Hiába kérte hat uniós tagállam az ukrán gabona importjának lassítását Brüsszelben, az Európai Bizottság semmit nem hajlandó tenni. A piaci helyzet egyre rosszabb, de az EB mindent alárendel Ukrajna érdekeinek – még a tagállamok gazdaságát is.
A gabonakerekedelem normalizálódásával és az ukrán kikötők részleges újranyitásával a hirtelen Európára szakadó ukrán gabona óriási piaci zavarokat okoz a közép-kelet-európai tagállamoknak. A szállítmányok mennyisége ugyanis ugrásszerűen nőtt Magyarország és a többi, Ukrajnával szomszédos EU-s tagállam irányába. A nemzetközi gabonakereskedők most
mesterségesen csökkentve ezzel az érintett országok áruja iránti keresletet.
A helyzet annyira aggasztóvá vált, hogy a hat ország – Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária – miniszterei sürgős egyeztetést tartottak a lehetséges megoldásokról. Nagy István agrárminiszter akkor úgy fogalmazott: tiszteletben tartják az ukrán gabona világpiacra jutását segítő uniós intézkedéseket, de kötelességük a hazai és európai gazdák érdekeit védve megőrizni az EU belső piaci egyensúlyát. Éppen ezért a tárcavezetők abban állapodtak meg, hogy a januári brüsszeli agrártanácson a belső piac stabilizálását célzó intézkedések megtételére szólítják fel az Európai Bizottságot.
Tegnap, január 30-án került sor a Mezőgazdasági és Halászati tanács ülésére Brüsszelben, ahol a hat tagállam arra kérte az Európai Bizottságot, hogy szüntesse meg az uniós tagállamok egyre durvább versenyhátrányát, amely a kontrollálatlan ukrajnai import miatt alakult ki. „De Brüsszel nem segít” – közölte az ülés után Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, kiemelve: azt, hogy az ukrán kereskedelem súlyos piaci zavarokat okoz, az EB is elismeri, ám
vagyis egyáltalán nem foglalkozik érdemben a piac tönkretételével, és változatlanul csak Ukrajna érdekeit nézi az uniós, köztük a magyar gazdákéval szemben.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy a háború kitörése után a globális élelmezésbiztonság szempontjából fontos volt, hogy az ukrán gabona szárazföldi úton is szállítható legyen. Ennek érdekében hozta létre az Európai Unió a Szolidaritási Folyosókat. Ennek célja azonban az Európán kívüli országok ellátásának biztosítása lenne, nem pedig az Ukrajnával határos tagállamok termelőinek ellehetetlenítése. „Márpedig sajnos úgy tűnik, hogy ez utóbbi a helyzet, hiszen az egyes országok beszámolói alapján az import jelentős része a szomszédos tagállamokban marad, és kiszorítja a termelőket hagyományos európai exportpiacaikról is”.
Feldman Zsolt szerint, ha az EU egységesen segíti Ukrajnát a szárazföldi gabonaexportban, akkor annak terheit is egységesen kell viselniük a tagállamoknak. Az nem lehet, hogy a közép-európai, köztük a magyar gazdákkal fizettessék meg ennek az árát.
Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
Négy nap múlva életbe lép az uniós migrációs paktum, amely Magyarország jövőjét is érinti. A kérdésben azonban továbbra sem ismert Magyar Péter egyértelmű álláspontja. Miközben a paktum minden magyar embert érinthet, a Tisza Párt elnöke továbbra sem ad konkrét választ a felmerülő kérdésekre.
Nagyon egyszerű a recept.
A valóság máris szembejött a TISZA Párttal.
Az amerikai képviselőház elfogadta az Ukrajnának nyújtott katonai segély és az Oroszország elleni szankciók újabb részét, ami újabb, mindkét pártot érintő csapást mért Donald Trump elnök külpolitikájára – írja a Politico.
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
Több uniós politikus inkább távol marad az amerikai függetlenség 250. évfordulójára rendezett, Donald Trump nevével fémjelzett nagyszabású brüsszeli ünnepségtől.
A Tisza Párt alelnöke vagyonnyilatkozatában vallott a különös ajándékokról.
