Egyre nagyobb kihívást jelent a vállalatoknak a Z generáció gyökeresen új felfogása a céges kommunikáció területén. A huszonéves generáció egyik jellemzője, hogy habozás nélkül keres új munkahelyet magának, ha valamivel nincs megelégedve az addiginál. A problémaforrások között most már a hagyományos céges e-mailek használatának elutasítása is szerepel, a vállalatok pedig igyekeznek megfelelni a fiatal alkalmazottak megváltozott igényeinek.
Elon Musk kirúgással fenyeget mindenkit a Teslánál, aki home office-ban mer gondolkodni. Mindeközben az összes mutató azt jelzi, hogy az otthoni munkavégzés tökéletesen hatékonyan működik. Hazánkban a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszűnésével immár törvényi szintre emelkedett a home office szabályozása, ami nagy lökést adhat a munkaerőpiacnak. A modell működik és működni is fog.
Az informatikai technológiával és szolgáltatásokkal foglalkozó multi, a Wipro 260 ezer alkalmazottat foglalkoztat szerte a világon, a Z-gen e-mail gyűlölete így nagyon is érinti a menedzsmentet. Thierry Delaporte vezérigazgató adatai szerint dolgozóinak 10 százaléka havonta egyetlen alkalommal sem nyitja meg a céges levelezőrendszert, helyette minden létező, valós idejű csevegőprogramot, alapvetően LinkedInt, Snapchatet, Zoomot, Teamset használ – mert azokat sokkal hatékonyabbnak érzi.
A céges belső kommunikáció változását előbb-utóbb le kell követnie a vállalatoknak is. A Z generáció tagjainak hozzáállása a hagyományos, elavultnak ítélt levelezőrendszerekhez máris érezteti hatását: a HR-rel és a szervezeti kultúra speciális helyzetével foglalkozó ReWorked kutatása szerint tavaly ezer, az informatika területén dolgozó megkérdezett több mint fele válaszolta azt, hogy a hagyományos e-mail helyett csevegőprogramok segítségével dolgozik.
A váltás ellenére egyelőre még mindig az e-mailek uralják a céges kommunikációt. A Statista adatai szerint a szétküldött e-mailek száma tavaly már a 333 milliárdot is meghaladta, 2025-re pedig várhatóan túllépi a 376 milliárdot is.
A ChatGPT igazi „művész" csetbot, ami jól mutatja a mesterséges intelligencia (MI) tudásának robbanását. Elcseveghetünk „Vele", piackutatást végez, programozni is tud, sőt akár szerelmes verset ír. Nem csoda, hogy azonnal fellángolt a vita: kell félnünk attól, hogy az MI a munkaerőpiacon is helyettesít majd minket?
Fotó: 123RF