Csökkenti a széntermelését és növeli az importját a déli szomszédunk

A fentiek azt jelentik, hogy a szerb, hazai széntermelésből, a nettó importból és a felhalmozott készletekből származó összes szénmennyiség 2023-ban a tervek szerint 8,051 Mtoe (megatonna kőolaj-egyenérték) körül alakul – olvasható Szerbia 2023. évi energiamérlegében, amelyet a szerb kormány 2022. december végén fogadott el.

A szén többségét, vagyis 7,8 Mtoe-t más energiahordozók átalakítására tervezi fordítani, és abból is 7,212 Mtoe-t villanyáram és hőenergia-termelésre, továbbá 0,1 Mtoe-t a szárítókban történő szénfeldolgozásra és 0,517 Mtoe-t a nagyolvasztók kokszfogyasztására.

miközben Szerbiában 36,8 millió tonnával kevesebb szenet terveznek kitermelni.

Az energiamérleg szerint a felszíni szénfejtőkből származik majd a legtöbb szén, mégpedig 36,2 millió tonna, ami megközelítőleg 3 százalékkal több, mint tavaly. Igaz egy évvel korábban a szerb kormány a felszíni szénfejtőkből közel 38,5 millió tonna szén kitermelését tervezte.

2023-ban az éves tervek szerint a Kolubara szénbányákban 26,5 millió tonna, a Kostolac bányákból pedig 9,7 millió tonna szén termelése várható, miközben korábban a Kolubara szénbányában 29,1 millió tonna szén kitermelése valósult meg.

A gazdasági hírportál rámutat, hogy a Szerbiai Villanygazdaság (Elektroprivreda Srbije – EPS) adatai alapján

A legtöbb mennyiség kitermelésére 2011-ben került sor, akkor 40,3 millió tonnát hoztak felszínre. 

Aleksandar Vučić (Alekszandar Vucsity), szerb államfő a napokban tett nyilatkozata szerint, Szerbia 2022 novemberében a villanyáram beszállítására 42 millió eurót költött, míg várhatóan decemberben ez az összeg 90-100 millió euró körül alakul.