Mit tesznek azok az EU-s országok, amelyek nem érik el a nettó nulla kibocsátást? A válasz igencsak meghökkentő: betiltják a hústermelést.
Az Európai Unió egyes országai – elsősorban Svédország, Hollandia és Dánia – nincsenek megfelelően felkészülve az EU által elvárt nettó nulla kibocsátás megvalósítására. Az előbb említett országok kis méretűek, és a gazdaságuk fontos alapköve a mezőgazdaság, benne az állattenyésztés – ez utóbbi pedig nem kis ökológiai lábnyommal jár. Hosszas évek tervezgetése helyett inkább úgy döntöttek – legalábbis úgy néz ki, hogy erősen fontolgatják – hogy fenntarthatósági indokok miatt jelentősen megadóztatják a hús fogyasztását, sőt felmerült a hús termelésének teljes betiltása is.
Bár a terv egyszerűnek hangzik, a valóságban korántsem az: a legfőbb probléma, hogy ezen országok lakosai rengeteg húst fogyasztanak, az állattenyésztés pedig rengeteg húsárut termel.
Svédország azt állítja, hogy a svédek egyre kevesebb húst esznek, és egyre többen váltanak vegetáriánus életmódra. Ezzel a közvélemény számára azt a látszatot keltik, hogy igazából nem is hoznának nagy áldozatot az állampolgárok. A statisztika azonban mást mutat: az EuroMeatNews és
a Svéd Mezőgazdasági Hivatal friss adatai szerint „a svédországi hús és baromfi iránti kereslet jelentősen megnőtt” az utóbbi időben.
A Svéd Mezőgazdasági Hivatal által gyűjtött hivatalos adatok szerint a svéd bárányhús iránt hat százalékkal, a svéd marhahús iránt 4,4 százalékkal, a sertéshús iránt 3,2 százalékkal, a svéd baromfi iránt pedig 2,3 százalékkal nőtt a kereslet.
Hollandia viszont nem beszél, inkább cselekszik: az Amszterdamtól nyugatra fekvő Haarlem városában 2024-től egyszerűen betiltják a húsok és húskészítmények reklámozását, a hústermékeket szinte úgy fogják kezelni, mint ma a dohányárut és az alkoholt.
Chadwick Hagan, a The Epoch Times írója szerint az ország ezzel
Ami Dániát illeti, az ország jelentős húsiparral rendelkezik. A dán húsipari bevételek 2022-ben 4,4 milliárd dollárt (több mint 1600 milliárd forintot) tettek ki, és várhatóan évente több mint 5 százalékkal nőnek.
A kis ország hatalmas mennyiségű sertéshúst termel a piacokra – évente mintegy 32 millió malacot –, és ezekből a sertésekből több milliót az Európai Unió országainak (elsősorban Németországnak és Lengyelországnak) adnak el. Összehasonlításképpen: ez a 32 millió malac majdnem kétszer annyi, mint amennyit Kanada évente elad az Egyesült Államoknak.
Továbbá, bár Dánia kormánya a hús megadóztatását (vagy akár betiltását) tervezi, nem ellenzi a szőrmegyűjtést. Dániában ugyanis nagyon jövedelmező például a nyérctenyésztés, így a világ egyik legnagyobb nyércbunda-termelője; több ezer nyérctenyésztő üzem van az országban. A legfrissebb adatok szerint a dán nercbunda 98 százalékát a külföldi piacokra exportálják, így ez fontos bevételi forrása az országnak.
Hagan szerint a farmok bezárása és a hústermelés esetleges betiltása nem racionális stratégia. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint az ember által okozott összes üvegházhatású gázkibocsátás 14,5 százaléka tulajdonítható az állattenyésztésnek, a Nature Food tudományos folyóirat szerint azonban Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia és Dél-Amerika a világ legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátói ebben a szegmensben, nem pedig Európa.
„Nem lenne jobb ötlet, ha korlátozásokat és szabályozásokat állapítanánk meg azok számára, akik a legtöbb szennyezést és üvegházhatású gázt bocsátják ki (ebben az esetben Ázsia és Dél-Amerika)?” – teszi fel a kérdést a cikkíró.
„Nagyon bosszantónak találom, hogy Ázsia és Dél-Amerika továbbra is meggondolatlanul szennyezik a környezetet, miközben a nyugati világ vezetői az ipar tönkretételét tervezik azért, hogy elérjék az elvárt nettó nullát. A nyugatiaknak nem szabadna hátradőlniük és hagyniuk, hogy az ázsiai és dél-amerikai országok mit sem törődve az éghajlatváltozással, ontsák magukból az üvegházhatású anyagokat.” – fejtette ki véleményét Hagan.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Felzabáltuk a Retro Büfét, de legalábbis egy szeletét, mert miközben a helyiség apró, a kínálat akkora, hogy nem győztünk csodálkozni. Interjú és hamburger-teszt következik!
A leköszönő EP utolsó leheletével „megvédi” a természetet a jobboldaltól. De még hogy.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Csaknem 600 millió eurót adnak az ukránoknak. Csak úgy.
Megy a huzavona: a parlament visszavonná a törvényt, az ügyvivő kormány nem.
Ukrajna azonban vészesen fogy a hadieszközökből és fegyverekbőlUkrajna azonban vészesen fogy ki a hadieszközökből és fegyverekből.
Aggasztó az ukrán katonák morálja, ami Zelenszkij szerint az online szerencsejátékoknak és a vele járó anyagi veszteségnek is köszönhető. Az elnök levélben kérte a Google-t és az Apple-t, hogy Ukrajna területén távolítsa el a kaszinóalkalmazásokat a szolgáltatásaik közül.
