Vannak államok, amelyek nyertek az ukrajnai konfliktusból, a deglobalizációból és az energiaháborúból.
Jó pár hete életbe lépett az olajtermékek Oroszországból az Európai Unióba történő behozatalának tilalma. A következmények? Oroszország adta ezen áruk exportjának több mint felét. Európa nem önellátó a dízelgyártás terén, és még kevésbé lesz az, ha áttérünk a könnyebb olajfajtákra, amelyekből több benzin nyerhető ki. Minél nagyobb lesz Európában a gazdasági növekedés, annál nehezebben jut hozzá a kőolajtermékekhez.
A szakértők azzal számolnak, hogy az év első felében a dízelolaj árrése várhatóan a hosszú távú átlag több mint kétszeresére emelkedik, a szállítási költségek nagysága miatt. Míg Oroszországból egy hét alatt ért Európába az üzemanyag, addig a Közel-Keletről két hónapig is eltart. De nincs baj, az Öböl menti országok szívesen leváltják az orosz exportot.
Az elkövetkező öt évben
Szaúd-Arábia, Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Kuvait és Omán bő 3500 milliárd dollárt kereshet a globális energiaáramlások átirányításával.
A fenti összeg a magyar költségvetés bevételeinek közel 50-szerese! Eközben a Nyugat a Közel-Kelet országaira összpontosít, Oroszország pedig keletre irányítja a fosszilis tüzelőanyagait.
Kuvait például ötszörösére növelné az Európába irányuló gázolajexportot. Nem aggódik az Európai Unió zöldprogramja miatt, és pragmatikusan több tízmilliárd dollárt fektet új finomítók rekonstrukciójába és építésébe. Az Al-Zour lesz a fő befektetés, a Kuvait's Vision 2023 egyik alappillére, amely napi 1,5 millió hordó olaj feldolgozásával a világ egyik legnagyobb finomítójává válik. A gyártás végső rendeltetési helye az EU lesz.
A világ legnagyobb finomítója a szomszédos Szaúd-Arábiában található. Az Aramco tulajdonában lévő Abqaiq napi hétmillió hordó olajat dolgoz fel, ami a világ minden tizennegyedik elfogyasztott hordójának felel meg. Szaúd-Arábia öt éven belül új kitermelési rekordot szeretne elérni.
Fennállásának 80 éve alatt az Aramco 145 milliárd hordó olajat termelt ki, és a becslések szerint további 235 milliárd hordó van a tartalékaiban, ami megfelel hét évnyi globális fogyasztásnak.
Míg Szaúd-Arábia az olajüzletág első szereplője, Katar a földgáz területén válna azzá. A cél, hogy a világ cseppfolyósított földgázmennyiségének harmadát már a következő években elő tudják állítani. Nem is lehetett volna jobb a magasabb termelés ütemezése az európai szankciók idején.
A földgáz, az olajtermékek magas ára, a világgazdaság fellendülése esetén az olaj is ezer milliárd dolláros nyereséget hozhat. De nem csak az energia eladásából profitálhatnak.
Az Öböl menti országok között egyre többen profitálnak a nemzetközi, gazdasági és pénzügyi politikájukból. A legszembetűnőbb példa az Egyesült Arab Emírségek és annak legnépesebb városa, Dubai. Ahogy növekednek a geopolitikai feszültségek a nyugati és a keleti országok között, ahogy szaporodnak az egymásra kirótt szankciók, arányosan növekednek a város lehetőségei.
Dubai a világ egyik leggyorsabban növekvő városává vált. Lakosságának négyötöde bevándorló, és nem is akármilyen. 2022-ben mindenkinél többet, nagyjából négyezer új milliomost szerzett – annak ellenére, hogy a város lakossága alig haladja meg a hárommilliót.
A legfontosabb bevándorlók közé tartoznak az oroszok, akiket már nem szívesen látnak Nyugaton. London már nem célpont az orosz tőke számára, így áramlanak Dubaiba, támogatva a város pénzügyi és üzleti dimenzióját, és természetesen az ingatlanpiacot is.
Ezt bizonyítja a kikötőkben korábban kihasználatlanul horgonyzó orosz jachtok megnövekedett száma is. Az ingatlanárak világszerte stagnálnak vagy csökkennek, Dubaiban viszont 2022-ben kilenc százalékkal emelkedtek a lakásárak, a villáké pedig tizenhárom százalékkal.
A politikailag semleges és gazdag ország iránt megnövekedett az érdeklődés a franciák, a britek és az olaszok körében is, akik az öt legnagyobb ingatlanvásárló közé tartoznak. Tavaly csatlakoztak hozzájuk az indiaiak, akik Dubaiban fontos üzleti és pénzügyi partnerre találtak. Minél jobban növekszik az indiai gazdaság, annál nagyobb mértékben vesznek részt a dubai bankok által finanszírozott nemzetközi kereskedelemben.
A külföldi bankok is érdeklődést mutatnak a hazai üzleti környezet iránt, például
Persze nem maradnak el a világ legnagyobb árukereskedői sem, főleg, akiket érintenek az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók. Az Oroszországgal szemben semmilyen szankciót nem alkalmazó dubai cégek eközben nagy kedvezménnyel vásárolják az olajat, finomítják, és a termékeket megemelt áron értékesítik a piacon. Csábító modell.
Mivel sok milliomos özönlik a városba, a gazdaság erősödik. A tizenöt dolláros import sör és a száz dollárnál kezdődő palack bor a legtöbbjük számára nem okoz gondot. A város kereslete elbír tizenegy(!) Michelin-csillagos éttermet. Természetesen a Közel-Kelet várhatóan idén a világ leggyorsabban növekvő luxuspiacává válik, 2030-ra a világ luxus értékesítési volumenének nyolc százalékát adja majd.
