A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legutóbbi adásában Bátorfi Botond, a Peak szakértője és Nyul Zsuzsa műsorvezető a fenntartható befektetésekről és azok buktatóiról beszélgettek.
2023. január 29. 08:52
p
0
0
0
Mentés
Az egyik legnagyobb nyugat-európai nyugdíjalap szelektálja a portfóliójából azokat a vállalatokat, amelyek elmaradnak a fenntarthatóság terén. Nem egyedi jelenség a befektetői nyomás a vállalatok fenntarthatóságáért – úgy tűnik fogy a türelem a nagy befektetési alapok és egyéni befektetők részéről.
Az ABP mintegy 500 milliárd eurós (200 ezer milliárd forint) vagyonnal rendelkezik. A legnagyobb holland nyugdíjalap várhatóan számos vállalatot kivesz portfóliójából a folytatásban. Célja, hogy befektetései körét azokra a cégekre korlátozza, amelyek valóban erőfeszítéseket tesznek az éghajlatvédelem érdekében.
A nyugdíjalap a túlzott kockázatokra hivatkozik. Arra számítanak, hogy a fenntarthatóságra nem figyelő cégek veszítenek versenyképességükből, és előbb-utóbb üzleti visszaesést szenvednek el. Ezt a szakemberek azonban nem erősítik meg egyöntetűen. Sokak szerint a legtöbb szektorban még évtizedeket kell várni, amíg érdemi hátrányt tapasztalnak a zöldműködésre nem eléggé figyelő vállalatok. Ráadásul az eladott részvények nem maradnak gazdátlanul, az új tulajdonost pedig valószínűleg kevésbé érdekli a fenntarthatóság, így nem ösztönzi változásra a vállalatokat.
Ha bebizonyosodik, hogy az ABP elsiette a döntést, az negatív hatással lesz a nyugdíjalap teljesítményére. Ebben az esetben ráadásul középtávon is elmaradhat a kívánt pozitív előrelépés.
Berlin beadta a derekát, és nem áll többé a nukleáris energia megújulóként való elfogadásának útjába. Ennek Párizs is örülhet, hiszen az atomenergiával előállított rózsaszínhidrogént a németek az ipar zöldítésének kulcsaként látják. A döntés lendületet adhat a nagy európai hidrogénálomnak is, azonban rengeteg a bizonytalanság. Megéri kockáztatni?
A Just Stop Oil szerint a két aktivista azért választotta Darwin síremlékét akciója célpontjául, mert a természettudós is „forogna sírjában, ha tudná, hogy a világ a hatodik kihalási hullám kellős közepén jár”.
A ruhaipar egyik legvitatottabb jelensége a fast fashion, ami gyors gyártási ciklusokkal és olcsó termékekkel vonzza a fogyasztókat. Bár népszerűsége még mindig növekszik, súlyos kritikákat kap környezeti és társadalmi hatásai miatt.