Brüsszelt nem érdeklik a magyar gazdák, csak Ukrajna

A gabonakerekedelem normalizálódásával és az ukrán kikötők részleges újranyitásával a hirtelen Európára szakadó ukrán gabona óriási piaci zavarokat okoz a közép-kelet-európai tagállamoknak. A szállítmányok mennyisége ugyanis ugrásszerűen nőtt Magyarország és a többi, Ukrajnával szomszédos EU-s tagállam irányába. A nemzetközi gabonakereskedők most

mesterségesen csökkentve ezzel az érintett országok áruja iránti keresletet.

A helyzet annyira aggasztóvá vált, hogy a hat ország – Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária – miniszterei sürgős egyeztetést tartottak a lehetséges megoldásokról. Nagy István agrárminiszter akkor úgy fogalmazott: tiszteletben tartják az ukrán gabona világpiacra jutását segítő uniós intézkedéseket, de kötelességük a hazai és európai gazdák érdekeit védve megőrizni az EU belső piaci egyensúlyát. Éppen ezért a tárcavezetők abban állapodtak meg, hogy a januári brüsszeli agrártanácson a belső piac stabilizálását célzó intézkedések megtételére szólítják fel az Európai Bizottságot.

EB: nem érdekel a problémátok, mert Ukrajna!

Tegnap, január 30-án került sor a Mezőgazdasági és Halászati tanács ülésére Brüsszelben, ahol a hat tagállam arra kérte az Európai Bizottságot, hogy szüntesse meg az uniós tagállamok egyre durvább versenyhátrányát, amely a kontrollálatlan ukrajnai import miatt alakult ki. „De Brüsszel nem segít” – közölte az ülés után Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, kiemelve: azt, hogy az ukrán kereskedelem súlyos piaci zavarokat okoz, az EB is elismeri, ám

vagyis egyáltalán nem foglalkozik érdemben a piac tönkretételével, és változatlanul csak Ukrajna érdekeit nézi az uniós, köztük a magyar gazdákéval szemben. 

Az államtitkár emlékeztetett, hogy a háború kitörése után a globális élelmezésbiztonság szempontjából fontos volt, hogy az ukrán gabona szárazföldi úton is szállítható legyen. Ennek érdekében hozta létre az Európai Unió a Szolidaritási Folyosókat. Ennek célja azonban az Európán kívüli országok ellátásának biztosítása lenne, nem pedig az Ukrajnával határos tagállamok termelőinek ellehetetlenítése. „Márpedig sajnos úgy tűnik, hogy ez utóbbi a helyzet, hiszen az egyes országok beszámolói alapján az import jelentős része a szomszédos tagállamokban marad, és kiszorítja a termelőket hagyományos európai exportpiacaikról is”.

Feldman Zsolt szerint, ha az EU egységesen segíti Ukrajnát a szárazföldi gabonaexportban, akkor annak terheit is egységesen kell viselniük a tagállamoknak. Az nem lehet, hogy a közép-európai, köztük a magyar gazdákkal fizettessék meg ennek az árát.

Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq