Oroszország fű alatt gyűjtögeti a tankereket, hogy megkerülje a nyugati korlátozásokat

– mondta Anoop Singh, a Braemar tanker-kutatási vezetője.

Craig Kennedy, a Harvard Davis Center for Russian and Eurasian Studies munkatársa már úgy nyilatkozott, hogy „az elmúlt hónapokban elég sok eladást láttunk névtelen vevőktől, majd néhány héttel az eladás után sok tanker Oroszországban bukkant fel, hogy átvegye első nyersolaj rakományát”.

Kiderült tehát: Oroszország előre készült az ukrajnai háború okozta újabb orosz olajkorlátozások életbe lépésére. Most hétfőn, mint ismert, életbe lépett az Oroszországból származó tengeri olajimport régóta tervezett uniós tilalma, és február közepén a behozatali tilalom kiterjed majd a finomított orosz termékekre is.

A múlt héten ugye a G7 (Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Kanada, Egyesült Királyság és az Egyesült Államok) és az EU is megállapodott abban, hogy az orosz nyersolaj árát hordónként 60 dollárban maximálják. Ahogy egy korábbi már megírtuk az ársapkáról szóló döntés körülményeit és kitételeit, a plafon január közepétől kezdődően kéthavonta kiigazításra kerül. Mivel az EU hétfőtől nem fog orosz olajat importálni, a rendszer Oroszország globális olajkereskedelmét célozza, amely nagymértékben támaszkodott a nyugati vállalatokra.

Az árplafon megakadályozza, hogy a nyugati vállalatok orosz olajat szállítsanak, a szállítást biztosítsák vagy finanszírozzák, amennyiben az olaj ára a plafon fölé emelkedik. Ebben az összefüggésben figyelemre méltó szerep jut a Lloyd's of London tengeri biztosítónak.

Oroszország közölte, hogy

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt nyilatkozta: „Nem érdekel bennünket, hogy mekkora lesz az árplafon. Közvetlen megállapodásokat fogunk kötni partnereinkkel. A velünk együttműködő partnerek figyelmen kívül fogják hagyni ezeket a plafonokat, és nem fognak garanciákat adni azoknak, akik törvénytelenül szabnak ki ilyen plafonokat”.

Az elöregedő, olcsó tankhajókból álló, egyre növekvő flottájával Oroszország most igyekszik megerősíteni exportját Kína, India, Törökország és más országok felé, amelyek a háborús szankciók óta jelentősen növelték az orosz olaj vásárlását, jókora árkedvezménnyel felszívták azt a mennyiséget, amit Európa elutasított.

A Braemar elemzése szerint az orosz üzemeltetők a jelek szerint megszereztek:

– 29 óriás nyersolajszállító hajót (VLCC), amelyek egyenként több mint 2 millió hordó szállítására képesek.

– 31 Suez-max méretű tartályhajót, amelyek körülbelül 31-szer 1 millió hordót tudnak szállítani.

– 49 Afra-max tartályhajót, melyeknek egyenként 700 000 hordó a kapacitásuk. 

Oroszország tanker vásárlási hullámának ráadásul valószínűleg még nincs is vége. Az elemzők szerint Oroszországnak több mint 240 tankerre van szüksége ahhoz, hogy a jelenlegi export szintjét továbbra is fenn tudja tartani.