Egyre durvábban fenyeget a háborús recesszió

Az OECD legfrissebb gazdasági előrejelzése (OECD Economic Outlook) siralmas képet fest az öreg kontinens gazdasági kilátásairól. A nemzetközi szervezet becslései szerint az USA 2022 utolsó két negyedévében éves alapon körülbelül 1,5-1,5 százalékponttal magasabb gazdasági növekedést fog produkálni, mint az Eurózóna. 

A helyzet az egyedi országok szintjén is katasztrofális. Az OECD recessziót vár Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Hollandia, Németország, Olaszország, Svédország és Szlovákia esetében is. 

Az alábbiakban áttekintjük, hogy mely államokat érinti a legfájdalmasabban a mostani helyzet. 

Ezek a legdurvább visszaesések

A háborús konfliktus és a szankciók miatt a legrosszabb negyedévet az észt gazdaságnak kell elszenvednie. Ahogyan azt az 1. ábra mutatja, az idei év második negyedévében a balti állam teljesítménye 5,3 százalékkal volt alacsonyabb a gazdasági szervezet számítása szerint, mint egy évvel korábban. 

Ráadásul ezután sincsen okuk fellélegezni, hiszen az idei utolsó negyedév is masszív mínuszokat hoz, és 2023 első három hónapjában sem fog még beindulni az észt gazdaság motorja. (A távolabbi kilátások még optimisták, de ilyen bizonytalan helyzetben könnyen változhatnak a hosszabb távú előrejelzések is – a szerk.)

A második legnagyobb negyedéves csökkenést a svédeknek kell elszenvednie. A 2. ábra tanúsága szerint az idei év negyedik negyedévében az északi állam gazdasági teljesítménye 4,6 százalékkal lesz kisebb az előrejelzések alapján, mint egy évvel korábban. 

Svédország emellett egyértelműen recesszióba is kerül, hiszen három egymás utáni negyedévben is zsugorodni fog a gazdasága. (Értelemszerűen a hosszabb távú előrejelzések ez esetben sem tekinthetők kőbe vésettnek.)

A harmadik legnagyobb visszaesést nyugati szomszédunk, Ausztria esetében várja a nemzetközi gazdasági szervezet. Ahogyan azt a 3. ábra mutatja, az idei év negyedik negyedévében Ausztria GDP-je 4,3 százalékkal lesz az egy évvel korábbi szint alatt. Emellett a hosszabb távú kilátásaik sem rózsásak. Az első 1 százalék feletti növekedést hozó negyedévre egészen 2024 közepéig kell majd várniuk, legalábbis a mai várakozások alapján. A korábbi, nagy növekedéseket ráadásul részben a járvány miatti alacsony bázishatások okozták ez év első negyedévében.

A leginkább elhúzódó negatív hatások

A háborús konfliktus és a szankciók negatív hatásait leghosszabb ideig megérző államok közül elsőként a számunkra talán legfontosabb Németország helyzetét tekintsük át. Ahogyan az a 4. ábrán látható, a germán gazdaság ez év negyedik negyedévétől egészen 2023 második negyedévéig recesszióban lesz, azaz gyengébb lesz a gazdasági teljesítménye, mint korábban. Ráadásul a következő 2-3 negyedévben sem fog dübörögni a német ipar a grafikon tanúsága szerint.

Hosszú távú negatív hatása lesz a mostani helyzetnek a finn gazdaságra is. Ahogyan azt az 5. ábráról leolvashatjuk, északi nyelvrokonaink GDP-je nem csak az idei év két utolsó negyedévében, hanem még a következő év első három hónapjában is szerényebb lesz, mint korábban. Sőt, a tervezési horizont végén sem számíthatnak erős gazdasági pörgésre.

A legrögösebb út a dánok előtt áll. Ahogyan azt a 6. ábra is mutatja, az északi ország gazdasága masszív visszaesést volt kénytelen elkönyvelni az idei év első negyedévében, ám utána egy erős félév következett. Ez azonban csak ideiglenes fellendülést hozott, ugyanis 2022 utolsó és 2023 első negyedéve is gazdasági zsugorodás jegyében fog telni. Emellett a hosszú távú növekedési ütemet sem lehet erősnek nevezni. 

Összefoglalás

Az OECD várakozásai szerint minden második európai uniós ország recesszióban lesz a következő időszak során. A legnagyobb egy negyedéves gazdasági visszaesést – mint láttuk – Észtország szenvedte el, 5,2 százalékos kontrakcióval, de 4 százalék feletti zsugorodást vár a nemzetközi intézmény Svédország és Ausztria esetében is. 

Számos országban a visszaesés időtartama lesz ijesztően hosszú.

De emeljük ki újra: ennyire bizonytalan helyzetben egy évre vagy többre az OECD elemzői sem látnak, csupán a mai folyamatokat és a korábbi kilábalási trendeket számolják. Ez azt jelenti, hogy egy nem várt esemény, vagy ilyenek sorozata felülírhat mindent. (Gondoljunk például a háború eszkalálódására vagy akár egy viszonylag váratlan (és tartós) tűzszünetre, illetve mondjuk az energiaválság jelentős enyhülésére.A gazdasági mutatók mindenesetre ma egyértelműen jelentős visszaesést áraznak a 2021-es várakozásokhoz képest. Ez pedig világosan mutatja azt, hogy a háború és a szankciós politika nemcsak Oroszországban, hanem Európában is komoly negatív következményekkel jár.