Nahát: a belgák elkaszálnák az Ukrajnának adandó gigahitelt, és ezt nyíltan ki is mondták

Bart De Wever belga miniszterelnök közölte „mindent megtesz, ami csak hatalmában áll”, hogy megakadályozza az EU által Ukrajnának nyújtott új hitelt.

Mit tesznek azok az EU-s országok, amelyek nem érik el a nettó nulla kibocsátást? A válasz igencsak meghökkentő: betiltják a hústermelést.
Az Európai Unió egyes országai – elsősorban Svédország, Hollandia és Dánia – nincsenek megfelelően felkészülve az EU által elvárt nettó nulla kibocsátás megvalósítására. Az előbb említett országok kis méretűek, és a gazdaságuk fontos alapköve a mezőgazdaság, benne az állattenyésztés – ez utóbbi pedig nem kis ökológiai lábnyommal jár. Hosszas évek tervezgetése helyett inkább úgy döntöttek – legalábbis úgy néz ki, hogy erősen fontolgatják – hogy fenntarthatósági indokok miatt jelentősen megadóztatják a hús fogyasztását, sőt felmerült a hús termelésének teljes betiltása is.
Bár a terv egyszerűnek hangzik, a valóságban korántsem az: a legfőbb probléma, hogy ezen országok lakosai rengeteg húst fogyasztanak, az állattenyésztés pedig rengeteg húsárut termel.
Svédország azt állítja, hogy a svédek egyre kevesebb húst esznek, és egyre többen váltanak vegetáriánus életmódra. Ezzel a közvélemény számára azt a látszatot keltik, hogy igazából nem is hoznának nagy áldozatot az állampolgárok. A statisztika azonban mást mutat: az EuroMeatNews és
a Svéd Mezőgazdasági Hivatal friss adatai szerint „a svédországi hús és baromfi iránti kereslet jelentősen megnőtt” az utóbbi időben.
A Svéd Mezőgazdasági Hivatal által gyűjtött hivatalos adatok szerint a svéd bárányhús iránt hat százalékkal, a svéd marhahús iránt 4,4 százalékkal, a sertéshús iránt 3,2 százalékkal, a svéd baromfi iránt pedig 2,3 százalékkal nőtt a kereslet.
Hollandia viszont nem beszél, inkább cselekszik: az Amszterdamtól nyugatra fekvő Haarlem városában 2024-től egyszerűen betiltják a húsok és húskészítmények reklámozását, a hústermékeket szinte úgy fogják kezelni, mint ma a dohányárut és az alkoholt.
Chadwick Hagan, a The Epoch Times írója szerint az ország ezzel
Ami Dániát illeti, az ország jelentős húsiparral rendelkezik. A dán húsipari bevételek 2022-ben 4,4 milliárd dollárt (több mint 1600 milliárd forintot) tettek ki, és várhatóan évente több mint 5 százalékkal nőnek.
A kis ország hatalmas mennyiségű sertéshúst termel a piacokra – évente mintegy 32 millió malacot –, és ezekből a sertésekből több milliót az Európai Unió országainak (elsősorban Németországnak és Lengyelországnak) adnak el. Összehasonlításképpen: ez a 32 millió malac majdnem kétszer annyi, mint amennyit Kanada évente elad az Egyesült Államoknak.
Továbbá, bár Dánia kormánya a hús megadóztatását (vagy akár betiltását) tervezi, nem ellenzi a szőrmegyűjtést. Dániában ugyanis nagyon jövedelmező például a nyérctenyésztés, így a világ egyik legnagyobb nyércbunda-termelője; több ezer nyérctenyésztő üzem van az országban. A legfrissebb adatok szerint a dán nercbunda 98 százalékát a külföldi piacokra exportálják, így ez fontos bevételi forrása az országnak.
Hagan szerint a farmok bezárása és a hústermelés esetleges betiltása nem racionális stratégia. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint az ember által okozott összes üvegházhatású gázkibocsátás 14,5 százaléka tulajdonítható az állattenyésztésnek, a Nature Food tudományos folyóirat szerint azonban Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia és Dél-Amerika a világ legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátói ebben a szegmensben, nem pedig Európa.
„Nem lenne jobb ötlet, ha korlátozásokat és szabályozásokat állapítanánk meg azok számára, akik a legtöbb szennyezést és üvegházhatású gázt bocsátják ki (ebben az esetben Ázsia és Dél-Amerika)?” – teszi fel a kérdést a cikkíró.
„Nagyon bosszantónak találom, hogy Ázsia és Dél-Amerika továbbra is meggondolatlanul szennyezik a környezetet, miközben a nyugati világ vezetői az ipar tönkretételét tervezik azért, hogy elérjék az elvárt nettó nullát. A nyugatiaknak nem szabadna hátradőlniük és hagyniuk, hogy az ázsiai és dél-amerikai országok mit sem törődve az éghajlatváltozással, ontsák magukból az üvegházhatású anyagokat.” – fejtette ki véleményét Hagan.