Persze Dubai is meg akarja őrizni vonzerejét, és reformokat vezetne be. Például a 30 százalékos alkoholadó eltörlését, a nem házas párok együttélésének engedélyezését vagy a hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkahét bevezetését. Vonzanák a tehetségeket is az országba, könnyebben lehet vízumot szerezni a külföldieknek, hogy a városban dolgozzanak, éljenek vagy tanuljanak. Ebben a nulla százalékos jövedelemadó és a minőségi iskolák és kórházak is kétségtelenül segítenek.
Fontos kezdeményezés az Agenda D33 nevű terv.
Muhammad bin Rashid Al Maktoum sejk így szeretné megünnepelni a város kétszázadik évfordulóját. Ez akár sikerülhet is, hiszen a 3 milliós város fejlesztési tervére 8-szor annyit költenének, mint amennyit az EU elkülönített a Covid-ból való kilábalásra.
Márpedig Dubai jó helyen fekszik, már nem csak a Közel-Kelet, hanem Afrika és Délkelet-Ázsia számára is pénzügyi központként szolgál. Az indiai üzletembereknek mindössze három órás repülőútra van szükségük ahhoz, hogy igénybe vegyék a város szolgáltatásait. Ez gyakran rövidebb utat jelent, mint a londoni vagy szingapúri kiruccanás.Több mint negyed évszázada az amerikai dollárhoz kötött a hazai fizetőeszköz is. Az ország államadóssága alacsony szinten, a GDP 32 százalékán áll, az infláció tavaly sem haladta meg a négy százalékot.
A dubaji pénzügyi szektor kétségtelen előnye nemcsak az erős bankok, hanem a szürke zóna is, amelyben mozoghatnak, különösen az orosz tőkével kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok szemet huny efelett, hiszen az Egyesült Arab Emírségek szoros szövetségese a térségnek. Dubai ezzel nemcsak a régió, hanem Afrikától Ázsiáig terjedő széles terület pénzügyi nyertese is lehet. Nem irreálisak az ambíciói, hogy globális pénzügyi központjá váljon. Ezt a tőzsde is megerősíti.
Míg tavaly a világon szinte mindenhol estek a részvények, addig Dubaiban kilenc százalékkal emelkedtek, ami nem csak a hazai cégek vonzerejéből adódik. A Dubai Értéktőzsde a világ vezető vállalataival tárgyalt, hogy részvényeik számára itthon is kettős piacot teremtsen. Tavaly a nagy pénzügyi válság óta a legalacsonyabb szintre esett a globális érdeklődés a részvénypiacokra való belépés iránt, ezzel szemben a Közel-Keleten az érdeklődés virágzott.
Míg Dubai a pénzügyi piacokra támaszkodik, más Öböl menti országok a magas üzemanyagárakból származó többletnyereséget szuverén vagyonalapok létrehozására használják fel. Az állami vállalatok nyeresége befolyik az alapokba, és Szaúd-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emírségek 3500 milliárd dollár értékben kezel forrásokat. Az egész világon befektetnek, az európai sportkluboktól a malajziai vegyi gyárakig.
Az Abu Dhabi Befektetési Hatóság 790 milliárd dollárral, a Kuvaiti Befektetési Hatóság 750 milliárd dollárral, a Szaúd-Arábia Állami Befektetési Alapja 607 milliárd dollárral, a Katari Befektetési Hatóság 475 milliárd dollárral, a Dubai Investment Corporation pedig 305 milliárd dollárnyi eszközzel rendelkezik.
Természetesen az Öböl menti országoknak is készülniük kell a szén-dioxid-mentes világra. A fosszilis tüzelőanyag-fogyasztás tervezett csökkentése egyben azt jelenti, hogy ezeknek az országoknak már most komoly beruházásokat kell végezniük a szén-dioxid-mentes jövőbe.
Például a Saudi Aramco 20 milliárd dollárt fektetett be a szadari vegyi üzembe. Már öt évvel ezelőtt olajtermelésének több mint tizedét vegyi alapanyagok előállítására használta. Egy másik lehetőség a tiszta energia létrehozása, különösen hidrogén formájában: 2020-ban az Aramco elküldte az első hidrogénszállítmányt Japánba. A projektet a hidrogén földgázból történő előállítása során keletkező szén-dioxid leválasztásával fejlesztik tovább.
A rendelkezésre álló nagy mennyiségű pénzügyi és természeti erőforrással megvan az esély arra, hogy az Öböl menti országok sikeresen átálljanak a zöldebb gazdaságra. Sok projekt azonban túl drágának, túl utópisztikusnak és túlságosan veszteségesnek tűnik. Például a szaúdi jövő Neom névre keresztelt városa. Teljes tervezett területe 26 000 négyzetkilométer, ami 33-szor akkora, mint New York. A projekt költsége több mint 500 milliárd dollár lesz, és a tervek szerint 2030-ban fejeződik be.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Szörnyű hírek érkeztek Moszkvából.
Brüsszel szerint Oroszország részvétele a nemzetközi sportban továbbra is biztonsági kockázatot jelent.
Kiterítette a lapjait a moszkvai védelmi minisztérium.
Amerikai közvetítéssel ült tárgyalóasztalhoz Ukrajna és Oroszország, miközben továbbra is dühöngenek a fegyverek.
A Kreml szóvivője még a célpontokat is megnevezte.
Résen kellett lenniük az ukránoknak.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
