A címben feltett kérdésre rengeteg jó válasz létezik. A FIVOSZ Év Fiatal Vállalkozója múlt heti rendezvényén erről részletesen beszélt György László, Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára. Előadásából kiderült, hogy a Makronóm Intézet mintegy ezer hazai tulajdonú, agilis és innovatív cég körében végzett, az Évtized nyertesei kutatásának melyek voltak a legfontosabb eredményei, tanulságai.
A sikerhez, illetve ahhoz, hogy egy fiatal vállalkozó megtalálja a számítását itthon, rengeteg dologra van szükség. Erről a témáról számos könyv és előadás is szól, ám ahogy az a FIVOSZ az Év Fiatal Vállalkozója elnevezésű, november végén megtartott rendezvényén elhangzott, kiváltképp érdemes azoktól a vállalkozóktól és vállalatoktól tanulni, amelyek már végigjárták a sikerhez vezető rögös utat.
A konferencián számos előadó beszélt az anyagi sikerhez és a társadalmi elismeréshez vezető útról, illetve annak kihívásairól.
György László a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a fiatalokhoz szólva a Makronóm Intézet Évtized nyertesei kutatásának eredményeit kiemelve foglalta össze (ez a kutatás az 1000 legsikeresebb magyar tulajdonú vállalattal készült mélyinterjúk alapján azonosítja azokat a tényezőket, amelyekkel a leginkább rátermett vállalatok meghódíthatják a nemzetközi piacokat, illetve régiós multikká válhatnak) 6 pontban a sikeres vállalkozások jellemzőit.
Az Évtized nyertesei kutatásról ebben az írásban bővebben olvashat.
Nézzük, hogy a Makronóm Intézet Évtized nyertesei kutatásának tanulsága szerint mi a siker 6 legfontosabb összetevője.
György László szerint a kutatás talán legfontosabb tanulsága, hogy az Évtized nyertesei befektetnek a tudásba, az új technológiákba. Náluk ugyanis az immateriális javak (jellemzően a tudástőke pénzben kifejezett összege) hatszorosa (!) a magyar átlagnak. Ez azt is jelenti, hogy minden innovatív vállalkozás nagyjából annyit ér, mint amekkora a benne megtestesülő, jogilag levédhető szellemi vagyon.
Az államtitkár példaként azt a vállalkozót hozta fel, amely az épületek színes kivilágításának különleges rendszerét alkotta meg. Ötletét levédette, később sikerre vitte, és fel tudta kelteni a nemzetközi befektetők figyelmét, majd mintegy 350 milliárd forintért értékesítette üzletét egy multinacionális világítástechnikával is foglalkozó nagyvállalatnak. Ehhez pedig lényegében egy erős ötlet, kitartó megvalósítás és egy első körös piacra vitel volt szükséges.
Ahogyan az előző pontban már szó volt róla, az Évtized nyerteseit az is megkülönbözteti a többi versenytársaiktól, hogy ők agilis és proaktív módon, azaz hatalmas lendülettel támadják az exportpiacokat. Az államtitkár itt Észtország példáját említette, amely hosszú évekkel előttünk jár pusztán azért, mert az ottani startupok, innovatív cégek már a megalakulásuk pillanatában rá vannak szorítva arra, hogy sikeresek legyenek az exportpiacokon.
A 10 milliós Magyarországon az észt innovátorokhoz képest a magyaroknak több a piaci lehetőségük, ám nem úszható meg az, hogy egy vállalkozás teljes erővel az exportpiacok felé forduljon, amennyiben itthon kicsiben sikeresnek bizonyul a modellje.
Az Évtized nyertesei kutatásban részt vevő vállalatok 72 százaléka rendszeresen exportál, egyharmaduknál exportból származik az árbevétel több mint fele.
Az elsőként említett két összetevő nem sokat ér akkor, ha egy alapító egy emberként szeretne mindent megvalósítani. A feltalálók, illetve a céget alapító kreatív ötletemberek sokszor azt gondolják, hogy egy személyben egy cégépítés minden aspektusát kézben tudják tartani. György László szerint ugyanakkor kulcsfontosságú már a kisebb startupoknál is, de különösen a pár éves, már bizonyítottan erős termékkel, szolgáltatással rendelkező cégek esetén, hogy mind az alaptermék (szolgáltatás) további fejlesztésére, valamint az exportpiacok minél intenzívebb meghódítására muszáj nagy tapasztalattal rendelkező és kitartó munkatársakat dedikálni. Enélkül ugyanis éppen az a két legfontosabb összetevő veszik el a cégépítés során, amely hosszabb távra kijelölhetné egy kisvállalat erősségeit.
