A legtöbb bizalmi indikátor értéke javult a Makronóm Intézet friss, februári Gazdasági monitor elemzése szerint, bár az értékek még mindig a hosszú távú átlag alattiak. Az infláció és a növekedési kilátások szempontjából ugyancsak pozitív fejlemény, hogy tovább enyhült a nyomás a globális ellátási láncokon.
Az előző időszakhoz képest a legtöbb bizalmi indikátor értéke érdemben javult – mutatnak rá a Makronóm Intézet elemzői. Ugyanakkor a szankciók, a háború és az infláció, mint bizonytalansági tényezők továbbra is megmaradtak, így az üzleti bizalmi mutatók értékei még mindig a hosszú távú átlag alattiak. Az elemzésben részletesen bemutatott bizalmi indikátorokat összegző hőtérkép az országok gazdasági teljesítményével összefüggő üzleti hangulatot vizsgálja. A februári eredmények mögött elsősorban a jövőre vonatkozó gazdasági teljesítmény-várakozások érdemi javulása áll.
Tovább enyhült a nyomás a globális ellátási láncokon is – dacára annak, hogy a korábbi szintre való visszatérés hosszabb folyamat lehet. A februári Gazdasági monitor elemzés a Globális ellátási láncra nehezedő nyomást mérő indexet (GSCPI) is elemzi, amely mutató kiemelten fontos a kereslet-kínálat várható alakulása; a kereskedői és gyártói készletezés; a szállítási határidők változása; sőt az infláció várható alakulásának szempontjából is. A GSCPI index a járvány és az energiaválság hatására kitört korábbi sávjából, de az utóbbi hónapok javulását követően már nincs messze a korábban jegyzett, normális értékektől.
Ami a hazai növekedési kilátásokat illeti, az
Európai Bizottság friss előrejelzése szerint Magyarország idén elkerüli a recessziót, jövőre pedig 2,6 százalékos növekedéssel a legjobban növekvő országok között lehet az EU-ban.
A külső környezet ezzel együtt is kihívásokkal teli: a háború és a szankciók közvetlenül közel fele részben, 47,8 százalékban járultak hozzá az inflációhoz. Az országspecifikus tényezők hatása az inflációnak 52,2 százalékáért felelt decemberben, azonban közvetett módon ezek jelentős része is a háborúval és a szankciókkal függött össze.
Továbbra is feszes a hazai munkaerőpiac a Makronóm Intézet januári munkaerőpiaci vállalati kutatása alapján. A vállalkozások rövid távú kilátásait a magas energiaárak, az infláció, valamint a megfelelő minőségű munkaerő megtalálása befolyásolta leginkább, így többségük kismértékű vagy jelentősebb romlásra számít a külső gazdasági körülményekben.
A megkérdezett vállalkozások rövid és középtávon döntően nem terveznek elbocsátásokat, mert az értékes munkaerő visszaépítésének későbbi nehézségeit nagyobb kihívásként érzékelik, több mint harmaduk tervez létszámbővítést a következő időszakban.
Összességében tehát – bár kihívásokkal teli időszak van mögöttünk – a február a növekvő optimizmus jegyében telt világszerte, ezen belül Európában, Németországban és Magyarországon is erősödik a bizakodó gazdasági hangulat.
A Makronóm Intézet elemzése ezen a linken érhető el.
(Címlap: 123rf.com)
A helyzet most más, mint 2022 őszén volt: a folyó fizetési mérleg többlete kedvező, azaz a forintgyengülést főként a Fed-kamatvárakozások, a közel-keleti konfliktus és az amerikai választások okozta bizonytalanság okozza. E hatások enyhülésével a forint erősödése várható – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése a Makronóm Intézet elemzője szerint két fő célt szolgál: a kkv-k hatékonyságának javításával elősegíteni a jövedelmek növekedését, illetve kezelni a lakhatási válságot az építőipar támogatásával párhuzamosan.
A Makronóm Intézet elemzése szerint érdemben mérsékelte egyes élelmiszerek árának növekedését az Árfigyelő rendszer működése, amely 21 kategóriából 14 esetben ellensúlyozta az átlagárak emelkedését. A bevezetése utáni első nyolc hónap elteltével 1,11 százalékponttal fogta vissza az élelmiszerek drágulásának az ütemét, míg a teljes gazdaság inflációját 0,2 százalékponttal lassította, amellett, hogy csak a téli hónapokban 19,4 milliárd forintot hagyott a magyar háztartásoknál.
A második negyedévben lassult a gazdaság teljesítménye: negyedéves alapon a szezonálisan kiigazított adatok szerint 0,2 százalékkal lassult, éves szinten pedig 1,3 százalékra mérséklődött a növekedés üteme.
A foglalkoztatottak száma 26 ezer fővel nőtt az előző év azonos időszakához képest, miközben a közfoglalkoztatottak száma csökkent.
Továbbra is rendkívül törékeny a magyar gazdaság kilábalása, noha negyedévről negyedévre javulnak a kilátások, az orosz–ukrán konfliktus következtében jelen lévő bizonytalansági tényezők sokasága miatt kifejezetten nehézkes a helyreállás folyamata.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
