Jó időre elhalasztja a robbanómotoros járművek gyártásának 2035-re tervezett teljes betiltását az EU, miután a német ipar – érthető módon – az ilyen mértékű szigorítás elleni érdekeinek adott hangot.
Az EU nem csak a szankciós politikával, de általában a szabályozási túlbuzgóságával is hajlamos túllőni a célon, pontosabban „lábon lőni” adott esetben a saját gazdaságát, belső iparát. Most azonban lélegzetvételnyi szünethez juthatott a még meglehetősen erős német (és a hozzá kapcsolódó régiós, köztük a magyar) járműipar is. A minap ugyanis az európai uniós országok döntéshozói elhalasztották a jövő hétre, március közepére tervezett szavazást arról a kulcsfontosságúnak számító törvényről, amely 2035-ben de facto megszüntetné az újonnan gyártott autók esetén a benzinmotoros modelleket. A szavazás új időpontját egyelőre nem közölték, és az EU soros elnökségét betöltő Svédország szóvivője azt nyilatkozta, hogy az uniós országok nagykövetei „kellő időben" visszatérnek a témára.
Mint ismert, az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az uniós tagállamok több hónapos tárgyalássorozat után tavaly állapodtak meg a jogszabályról, amely előírja, hogy 2035-től az EU-ban értékesített új autóknak nulla szén-dioxid-kibocsátásúnak kell lenniük, vagyis
Az uniós tagállamoknak azonban – szokás szerint – még jóvá kell hagyniuk a határozatot, mielőtt az hatályba léphetne. Az uniós országok nagykövetei március 3-án, pénteken azonban lemondták a március 7-re tervezett szavazást – közölte a svéd kormány szóvivője. Ezzel a törvénytervezetet napokkal azelőtt jegelték, hogy végleges jóváhagyást kapott volna. Elemzők szerint azonban egy uniós szakpolitika blokkolására vagy megváltoztatására tett kísérlet a jogalkotási folyamat ilyen késői szakaszában már rendkívül szokatlan. Hamar ki is bújt a szög a zsákból, hogy milyen érdekek bújhatnak meg a halasztás mögött. Volker Wissing német közlekedési miniszter még március 3-án megismételte, hogy
és az Európai Bizottság ígért javaslata, hogy hogyan lehetne ezt az átállást a szabályozás szintjén is megvalósítani, még mindig hiányzik.
„Klímasemleges mobilitást akarunk”, és ehhez nyitottnak kell lenni minden elképzelhető technológia felé – mondta a német közlekedési miniszter.
Az uniós jogszabály tervezet egy nem kötelező érvényű része szerint a Bizottság javaslatot fog tenni arra vonatkozóan, hogy 2035 után hogyan lehet szén-dioxid-semleges üzemanyaggal működő járműveket értékesíteni, ha ez megfelel az éghajlati céloknak. A német közlekedési minisztérium azonban ennél a homályos utalásnál sokkal egyértelműbb biztosítékokat szeretne most, a jogalkotás finisében.
A Bizottság szóvivője – reagálva a német vétóra – pénteken brüsszeli virágnyelven engedékenynek bizonyult. Azt mondta, hogy „megvizsgálják a szén-dioxid-semleges üzemanyagok lehetséges hozzájárulását az éghajlatsemleges mobilitás eléréséhez”, majd hozzátette, hogy kapcsolatban áll az érintett országokkal, hogy megvitassák a jogszabállyal kapcsolatos problémáikat. „A 2030-ra és 2050-re kitűzött éghajlatvédelmi céljaink eléréséhez feltétlenül szükséges a kibocsátásmentes járművekre való áttérés” – tette hozzá ugyanakkor a szóvivő. (A közlekedés az EU szén-dioxid-kibocsátásának közel negyedéért felelős.)
A hatalmas autógyárakkal bíró Olaszország korábban már közölte, hogy az uniós gépjárműtörvény ellen fog szavazni, az egyik olasz miniszter pénteken üdvözölte is a szavazás elhalasztását.
„Olaszországnak nagyon világos álláspontja van – az elektromos autók nem jelenthetik az egyetlen megoldást a jövőre nézve"
– húzta alá Gilberto Pichetto Fratin olasz energiaügyi miniszter, hozzátéve, hogy a megújuló, azaz szintetikus üzemanyagokkal működő járművekre ugyanolyan tiszta lehetőségként kell tekinteni, mint az elektromos autókra.
A Német Szabaddemokrata Párt (FDP) régóta támogatja a klímasemleges szintetikus üzemanyagokat, más néven e-üzemanyagokat, azzal érvelve, hogy ezek használata lehetővé tenné a belső égésű motorok további használatát. Az eléggé határozott német zöldek által vezetett környezetvédelmi minisztérium azonban azt mondta, hogy Németországnak ragaszkodnia kell a megállapodáshoz, és nem szabad az utolsó pillanatban visszalépnie.
Az Audi vezérigazgatója, Markus Duesmann is támogatta ezt az álláspontot, mondván, hogy az iparágat a csúszás bizonytalanságban tartaná. „Az Audi egyértelmű döntést hozott: 2033-ban kivonjuk a belső égésű motorokat a forgalomból, mert az elektromos jármű a leghatékonyabb módszer az egyéni mobilitás elérésében” – mondta Duesmann a pénteki Der Spiegelben megjelent interjújában.
Ha a német kormánykoalíció nem tud megállapodni a friss, közös álláspontról, akkor Németországnak tartózkodnia kell. Egy ilyen eredmény, valamint Olaszország és néhány kelet-közép európai ország ellenállása megkérdőjelezheti az egész uniós tilalmat – írta a Reuters minapi tudósítása.
(Címlapkép: 123rf)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Ezek voltak a hétfői nap legolvasottabb hírei.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
Magyar Péter tízezredszerre beleszuggerálta a kamerába, hogy „az EU legszegényebb országa” – aztán befutottak az utolsó helyre a lettek, és lezárkóztak a bezzegésztek is. Francesca Rivafinoli írása.
Az elmúlt öt kormányzati ciklus adatai alapján a jelenlegi Orbán-kormány alatt emelkedett a legnagyobb mértékben a magyar lakosság jövedelme.
A németek a kancellárral szembeni elégedetlenségüket hangos jelszavakkal és demonstrációval fejezték ki Magdeburgban.
Három évtizede nem tapasztalt európai összefogás állíthatja meg az EU döntéshozóit.
Az Európai Unió vezetése már meg is találta a gyógyírt: még több jogkört vonnának el a tagállamoktól.