Az Évtized nyertesei abban is különböznek a hazai vállalatok többségétől, hogy igen szoros együttműködésre törekszenek; sőt, ilyeneket ki is alakítanak a felsőoktatási és/vagy a szakképző intézményekkel. Egy-egy ilyen együttműködésnek több szintű hozadéka van. Egyfelől a mai munkaerőhiányos helyzetben a tehetséges tanulók legjobbjait könnyebb elcsábítani az adott innovatív céghez. Ezen túlmenően akár az egyetemek, akár a szakmát adó intézmények oktatási programjában is helyet kaphatnak azok a kutatások és fejlesztések, amelyekkel az oktatási intézmények látványosan hozzá tudnak járulni akár már a kisebb vállalatok sikeréhez is.
Talán nem minden fiatal tudja, hogy az első szakmáját bárki lényegében térítésmentesen megszerezheti, valamint ösztöndíjjal támogatja az állam a vállalatok képzési igényeinek kielégítését.
A kisvállalkozók 50 főig 70 százalékos támogatást kapnak arra, hogy fiatal kollégáik szakképesítést szerezhessenek.
Egy szakképző intézménybe járó fiatal már a második évtől nettó 100 000 forint körüli ösztöndíjat vihet haza, amennyiben az intézménnyel együttműködő vállalatnál tölti tanulással egybekötött gyakorlati idejét.
Az Évtized nyertesei abban is különböznek a nagy átlagtól, hogy nagyon jól megfizetik a munkatársaikat. Itt nem arra kell gondolni, hogy 10-20 százalékkal magasabbak a fizetések náluk, hanem arra, hogy a tehetségek jelentősen többet keresnek az átlagnál.
E vállalatok ugyanis gyakorlatilag visszaforgatják a megtermelt nyereségüket a humán tőkébe. Tehát nem sajnálják a pénzt arra, hogy a nagyobb hűség és a hatékonyabb munka reményében kiemelten megfizessék kollégáikat.
György László aláhúzta, hogy ebben a vállalati körben bruttó 633 ezer forint a medián bér. Ez azt jelenti, hogy ebben a céges körben jellemzően a dolgozók fele 633 ezer forint felett keresett a kutatás adatai szerint.
Az első öt pont is nagyon lényeges, ám ezek az összetevők mit sem érnének megfelelő vezetői attitűd nélkül – emelte ki az államtitkár. Az Évtized nyertesei tehát olyan tulajdonosokkal és olyan vezetőkkel indulnak harcba a következő években, akik a kifogások helyett minden körülmények között a megoldást keresik.
Az azonban nem elegendő, hogy ezek az elhivatott emberek optimistán tekintsenek a jövőbe, hanem az is szükséges, hogy pontosan tudják mit szeretnének elérni, és meg van a víziójuk arra, hogy céljaikat miképpen szeretnék megvalósítani.
A fentiekből nyilvánvaló, hogy kifejezetten kitartó és szorgalmas vezetők és tulajdonosok ők, ugyanakkor van egy további, ugyancsak lényeges tulajdonságuk is. Ez utóbbi az, hogy ők nem félnek a változó világtól, azaz a mai kihívásokkal bőven terhelt világban sokkal inkább lehetőségeket látnak a fejlődésre, sem mint a vállalkozás létét fenyegető összetevőket.
(Nyitóképünkön: a FIVOSZ az Év Fiatal Vállalkozója 2022. november végi díjátadója, balról jobbra Balázs Gábor és Sinkó Gergő (a Most-Épker csoport alapítói), jobbra Kovács Patrik, a FIVOSZ elnöke - a kép forrása: FIVOSZ)
A kormánybiztos visszavágott Pogátsa Zoltánnak: „Az államadósság nem játék – a jövő terhére él, aki így gondolja.” György László szerint a pénzügyi fegyelem és a munkaalapú társadalom nélkül nincs középosztályi felemelkedés.
A Makronóm Intézet vitairata szerint az oktatási rendszer felkészítése a mesterséges intelligencia korszakára nem opció, hanem nemzeti érdek. Új szemléletre van szükség az óvodától a felnőttképzésig.
A kínaiak nem csupán tőkét hoznak, hanem hozzáférést biztosítanak a legmodernebb technológiákhoz, és ablakot nyitnak a világpiacra.
Egy utánfutóra épített, töredékáron működő mobil IVF-labor is képes arra, amire eddig csak a drága termékenységi klinikák voltak.
A nagyberuházások, így a CATL, a BMW és a BYD fokozatos felfutása a második fél évtől élénkítheti a foglalkoztatást és csökkentheti a munkanélküliséget.
Január második felétől gyökeres fordulat következett be a forint piacán, amiben szerepet játszik a Trump által belengetett vámok szerepének átértékelése, emellett a kedvezőbb GDP-adat és a szigorúbb monetáris üzenetek is támogatták a hazai devizát. A geopolitikai konfliktusok enyhülése további forinterősödést hozhat.
Több vadászgépet adományoznak a háborúban álló országnak.
„Nem valószínű, hogy megkapják azt a 10 milliárd eurót, amire számítanak.”
