A novemberi ipari termelés nem hozott érdemi változást, jövőre viszont húzóágazat lehet

„Az ipari termelés volumene novemberben a várakozásoknál kedvezőtlenebbül alakult: míg éves alapon mindössze 0,5 százalékkal növekedett, addig havi alapon 0,7 százalékkal csökkent, tehát összességében a novemberi adat stagnálásként jellemezhető” – összegez Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője. Szerinte a rendelésállomány alapján ennél nagyobb növekedésre számítottunk, ám vélhetően a magas energiaárak kigazdálkodásának nehézsége miatt ez egyelőre nem jelent meg az adatokban. Ezen kívül problémát jelenthet az ellátási láncok szakadozása is. 

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a legnagyobb súlyú járműgyártás, valamint a villamos berendezés gyártásának kibocsátása jelentősen bővült, ugyanakkor a feldolgozóipari alágak többségében, köztük a számítógép, elektronikai, optikai termék, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában csökkent a termelés volumene.

Az egyes alágazatok teljesítménye eltérő képet mutatott a KSH tájékoztatása szerint: míg például a járműgyártás volumene érdemben bővült, addig az élelmiszeriparban visszaesés történt. Fontos hozzátenni, hogy az ipar gyengélkedése nem hazai jellegzetesség. Bár az Európai Unióra vonatkozóan még csak az októberi adatok érhetőek el, ekkor havi alapon 1,9 százalékos teljesítménycsökkenés következett be, míg az éves teljesítmény 3,7 százalékkal emelkedett, szemben az akkori magyar 5 százalékkal.

„A mai adat alapján a negyedik negyedévben negyedéves alapon az ipar kismértékben visszahúzhatja a gazdasági növekedést, míg éves alapon segítheti azt.

– mondja Regős Gábor. A szakértő úgy látja, 2023-ban az ipar a magyar gazdaság teljesítményét felfelé húzhatja, termelési oldalról ez lehet a növekedés egyik legfontosabb pillére. Ezt a magas rendelésállomány és beruházási ráta, valamint a viszonylag olcsó hazai munkaerő egyértelműen támogatja, ám az energiaválság, amint azt a mai adatok is mutatják, ennek ellene hat, így kérdéses, hogy az ágazat 2023-ban végül mekkora teljesítményt képes elérni.

A várakozásokat alulmúlva, 0,5 százalékkal nőtt az ipari termelés novemberben, míg munkanaphatással megtisztítva a termelés 0,8 százalékkal növekedett. Az első tizenegy hónapban 6 százalékkal nőtt az ipari termelés. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal csökkent – értékel Suppan Gergely. A Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője szerint az ipari termelés megtorpanását döntően az energiaárak robbanásának következtében elsősorban az energiaigényes ágazatokban bekövetkező termelés visszafogása vagy leállása okozhatta.

Az ipari termelés 2020 októberéig teljesen kilábalt a járvány okozta válságból, a további lendületes növekedést azonban a chiphiány fékezte, így a járvány előtti szint közelében, azt kissé meghaladó mértékben ingadozott az ipari termelés, ahonnan a tavalyi év elejétől határozott lendületet vett, szeptemberben pedig új történelmi csúcsra ért.

Tavalyelőtt összesen 9,6 százalékkal bővült az ipari termelés.

A KSH közleménye szerint a feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés. A legnagyobb súlyú járműgyártás, valamint a villamos berendezés gyártásának területén bővült a termelés volumene, azonban a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása csökkent.

„Az autógyárak termelése 2020 októberében már meghaladta a járvány előtti szintet, azonban a tavalyelőtt átlagosan 20 százalékkal maradt el, így mintegy 5-6 százalékponttal mérsékelte az ipari termelés volumenét. Az enyhülő chiphiány mellett biztató, hogy a járműgyártás új rendelései, valamint rendelésállománya tartósan kiemelkedő, októberben 49,7 százalékkal, illetve 34,8 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet” – mondja Suppan Gergely hozzátéve, hogy az autógyártók a szűk beszállítói kapacitások miatt rövid távon elsősorban a drágább, nagyobb profitmarzzsal rendelkező modellek rendeléseit teljesítik, azonban a második félévtől érdemi javulást mutat az alágazat. Az ukrajnai háború, valamint az energiaválság jelentősen rontotta a kilátásokat, amit az Ifo és a ZEW index után már a beszerzési menedzser indexek is tükröznek,

Az ukrajnai háború, valamint a Covid elleni szigorú kínai lezárások hatása újra felvetette a beszállítói láncok szakadozását, azonban ennél lényegesen nagyobb mértékben rontja a kilátásokat az elszálló infláció, az elszálló termelési költségek és energiaárak, valamint megélhetési költségek és az egyre szigorodó monetáris politikák, amelyek már fokozzák a recessziós aggodalmakat. Az orosz gázszállítások visszafogása mindemellett jelentős német ipari szektorokat kényszeríthet leállásra, ami igen súlyos következményekkel járhat. 

„A hazai ipari rendelésállományok mindenesetre továbbra is magas szinten állnak, mintegy 20 százalékkal meghaladva az egy évvel ezelőtti szintet, így a beszállítói problémák enyhülése további élénkülést eredményezhetne. A hazai ipar teljesítménye az elmúlt években élesen elvált a német iparétól, köszönhetően az elmúlt évek számos kapacitásnöveléseinek, a rekord mennyiségű működő tőke beáramlásnak és a kormány beruházásokat kifejezetten támogató gazdaságpolitikájának” – értékel az elemzési vezető, aki azt sem rejti véka alá, hogy az idei harmadik negyedévben a chiphiány miatt az egy évvel ezelőtti gyenge bázis, valamint az idén enyhülő chiphiány miatt jelentősen gyorsult az ipari termelés növekedése, azonban az orosz-ukrán háború továbbra is számos kockázatot jelenthet.

Suppan Gergely szerint a beszállítói láncok szakadozása szintén jelentős kockázatot jelenthet, csakúgy, mint az energia árainak elszállása, azonban egyes nyersanyagok, különösen az ipari fémek árai már meredeken visszaestek a recessziós aggodalmak hatására. Az elszálló energiaárak több ágazatot is a termelés visszafogására kényszeríthet. A külső keresletet ronthatja az infláció élelmiszer-, és energiaárak vezérelte emelkedése a vásárlóerő csökkenésén keresztül. 

„Ugyanakkor továbbra is élénkítheti az ipart a nagyon magas rendelésállomány – októberben 19,8 százalékkal állt magasabban az egy évvel ezelőttihez képest.

amit új – főleg az akkumulátorgyártáshoz és autóiparhoz, valamint élelmiszeriparhoz, vegyiparhoz, védelmi iparhoz kapcsolódó – kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat” – mutat rá a szakértő. 

A hazai gazdaság középtávon jelentősen profitálhat a CATL, az SK Innovation, a Samsung SDI, a BMW és a Mercedes kiemelkedő mértékű beruházásaival, valamint a védelmi ipari kapacitások kiépülésével, mivel a hadiipari kiadások szignifikáns növekedése várható a következő években. Tavaly bázishatások és új kapacitások üzembe helyezése miatt 5-5,5 százalék körüli növekedést mutathatott az ipari termelés, idén pedig 3,5 százalékos növekedésre számítunk. 2024-től azonban a felfutó új kapacitások hatására jelentősen élénkülhet az ipari termelés.

Borítókép: MTI/EPA/Aref Taherkenareh