Mínuszokat hoz a tél a német iparra

Jupp Zenzen, az ipari és kereskedelmi kamarai szövetség (DIHK) szakértője a Szövetségi Statisztikai Hivatal előzetes adatait értékelve a magas energiaárakat és inflációt, valamint a recessziótól való félelmet nevezte meg kockázati tényezőként. (Az adatok szerint a német feldolgozóipar termelése 2022 októberében 0,1 százalékkal elmaradt a szeptemberitől, az előző év októberéhez képest pedig változatlan szinten maradt.)

Egyes energiaigényes német vállalatok a gáz- és villamosenergia-árak magas szintjének hatására visszafogják a termelést, emlékeztetett a kamarai szakértő, aki szerint

amit a beérkező megrendelések alakulása is megalapoz. „Csak a beruházási javakat gyártók tudják a szállítási láncok helyzetének enyhülését kihasználni termelésük bővítésére”, mondta Zensen, aki szerint „a beérkező rendelések hosszú távú hatásaira is reagálva a kilátások borúlátók maradnak”.

A német Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint októberben a feldolgozóipari megrendelések 0,8 százalékkal ugyan bővültek, de a 2021 októberéhez képest a naptárhatással kiigazított reálértéken 3,2 százalékos csökkenést regisztráltak. „A feldolgozóipari vállalatokhoz beérkező rendelések hosszú távon gyengélkedést mutatnak és alacsonyabbak, mint tavaly voltak”, s „bár a külföldről érkező megrendelések növekedése a helyzet stabilizálódásához vezet,

A magas infláció és a recessziótól való félelem miatt Németországban a fogyasztók és a vállalatok vonakodnak a vásárlásoktól és a beruházásoktól – figyelmeztetett a kamarai szövetség szakértője, aki szerint „az ipart recessziós tél fenyegeti”. 

Borúlátó kisvállalkozások

Az emelkedő energiaárak és gazdaság egyre gyengébb állapota nyomán nő az aggodalom a német közép- és kisvállalatok körében. „2022 őszén a német közép- és kisvállalatok egy újabb gazdasági visszaesés szélén állnak” olvasható a kkv-k bankjait tömörítő „Bundesverband Deutscher Volksbanken und Raiffeisenbanken” (BVR) és a DZ Bank egy, a közelmúltban megjelent, több mint ezer vállalat megkérdezésén alapuló és a DPA hírügynökség által ismertetett közös felmérésében. 

„Az elmúlt évek tapasztalatai azonban reményt adnak arra, hogy a kkv-k még e nehéz körülmények között is sikeresen működnek majd" – áll az elemzésben. „Bizakodásra ad okot, hogy a kkv-k összességében 2020-ban és 2021-ben nemcsak meg tudták tartani mérlegeik minőségét, hanem az olykor viharos gazdasági körülmények ellenére még érezhetően javítani is tudták azt”.

A félévente készülő felmérés során a vizsgált vállalkozások üzleti várakozásai – azok ágazati hovatartozásától és a méretétől függetlenül – immár harmadik alkalommal romlottak. 

miközben a vállalatok több mint fele, 53 százaléka romlásra számít.

A helyzet akár drámainak is nevezhető, miután még a 2007/2008. évi pénzügyi válság csúcspontján sem voltak ilyen pesszimista várakozások. A BVR és a DZ Bank korábbi, ez év tavaszán végzett felmérésében a cégek 26 százaléka még javuló üzleti helyzetet jelzett, a pesszimisták aránya pedig nem haladta meg a 30 százalékot. 

A legutóbbi felmérés szerint az abban részt vevő közép- és kisvállalatok csupán kétharmada tervez beruházást a következő hat hónapban,

Néhány ágazatban az elmúlt években tapasztalt létszámnövekedés is megtorpant, úgy tűnik, a közép- és kisvállalati kör összességében csak kismértékű létszámbővítést tervez. 

A felmérés eredményeit összegző jelentés szerkesztői szerint „a közelgő villamosenergia- és gázárfékeknek (…) tehermentesítenie kell a vállalatokat és a háztartásokat. Csak remélni tudjuk, hogy ez a támogatás is időben megérkezik”, hangzik a jelentés egyik megállapítása. 

Remélik, hogy ez esetben „a kkv-k ebben a válságban ugyanolyan erősnek bizonyulhatnak, mint ahogy az a koronavírus-válság idején történt. A jelenlegi üzleti helyzetnek a felmérésben szereplő vállalkozások alapvetően kielégítő értékelése egyértelműen azt jelzi, hogy eddig is jól gazdálkodtak”.

(Fotó: 123RF)