Peking mintegy duplájára emeli a szénerőművek energiatermelését, ugyanakkor csúcsra járat mindent a megújulók területén is. Az energiabiztonság mindenek felett! – hangzik a jelmondat.
Kína globálisan is kimagasló szerepet játszik a megújuló energiára való átállásban, ugyanakkor egyelőre esze ágában sincs a hagyományos energiatermelési módokat elhanyagolni. Peking már tavaly bejelentette, hogy 2023-ban a lehetőségek függvényében maximalizálni fogja szénerőműveinek kapacitását, ami azt jelenti, hogy a nagyjából 40 gigawattos termelési teljesítményt 70 fölé fogja tolni. A szándék mögött egyértelműen az energiabiztonság prioritása áll: Peking soha többé nem akarja átélni a 2021-ben bekövetkezett energiaválságot, és az abból fakadó ipari lebénulást.
A szándékot a bányászati adatok maximálisan támogatják: tavaly annak ellenére termelt rekordmennyiséget – 4,5 milliárd tonnát – a szénipar, hogy a Covid-járvány miatti lockdownok és munkabeszüntetések miatt visszaeséssel zárta az évet.
A szénerőművek felpörgetése mellett ugyanakkor Peking továbbra is rekordsebességgel igyekszik kihasználni a megújuló energiára való átállást. A szénerőművek kapacitásnövelése még a nagy ugrás ellenére sem éri el azt a szintet, amelyet Peking az idén a megújulók szegmensében tervez. A napenergia területén 100 gigawattos, míg a szélenergia esetében 65 gigawattos kapacitásnöveléssel számolnak, ez pedig azt eredményezi, hogy 2023-ban a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés a teljes kapacitás több mint 50 százalékáért fog felelni.
Fotó: napelemfarm Kínában (MTI/EPA/Alex Plavevski)
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Megkezdődött F. János bírósági tárgyalása.
A mai útátadást úgy is tekinthetjük, hogy összekötöttük a burgenlandi magyarokat az erdélyi magyarokkal.
