Hogyha elindul a vonat... Oroszország és Észak-Korea újra a játékban

Az észak-koreai vezető 2020 elején a pandémia miatt zárta le a határokat, egyben a vasúti kereskedelmet Oroszországgal. Műholdfelvételek szerint a szigorításnak vége, és a két állam turbó fokozatba kapcsolva melegíti fel a régi, gyümölcsöző kapcsolatot.

A jelentésekből úgy tűnik, hogy a vasúti teherszállítás már november végén újraindult: az észak-koreai állomásokon a rakománykezelési kapacitásokat is bővítették, ami

Észak-Koreát a nukleáris fegyverprogramja miatt sújtják gazdasági büntetések, míg Oroszországot az ukrajnai háború miatt próbálják sarokba szorítani a szankciókkal. Az USA eddig is azzal vádolta Phenjant, hogy tüzérségi lőszert exportál Moszkvának, segítve az ukránok elleni háborút. Észak-Korea ezt kategorikusan tagadta (abból baj nem lehet), de tény, hogy egyértelműen oroszpárti retorikát alkalmaz, és habozás nélkül elismerte a donyecki és luhanszki területeken kikiáltott „népköztársaságokat”.

Aggodalomra adhat okot, hogy az ezerszer lesajnált Észak-Korea óriási tüzérségi arzenállal rendelkezik, és – szemben az USA-val és nyugati szövetségeseivel –

így semmilyen nehézséget nem okoz neki kielégíteni az esetleges orosz igényeket. Némileg abszurddá teszi a helyzetet a függőségi viszony szerepeinek felcserélődése: Észak-Korea a múltban egyértelműen a szovjet/orosz fegyvergyártásra támaszkodott, most Moszkva vásárolhatja a saját technológiájára épülő fegyvereket Phenjantól.

A kereskedelem újraindulása mindkét fél számára hatalmas nyereséggel járhat. A fegyvereladásokért cserébe biztosított összegek, olaj és technológia révén Phenjan továbbra is dolgozhat atomprogramján, Putyin pedig mosolyogva hallgathatja a „brit hírszerzés” kilenc hónapja áramló heti jelentéseit arról, hogy már régen kifogyott a rakétákból.

Fotó: MTI/EPA/Alekszej Nyikolszkij