Milyen spórolás? Semmilyen! – így költünk idén karácsonykor

Energiaválság ide, infláció oda, azért az idén sem ússzuk meg a karácsony előtti napokat sorban állás nélkül a boltokban. Nemrég Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára is úgy nyilatkozott a Világgazdaságnak, hogy nem vártak olyan vásárlási rohamot, mint ami végül bekövetkezett. Sőt, ahogy közeledik a szenteste, egyre fokozódhat az őrület a boltokban. Mint Vámos György elmondta, a magas infláció nem vitte el a karácsonyi bevásárlási rohamot, és ami az élelmiszereket illeti, a mintegy 40 százalékos, egy évre visszatekintő infláció ellenére nem mondhatni, hogy említésre méltó mértékben elmaradna az idei forgalom a tavalyitól.

Noha jelenleg mindenki azt hangoztatja, hogy spórol, a Cofidis Hitel Monitor nemrégiben közzétett kutatási eredményeiből, amely a karácsonyi kiadásokkal kapcsolatos lakossági várakozásokat elemezte,  az derült ki, hogy a tavalyi karácsonyhoz képest visszafognák a költéseiket a magyarok: 35 százalékuk szeretné még kevesebből megúszni az év végét. A legtöbben 100 ezer forinttal terveznek az ünnepekre, ebből szeretnék kigazdálkodni az ajándékokat és a menü hozzávalóit is. A felnőtt lakosság 18 százaléka azonban azt nyilatkozta: egyáltalán nem fog költeni a karácsonyra. Ám a valóság az, hogy nagyon is jól pörögnek a korábban is népszerű karácsonyi termékek, amelyeket az elmúlt hetekben egyenként is megvizsgáltunk cikkeinkben. 

És bár sokan úgy gondolják, hogy nincs karácsony fenyő nélkül, azért nem mindenki vesz fát, de azt sem mondhatjuk, hogy rosszul ment volna az idén a karácsonyfa-értékesítés.  Igaz, a gazdasági nehézségek jól ismertek, a fenyőfa-karácsonyfa kereskedelem idén is jó szezont zár – írtuk a napokban. 

Az árak felmentek, de azért nem nőttek jobban, mint az általános infláció. Az érdeklődést pedig jól mutatja például afenyofa.com oldalának már 24-e előtt egy héttel is olvasható nyitóoldali üzenete: „Kedves Érdeklődő! Idén már nem tudunk több megrendelést fogadni! Találkozzunk 2023-ban! Kellemes ünnepeket kívánunk!” A nagyvárosi, fiatalabb, különösen a kisgyerekes korosztályokban, családokban természetesen gyakoribb az élő fenyőfa, ám az országos kutatás szerint vágott fenyőt a magyar családok mindössze 30 százaléka vesz, 10 százalékuk pedig földlabdás verziót választ. Ez azt jelenti, hogy hozzávetőleg bő egymillió vágott fenyő és mintegy 300-400 ezer földlabdás fácska díszíti szezononként a magyar otthonokat. A Cofidis Hitel Monitor-kutatás alapján az ünnepi fenyőre a legtöbben 10 ezer forint körüli összeget szánnak. 

Mégsem spórolunk a karácsonyi díszeken

A fenyőre vagy éppen a terített asztalra dísz is dukál, és bár az említett Cofidis-kutatás során rengetegen nyilatkoztak úgy, hogy az idén spórolós lesz a karácsony, és ha mást nem, az újabb karácsonyi díszek, dekorációk, valamint más ünnepi kiegészítők megvásárlását elteszik jobb időkre, a dekorációkról szóló írásunkból nem ez derült ki.

„Szinte mindenből ezek az utolsó darabok, ez már a készleteink vége” – mondta e hét elején az üzlet eladója, amikor a forgalomról kérdeztük. Azt is megtudtuk, hogy a boltban november óta stabilan nagyon erős a forgalom, e tekintetben nincs érdemi különbség a korábbi évekhez képest! Pedig ha drasztikus áremelkedés nem is történt, azért a díszítőkellékek árán is nyomot hagyott az infláció, ez azonban ebben a nehéz esztendőben sem szegte a barkácsolni (mondjuk új LED-sort feltenni), díszíteni vágyók kedvét. Természetesen nem hagytuk ki a már említett kész dísztárgyakat, kiegészítőket, más dekorációkat forgalmazó nagyáruházakat sem, azokat is megkérdeztük, tapasztalták-e a forgalom csökkenését a karácsonyi dekoráció terén a múlt évhez képest.

„Mind a karácsonyi dekorációs területen, mind a világítás és a műfenyők esetén tapasztalunk volumencsökkenést a tavalyi évhez képest. A legkisebb visszaesést az asztali díszeknél és az adventi koszorúknál érzékeljük” – kaptuk a tájékoztatást a Tescótól. 

A brit székhelyű áruházlánctól azt is megtudjuk, hogy a vásárlók egyértelműen jobban meggondolják, hogy mit vásároljanak, és az impulzivitás jelenleg kisebb szerepet játszik, hisz ezeket a termékeket több évre veszik, nem cserélik őket minden szezonban. 

„A vásárlóinkat promóciókkal támogatjuk a karácsony előtti időszakban” – teszik hozzá, és csakugyan, a Tesco üzletekben legalábbis Clubcarddal számos dísz két számjegyű kedvezménnyel elérhető még. Az már más kérdés, hogy a Tescótól azt is megtudjuk, hogy ezen produktumok ára az átlagos inflációt (jelenleg bő 20 százalékot) megközelítő mértékben emelkedett a múlt évhez képest, vagyis e termékkör drágulása is nagyjából ilyen mértékű volt. 

