Meglepő adatok kerültek napvilágra az Egyesült Államok háborúinak anyagi összehasonlításakor.
A háború kezdete óta az Egyesült Államok ( 2023. január 15-ig) 46,6 milliárd dollárnyi katonai segélyt juttatott Ukrajnába. (Ez az összeg mai árfolyamon több mint 16700 milliárd forintot jelent, ez a tavalyi magyar költségvetési bevételek kétharmadának felel meg – a szerk.) Ezzel az összeggel az USA toronymagasan vezeti azt a listát, amelyen a háborúpárti donorországok versengenek egymással azon, ki tud többet tenni egy esetleges eszkalációért.
A Statista a 2022-es árfolyamra átváltva és egységesítve hasonlította össze Washington II. világháború utáni demokráciaexportjának költségeit az ukrajnai háborúra fordított összegekkel.
Az eredmény meghökkentő:
pedig ott saját csapatokkal is részt vett a konfliktusban.
Bár az USA a csendes-óceáni térségben is létesített bázisokat, a repülőgép-hordozó flották helyszínre vezénylése és a folyamatos légicsapások számottevően növelték a számla összegét. Az ukrajnai háború esetében ez nincs így, egyrészt egyelőre az USA személyesen nem vesz részt a hadműveletekben, másrészt jelentős raktárkapacitással bír a térségben, legutóbb például éppen saját, Izraelben felhalmozott lőszerkészletét kezdte el megdézsmálni, hogy valahonnan lőszert tudjon küldeni Ukrajnának.
Bár Biden kijevi látogatása kapcsán hangsúlyozta, hogy országa elkötelezett az ukrán háborús erőfeszítések folyamatos támogatása mellett, a republikánus többségű Kongresszus egyre hevesebben ellenzi az USA ilyen fokú részvételét a háborúban.
Az elmúlt időszakban néhány képviselő már határozati javaslatot is beterjesztett az ukrajnai fegyveres és pénzügyi támogatás leállításáról (nem mintha elértek volna vele bármit). Mint mondták, az elnök lapátolja kifelé az országból a pénzt, de azt még mindig nem tudja megmagyarázni, hogy mi a konkrét, végső célja Ukrajna lélegeztetőgépen tartásával.
Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
PestiSrácok, Magyar Péter, a jobboldali média jövője és a Tisza első hónapjai. Huth Gergely szerint a jelenlegi közéleti légkör a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi.
A főváros szerepének újragondolásáról, a NER gazdasági logikájáról, a Fidesz belső működésének átalakulásáról és a centralizáció következményeiről beszélt lapunknak Szatmáry Kristóf, a párt új budapesti elnöke.
Több ezres tüntetések, politikai konteók, személyes támadások és egy civil mozgalom, amely néhány hét alatt országos figyelmet kapott.
Nem is a miniszterelnöki mondat ad igazán okot aggodalomra, hanem azok hallgatása, akik számtalan alkalommal kiáltották világgá, hogy megszűnt a sajtószabadság.
Ukrajna intenzíven támadja az oroszok által elfoglalt Krím-félszigetet.
Egyszerre igaz két dolog: az, hogy ami eddig volt, nem volt jó úgy – és az, hogy érdemes lett volna nem a falnak csapódás módszerével átalakítani. Kohán Mátyás írása.
Utódja minden bizonnyal Andy Burnham, Manchester népszerű polgármestere lesz. Rajcsányi Gellért írása.
„Nem fogadhatjuk el, hogy mostantól a Fidesz és a Mi Hazánk a Tisza egyetlen ellenzéke.”
