Új mutatót villantott Áder János: kútba dobhatjuk a GDP-t?
„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
Egy brit közgazdász a világbajnok országok gazdasági növekedését tanulmányozta hatvan évre visszamenően. Meglepő eredményre jutott a trófea és a GDP összefüggéseivel kapcsolatban.
A döntőt játszó két nemzet, Argentína és Franciaország egyike sincs irigylésre méltó helyzetben gazdaságilag. Persze a gondok összehasonlíthatatlanul nagyobbak Dél-Amerikában. Míg Franciaország az energiaválsággal és az ipar megmentésével van elfoglalva a háborús káosz közepette, addig Argentínában a problémák évekkel ezelőtt kezdődtek, és mára olyan súlyossá váltak, hogy
Alberto Fernández elnök az export korlátozásával és a kiviteli termékek adóztatásával próbálta legalább kicsit helyrebillenteni az egyensúlyt, ám a jelenlegi globális gazdasági helyzetben a gazdasági protekcionizmus különösen kontraproduktív lehet egy olyan ország esetében, amely egyébként is a padlón hever.
Azt nem kell különösebben ecsetelni, hogy a nemzeti büszkeség szempontjából mit jelent Argentínának Messiék győzelme, az viszont már fogósabb kérdés, hogy Buenos Aires tud-e gazdaságilag profitálni a győzelemből? És itt nem egyszerűen arról van szó, hogy aprópénzre váltják a diadalt, hanem arról,
A válasz Marco Mello közgazdász szerint egyértelműen igen. A Surrey Egyetem munkatársa a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatainak segítségével 1961-ig visszamenően tanulmányozza a tornát nyerő országok gazdasági mutatóit, különös tekintettel a győzelmet követő első két negyedévre.
A kutatás szerint a VB megnyerése legalább 0,25 százalékkal növeli az adott ország GDP-jét a torna megrendezése után, az ugrás pedig egyértelműen az exporttevékenység fellendülésével magyarázható. Lefordítva: a világbajnok országok hírneve pszichésen arra késztet más államokat és külföldi vállalatokat, hogy többet vásároljanak a foci uralkodóitól. Mello klasszikus példaként hozza Brazília esetét, amelynek a 2002-es bajnoki cím után kiugróan kezdett nőni az exporttevékenysége.
A döntő előtt Mello úgy nyilatkozott: a két nagy ország közül Argentína gazdaságán segítene jobban a VB-győzelem. Nem csak azért, mert Franciaország egyébként is címvédőként lépett pályára, így esetében a trófea nem lenne annyira nagy kereskedelmi kedvcsináló, de azért is, mert az argentin gazdaság helyzete erősen hasonlít az imént említett 2002-es braziléhoz, így a győzelem hatása is látványosabb eredményeket produkálna.
A közgazdász ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy modellezésének bizonyos elemei nem használhatóak abban az esetben, ha egy országban a megélhetési válság már elérte a kritikus szintet, a gazdaság pedig a legrosszabb recesszió rémével szembesül. Egy adott, óriásira nőtt gazdasági problémát önmagában egy VB-győzelem képtelen enyhíteni – fogalmazott Mello, előrántva egy másik klasszikus példát is saját elméletébe illesztve: Spanyolország olyan súlyos gazdasági válságba került bő egy évtizeddel ezelőtt, hogy azon hosszú ideig sem isten keze, sem a válogatottjának 2010-es kupahódítása nem tudott segíteni.
Fotó: MTI/EPA/EFE/Matias Martin Campaya