beszélnek, hogy ez az új technológia gyökeresen alakítja át az életünket, a zeneipartól a jogalkotásig.
Fekete Kíra és Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.
A mesterséges intelligenciával (MI) felvértezett ChatGPT mögötti algoritmus legújabb, 4.0-s verzióját március 14-én mutatták be, de már a korábbi változattal szemben is számos aggodalom merült fel – többek között a zenipar területén. Tavaly ugyanis a Beatles együttes 1966-os Revolver című albumának újrakeveréséhez mesterséges intelligenciát használtak: ennek segítségével választották szét az egyes hangszerek hangját azért, hogy visszafejthessék és felhasználhassák azokat.
ahogyan tette ezt Nick Cave, az ismert ausztrál énekes, aki a ChatGPT-re rossz példaként hivatkozik. Szerinte ugyanis a ChatGPT tönkreteszi mindazt, amit az ember korábban megpróbált produkálni – azaz más kifejezéssel: egyszerűen megöli az emberi kreativitást.
Az érem másik oldala azonban az, hogy a ChatGPT és az általa megnyílt lehetőségek tárháza végső soron segítheti is magát az alkotói folyamatot. Igaz a veszélyek itt is fennállnak: az emberi alkotásokat a ChatGPT az „újrakeverés” során tönkre is teheti.
A helyzet kísértetiesen hasonlít a Napster nevű zenemegosztó tündöklésére és bukására. Maga a Napster az ezredfordulón volt a csúcson, amely a korszak zenék megosztására szolgáló platformja volt, mégpedig a zenei jogdíjakat megkerülve. A Napsternek végérvényesen a szerzői jogi törvény tett keresztbe, mivel megvádolták az üzemeltetőket, hogy a szolgáltatásuk sérti a szerzői jogokat és a szellemi tulajdont.
A fő probléma nem is azzal van, hogy a mesterséges intelligencia – a fenti példánál maradva – paródiákat vagy éppen hamis szonetteket gyárt. Sokkal inkább az jelent gondot, hogy
Adatokat, információkat gyűjtenek a közösségi média hírcsatornáiból, internetes keresésekből, digitális könyvtárakból, televízióból, rádióból és még lehetne sorolni. Természetesen az eredeti szerzőknek nem tetszik, hogy a csevegőbotok engedély, vagy valamilyen ellenszolgáltatás nélkül teszik mindezt.
Tehát lényegében a mesterséges intelligencia azt teszi a médiával, amit a Napster a dalokkal: figyelmen kívül hagyja a szerzői jogokat. A pereskedések éppen ezért már folyamatban is vannak.
Az MI rengeteg területre van hatással. A következményei kiterjednek minden olyan vállalkozásra, ahol a gépi tanulás szerepet játszik. Például az önvezető autók, az orvosi diagnosztika, a gyári robotika, a biztosítási kockázatkezelés esetében.
ami helyett inkább versengő jogelméletek vannak arról, hogy az engedély nélküli adatbányászat végülis megengedhető-e, ha azt méltányosan használják. A Napster ezt a méltányos használatot is igyekezett bevetni védekezésként, ám, mint később kiderült, sikertelenül. Az is jó kérdés, hogy a ChatGPT esetén ismét kudarba fulladna-e ugyanez a próbálkozás.
Az úgynevezett méltányos használatot ez esetben úgy értelmezhetjük, hogy a szerzői joggal védett művek használata akkor tekinthető tisztességesnek, ha az értékes társadalmi célt szolgál, valamint ha a forrásanyag lényegesen átalakul az eredetihez képest.
Csakhogy ez a jogelv nem számolt a mai MI tudásával… A kritikusok most azzal érvelnek, hogy a mesterséges intelligencia kihasználja a bányászott adatbázisokat, a gépi tanulás mögött álló cégek pedig visszaélnek a méltányos használattal. Végeredményben a kritikusok szerint így a mesterséges intelligencia inkább segíti a tömeges félretájékoztatást, és az érzékeny adatok engedély nélküli gyűjtésén keresztül a megfigyelést is. Az ellenzők állítása szerint pedig nem csupán az alkotók megélhetését, de az egész társadalmat veszélyezteti az MI terjedése.
Azonban nem csak a szerzői jog által védett adatok, alkotások területén jelentkezik ez a probléma.
A jogalkotási politika szintjén tehát a mesterséges intelligencia felveti azt a kérdést is, hogy az MI ugyanolyan jogi védelemben részesüljön-e az általa megalkotott tartalmakért, mint adott esetben a közösségimédia-platformok? Ha pedig igen, akkor az adatvédelmet milyen mértékben veszélyeztetik, továbbá: lehete ezt valahogy szabályozni?
Bár ezekre a kérdésekre még nem tudunk válaszolni, az biztos, hogy a csevegőbotok már akkora társadalmi népszerűséggel, és ezáltal valamiféle virtuális hatalommal is büszkélkedhetnek, hogy lényegében az Európai Parlament törvényeit is megingatták. Ahogyan a Makronóm március elején jelentette, a döntéshozók összeültek és tárgyaltak arról, hogyan lehetne biztonságossá tenni a mesterséges intelligencia chatbotokat, avagy magas kockázatúnak kellene-e azokat minősíteni. Ez fontos döntések elé állítja a képviselőket, hiszen az emberek és a véleményük biztonsága forog kockán. Ezek lesznek a jövő nagy kérdései, amelyeket már ma muszáj feszegetni.
Borítókép: MTI/Czeglédi Zsolt
Európában még mindig az iszlamista terror jelenti a legnagyobb veszélyt, de megjelent a szélsőbaloldali terroristáknak is egy új generációja, akik kizárólag az interneten keresztül radikalizálódtak.
Az izraeli hírszerzés igazgatóját Ahmadinezsádról és Epsteinről, az MI-ről és az iráni háborúról is kérdeztük. Yossi Cohen azt is elárulta, mi a legnagyobb fenyegetés a mai világra. Interjúnk!
Szerinte a digitális fejlődés könnyen „visszafejlesztheti a szíveket”, miközben a fiatalok elveszíthetik a kritikus gondolkodás képességét.
A mesterséges intelligencia komoly veszélyt jelenthet, ha nem megfelelően használják.
Nem ez az első eset.
A Fidesz elnöke azt ígérte, hogy rövidesen jelentkeznek a részletekkel.
A „queerek” sem maradnak műsor nélkül.
A magyar válogatott szövetségi kapitánya elmondta, mi nem tetszett neki a mérkőzésen.
