A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legutóbbi adásában Bátorfi Botond, a Peak szakértője és Nyul Zsuzsa műsorvezető a fenntartható befektetésekről és azok buktatóiról beszélgettek.
Az egyik legnagyobb nyugat-európai nyugdíjalap szelektálja a portfóliójából azokat a vállalatokat, amelyek elmaradnak a fenntarthatóság terén. Nem egyedi jelenség a befektetői nyomás a vállalatok fenntarthatóságáért – úgy tűnik fogy a türelem a nagy befektetési alapok és egyéni befektetők részéről.
A nyugdíjalap a túlzott kockázatokra hivatkozik. Arra számítanak, hogy a fenntarthatóságra nem figyelő cégek veszítenek versenyképességükből, és előbb-utóbb üzleti visszaesést szenvednek el. Ezt a szakemberek azonban nem erősítik meg egyöntetűen. Sokak szerint a legtöbb szektorban még évtizedeket kell várni, amíg érdemi hátrányt tapasztalnak a zöldműködésre nem eléggé figyelő vállalatok. Ráadásul az eladott részvények nem maradnak gazdátlanul, az új tulajdonost pedig valószínűleg kevésbé érdekli a fenntarthatóság, így nem ösztönzi változásra a vállalatokat.
Ha bebizonyosodik, hogy az ABP elsiette a döntést, az negatív hatással lesz a nyugdíjalap teljesítményére. Ebben az esetben ráadásul középtávon is elmaradhat a kívánt pozitív előrelépés.
A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek adásából kiderül, hogyan tehetünk befektetésekkel a fenntarthatóságért, és hogy mik a zöldbefektetések potenciális buktatói.
Berlin beadta a derekát, és nem áll többé a nukleáris energia megújulóként való elfogadásának útjába. Ennek Párizs is örülhet, hiszen az atomenergiával előállított rózsaszínhidrogént a németek az ipar zöldítésének kulcsaként látják. A döntés lendületet adhat a nagy európai hidrogénálomnak is, azonban rengeteg a bizonytalanság. Megéri kockáztatni?
Budapest jövője a tét – állapította meg a Faktum tényellenőrző portál.
Az ilyen miért akar politizálni?
A Just Stop Oil szerint a két aktivista azért választotta Darwin síremlékét akciója célpontjául, mert a természettudós is „forogna sírjában, ha tudná, hogy a világ a hatodik kihalási hullám kellős közepén jár”.
Az MNB bejelentette: 2025. január 1-jétől a zöld lakáshitelek felvételéhez szükséges önerő mértéke 10%-ra csökken.
A ruhaipar egyik legvitatottabb jelensége a fast fashion, ami gyors gyártási ciklusokkal és olcsó termékekkel vonzza a fogyasztókat. Bár népszerűsége még mindig növekszik, súlyos kritikákat kap környezeti és társadalmi hatásai miatt.
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