A SPAR-tól pedig azt a választ kaptuk, hogy

Mindez annak dacára alakult így, hogy gyakorlatilag minden termék drágult valamilyen mértékben, aminek az oka a SPAR szerint főként a dollár–euró árfolyam változása és a nemzetközi szállítókonténerek árának növekedése. Az ilyen áruk többsége ugyanis Kínából, tengeri konténerekben érkezik. Ráadásul az üzletláncnál azt is megtudtuk, hogy ebben az évben lényegesen nagyobb választékkal készültek az ünnepekre, ami a forgalmi számokon már december elején is meglátszott. 

Nem mondunk le az édes ünnepi élményekről sem

Fogy a szaloncukor is, itt annyi a változás a korábbi évekhez képest, hogy a vásárlók egyre ritkábban kérnek belőle egy kilót, van, aki 20-30 dkg-mal is beéri – írtuk nemrég. A karácsony közkedvelt nyalánkságát sem kerülte el az infláció, még ha nem is szaladt el annyira az ára, mint mondjuk a tejtermékeknek, a kenyérnek vagy a kávénak. 

Ökölszabály, hogy egy háztartás egy kiló szaloncukrot vásárol, a magyarok fogyasztása évről évre nagyon stabilan 3500 tonna körül alakul, Ez még 2020-ban, az első pandémiás évben sem változott, pedig akkor mindenki a legrosszabbra volt felkészülve azok után, hogy 2020 tavaszán, húsvétkor 20-25 százalékkal esett be az édességpiac – mondta el a Makronómnak Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára. A lezárások miatt akkor az emberek bezárkóztak, a csokinyúl és más húsvéti édességek pedig a boltok polcain maradtak. Ezért a kereskedők és a szövetség is arra számított, hogy karácsonykor szintén hasonló lesz a helyzet, ám az év végi ünnep rácáfolt a pesszimizmusra, így

Úgy tűnik, akármilyen rossz is a helyzet, a szaloncukrot nem hagyják ott az emberek a boltokban. A szövetség főtitkára ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az idén a mennyiség csökkenhet. 

Játék biztosan lesz a fa alatt

„Általánosságban elmondható, hogy a játékvásárlás válságálló műfaj, a családok többnyire ezen szoktak a legkevésbé spórolni. Hiszen ha ritkábban járnak moziba, étterembe, kevesebbet utaznak, akkor többet lesznek otthon, ha pedig többet vannak otthon, akkor a gyerekeket és magukat is le kell kötni hosszú órákra, erre pedig a játék a legjobb és legegészségesebb megoldás” – mondta a Makronómnak Gyaraki Dávid, a Regio Játék marketingvezetője, hozzátéve, hogy azt még nem lehet megmondani, hogy az idén mekkora lesz a forgalom.

A mostani év korábbi számai sem adnak okot aggodalomra: infláció ide vagy oda, az idei gyereknap azt mutatta, hogy a fontosabb események alkalmából a szülők mélyebben is hajlamosak a zsebükbe nyúlni, és átlagosan 11 800 forintért vásároltak online, míg 7600 forintért tettek a kosárba gyereknapi ajándékot az áruházakban. Márpedig ennél biztosan többet szánnak majd az ünnepek ünnepén. Erre alighanem szükség lesz, hiszen ha nem is olyan durván, mint az élelmiszereké, azért a játékok ára is felfelé kúszik.

Hitelből sül a kalácsom?

Karácsony előtt minden évben megugrik az áruhitelek, a személyi kölcsönök forgalma. Mivel jószerével minden drágult, logikus lenne, hogy a vásárlók megrohamozzák a bankokat, csakhogy a hitelek költségei is brutálisan megemelkedtek, ennek a hatása pedig már most jól látható – írtuk a napokban. 

„A bankok folyósítási adataiból az látszik, hogy a fogyasztási kölcsönöknél őszre már egyértelmű a visszaesés, még ha ez nem is akkora, mint a lakáshiteleknél. A szabad felhasználású személyi kölcsönök esetében az új szerződések összege októberben 32,56 milliárd forint volt. A szeptemberi 38,98 milliárdhoz képest októberben 17, az előző évhez képest pedig 20 százalékos a visszaesés” – tudta meg a Makronóm Tóth Leventétől. A Bank360.hu vezető elemzője azt is elmondta, hogy mindeközben az átlagos hitelköltség-mutató 17,20 százalékról 18,16-ra emelkedett egy hónap alatt. 

„Az áruvásárlási hiteleknél a legutóbbi hónapokig nem látszott a visszaesés. Tavaly novemberben havi 870 millió, az idén ugyanekkor pedig 1,07 milliárd forint ilyen kölcsönt folyósítottak” – mondja a Makronómnak Tóth Levente, aki azt sem rejti véka alá, hogy bár az összeg jóval magasabb, ennek értékelésekor azt is érdemes figyelembe venni, hogy közben a vásárolt termékek is jelentősen megdrágultak, így tényleges keresletélénkülésről nem beszélhetünk. 

„Ezeknél a hiteleknél mindig kiugróan erős a november és december, az ünnepi ajándékvásárlások hónapjai. Ez tavaly is így volt, hiszen ekkor 1,18 és 1,46 milliárd forintban folyósítottak ilyen kölcsönöket. Az eddigi tendenciák alapján most is erre számíthatunk, még akkor is, ha a kutatások azt mutatják: sokan kevesebbet tudnak vagy akarnak költeni ajándékra az idén, mint korábban.”

(Fotó: MTI)