Eléggé sötét képet festenek a közeljövőről a német feldolgozóipar termelésére és a beérkező megrendelések alakulására vonatkozó legfrissebb adatok. Annak ellenére rosszak a kilátások, hogy az ellátási láncok helyzete körüli feszültségek tovább enyhültek. Az emelkedő energiaárak és a gazdaság folyamatosan gyengülő állapota nyomán azonban egyre nagyobb az aggodalom a német közép- és kisvállalatok körében.
Juhász Imre írása a Makronómon.
Jupp Zenzen, az ipari és kereskedelmi kamarai szövetség (DIHK) szakértője a Szövetségi Statisztikai Hivatal előzetes adatait értékelve a magas energiaárakat és inflációt, valamint a recessziótól való félelmet nevezte meg kockázati tényezőként. (Az adatok szerint a német feldolgozóipar termelése 2022 októberében 0,1 százalékkal elmaradt a szeptemberitől, az előző év októberéhez képest pedig változatlan szinten maradt.)
Egyes energiaigényes német vállalatok a gáz- és villamosenergia-árak magas szintjének hatására visszafogják a termelést, emlékeztetett a kamarai szakértő, aki szerint
„a kilátások összességében továbbra is borúlátók”,
amit a beérkező megrendelések alakulása is megalapoz. „Csak a beruházási javakat gyártók tudják a szállítási láncok helyzetének enyhülését kihasználni termelésük bővítésére”, mondta Zensen, aki szerint „a beérkező rendelések hosszú távú hatásaira is reagálva a kilátások borúlátók maradnak”.
A német Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint októberben a feldolgozóipari megrendelések 0,8 százalékkal ugyan bővültek, de a 2021 októberéhez képest a naptárhatással kiigazított reálértéken 3,2 százalékos csökkenést regisztráltak. „A feldolgozóipari vállalatokhoz beérkező rendelések hosszú távon gyengélkedést mutatnak és alacsonyabbak, mint tavaly voltak”, s „bár a külföldről érkező megrendelések növekedése a helyzet stabilizálódásához vezet,
a hazai megrendelések továbbra is csökkennek” – derül ki a hivatal közléséből.
A magas infláció és a recessziótól való félelem miatt Németországban a fogyasztók és a vállalatok vonakodnak a vásárlásoktól és a beruházásoktól – figyelmeztetett a kamarai szövetség szakértője, aki szerint „az ipart recessziós tél fenyegeti”.
Az emelkedő energiaárak és gazdaság egyre gyengébb állapota nyomán nő az aggodalom a német közép- és kisvállalatok körében. „2022 őszén a német közép- és kisvállalatok egy újabb gazdasági visszaesés szélén állnak” olvasható a kkv-k bankjait tömörítő „Bundesverband Deutscher Volksbanken und Raiffeisenbanken” (BVR) és a DZ Bank egy, a közelmúltban megjelent, több mint ezer vállalat megkérdezésén alapuló és a DPA hírügynökség által ismertetett közös felmérésében.
„Az elmúlt évek tapasztalatai azonban reményt adnak arra, hogy a kkv-k még e nehéz körülmények között is sikeresen működnek majd" – áll az elemzésben. „Bizakodásra ad okot, hogy a kkv-k összességében 2020-ban és 2021-ben nemcsak meg tudták tartani mérlegeik minőségét, hanem az olykor viharos gazdasági körülmények ellenére még érezhetően javítani is tudták azt”.
A félévente készülő felmérés során a vizsgált vállalkozások üzleti várakozásai – azok ágazati hovatartozásától és a méretétől függetlenül – immár harmadik alkalommal romlottak.
miközben a vállalatok több mint fele, 53 százaléka romlásra számít.
A helyzet akár drámainak is nevezhető, miután még a 2007/2008. évi pénzügyi válság csúcspontján sem voltak ilyen pesszimista várakozások. A BVR és a DZ Bank korábbi, ez év tavaszán végzett felmérésében a cégek 26 százaléka még javuló üzleti helyzetet jelzett, a pesszimisták aránya pedig nem haladta meg a 30 százalékot.
A legutóbbi felmérés szerint az abban részt vevő közép- és kisvállalatok csupán kétharmada tervez beruházást a következő hat hónapban,
Néhány ágazatban az elmúlt években tapasztalt létszámnövekedés is megtorpant, úgy tűnik, a közép- és kisvállalati kör összességében csak kismértékű létszámbővítést tervez.
A felmérés eredményeit összegző jelentés szerkesztői szerint „a közelgő villamosenergia- és gázárfékeknek (…) tehermentesítenie kell a vállalatokat és a háztartásokat. Csak remélni tudjuk, hogy ez a támogatás is időben megérkezik”, hangzik a jelentés egyik megállapítása.
Remélik, hogy ez esetben „a kkv-k ebben a válságban ugyanolyan erősnek bizonyulhatnak, mint ahogy az a koronavírus-válság idején történt. A jelenlegi üzleti helyzetnek a felmérésben szereplő vállalkozások alapvetően kielégítő értékelése egyértelműen azt jelzi, hogy eddig is jól gazdálkodtak”.
(Fotó: 123RF)
Négy nap múlva életbe lép az uniós migrációs paktum, amely Magyarország jövőjét is érinti. A kérdésben azonban továbbra sem ismert Magyar Péter egyértelmű álláspontja. Miközben a paktum minden magyar embert érinthet, a Tisza Párt elnöke továbbra sem ad konkrét választ a felmerülő kérdésekre.
Nagyon egyszerű a recept.
A valóság máris szembejött a TISZA Párttal.
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
Navracsics Tibor aggasztó mintázatra hívta fel a figyelmet a Tisza Párt körül; oroszország figyel: a címlapokra került, hogy mit mondott Orbán Anita Ukrajnáról; épp most, teljes csendben vezeti ki a Tisza a százezreket védő kamatstopot – ezek voltak a legolvasottabb híreink csütörtökön.
Sebestyén Géza szerint ha így lesz, akkor a további kamatemelések egy idő után egyre inkább erősíthetik az eurót, és relatív értelemben gyengíthetik majd a forintot.
