Ramatyul állnak a németek: a magas infláció mellett az IMF és az OECD is recesszióra számít az Európa motorjának számító országban– elemzés

Az Ukrajna elleni orosz támadó háború következtében a német gazdaság teljesítménye az idén mindössze 1,4 százalékkal növekszik, jövőre pedig 0,4 százalékkal zsugorodik, olvasható a szövetségi kormány október közepén nyilvánosságra hozott előrejelzésében, melynek készítői két év múlva látnak lehetőséget a visszapattanásra, 2024-re 2,3 százalékos növekedést valószínűsítenek. „A tavaszi előrejelzéshez képest lefelé történő korrekció fő oka az orosz gázszállítás leállása. (… ) A magas árak pedig lassítják az ipari termelést – különösen az energiaintenzív területeken. A vásárlóerő csökkenése a lakossági fogyasztásra is hatással van, amely jövőre valószínűleg csökkenni fog." – áll az idézett a kormány előrejelzésében.

Az előrejelzés nyilvánosságra hozatalakor Robert Habeck zöldpárti alkancellár és szövetségi gazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy súlyos idők járnak, és az őszi előrejelzés adatai is ezt bizonyítják. Jelenleg 

Ezt a válságot Putyin Ukrajna elleni támadása váltotta ki. Erre az EU, valamint nemzetközi partnereink egyértelmű szankciókkal válaszoltak, és ez továbbra is a helyes és szükséges válasz – húzta alá a politikus.

A kormányzati előrejelzés szerint a gépbeszerzési beruházások az idén 1,0, jövőre 3,6, 2024-ben pedig 5,8 százalékkal bővülnek, az építési beruházások volumene ugyanakkor mind az idén, mind pedig jövőre 2 százalékot meghaladó mértékben csökken, 3 százalékot közelítő növekedés pedig csak 2024-ben valószínűsíthető. 

A foglalkoztatottak száma az idén 1,2, majd mind jövőre – a GDP csökkenése ellenére -, mind pedig 2014-ben egyaránt 0,3 százalékkal emelkedik. Az idén 5,2 százalékban megállapított munkanélküliségi ráta a jövő évben 5,4 százalékra emelkedik, majd 2024-ben visszaesik az idei szintre. 

Az export 14,3 és az import 27,5 százalékos növekedésének hatására a 2021-es év első nyolc havi 125 milliárd euró kiviteli többlete az idén mindössze 44 milliárd euróra mérséklődött úgy, hogy 2022 augusztusában a kivitel és a behozatal nagyjából azonos értéket, oldalanként 132-133 milliárd eurót ért el, így gyakorlatilag egyensúlyi állapot alakult ki. 

Az import mennyiségének növekedése – 5,4 százalék – az idén egyedülálló módon 4 százalékponttal meghaladja az export bővülését; a kivitel és behozatal nagyjából azonos ütemű, 1,9-2,0 százalékos növekedésére csak 2023-ban lehet számítani.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal számítása szerint októberben a fogyasztói árak 10,4 százalékkal haladták meg a múlt év azonos hónapjában mértet, ami 0,4 százalékponttal meghaladja a szeptemberit, és a legmagasabb szint 1951 óta. A Szövetségi Bank októberi havi jelentésében azt feltételezi, hogy a közelmúltban hozott egyes könnyítő intézkedések, (például a gázt és a távfűtést terhelő forgalmi adó októberi csökkentése) ellenére az inflációs ráta a következő hónapokban is kétszámjegyű marad,

Egy, a német takarékbankok szövetségének megbízásából készült felmérés október végén nyilvánosságra hozott eredményei szerint az áremelkedések hatására a fogyasztók immár 57 százaléka korlátozza fogyasztását, s – mint Helmut Schleweis, a szövetség elnöke fogalmazott – a megkérdezettek mintegy 90 százaléka aggódik az infláció miatt. 

A vásárlóerő csökkenése a magánfogyasztás alakulására is rányomja bélyegét, ez utóbbi jövőre csaknem egy százalékkal csökkenni fog. Csak példaszerűen: 

Az energiakrízis mindinkább gazdasági és társadalmi válsággá válik 

Habeck gazdasági és klímavédelmi miniszter a kormány őszi előrejelzésének nyilvánosságra hozatalakor – erős bírálatot gyakorolva a korábbi szövetségi kormányok kül- és gazdaságpolitikája felett – úgy fogalmazott: „évtizedeken keresztül hagytuk, hogy függőségbe kerüljünk és megzsaroljanak bennünket”. Ez idő szerint azonban nagyon jó úton haladunk afelé, hogy kiszabaduljunk az orosz energiaimport szorításából. És természetesen szükségünk van az állam minden pénzügyi erejére, hogy megőrizzük gazdaságunk és munkahelyeink lényegét. A szövetségi kormány ezért 2024-ig 200 milliárd eurós védőernyőt állít. 

Az energiának megfizethetőnek kell maradnia a fogyasztók számára – húzta alá a miniszter. Ugyanakkor mindent megtesznek az ellátás biztonsága érdekében. E tekintetben jó eredményeket értek el. A gáztárolók töltöttsége november elejére 98 százalékra emelkedett. A miniszter hozzátette: rekordgyorsasággal építik ki saját infrastruktúrájukat a cseppfolyósított földgáz számára, és a szükséges gázellátás is biztosított. Növelik a szénből és a megújuló energiákból származó kapacitásokat, több gázt kapnak a szomszédos országokból. 

A kölni gazdaságkutató szerint Németország recesszióba süllyed

A kölni IW gazdaságkutató intézet a kutatói műhelyek sorában az elsők között, szeptember harmadik hetében nyilvánosságra hozott őszi előrejelzésében megfogalmazta, hogy

Az energia nemcsak rendkívül drága, de a téli félévben a vállalatok számára szűkösen áll rendelkezésre. Számos ágazatban nem világos, hogy lesz-e elegendő nyersanyag és előgyártmány az elkövetkező hónapokban. Ugyanakkor a magas infláció megterheli az ország lakóinak magánháztartásait, akik így nagyobb vásárlásaikat kénytelenek későbbi időkre halasztani. Mindent egybe vetve az IW arra számít, hogy a bruttó hazai termék (GDP) idén mindössze 1,25 százalékkal nő, a jövő évre pedig 1,75 százalékos csökkenést valószínűsítenek a kölni szakértők. 

A világjárvány várhatóan újra felerősödik, a termelési folyamatok továbbra is zavart szenvednek, a nemzetközi ellátási láncok folyamatosan akadoznak. Számos ágazatban több ezer szakképzett munkaerő hiányzik, ami tovább rontja a jövőbeli kilátásokat. 

– fogalmazott Michael Hüther, az IW főigazgatója. „Az államnak most határozott ellenlépéseket kell tennie, mielőtt végleg késő lenne. A fogyasztók terhein való könnyítés fontos, de a kormánynak nem szabad megfeledkeznie a magas energiaköltségek miatt túlterhelt vállalatokról, sem, melyeknek széleskörű támogatást kell kapniuk."

A történelmileg magas inflációs ráták és a magas gáz-, olaj- és villamosenergia-árak lassítják a magánfogyasztást. Idén az inflációs ráta – mint már említettük – átlagosan 8 százalékos lehet, 2023-ra a kölni kutatók még mindig legalább 5 százalékos inflációs rátával számolnak. A reálfogyasztás 2023-ban mintegy 2,25 százalékkal lesz alacsonyabb az ideinél. A munkanélküliségi ráta 5,25 százalék az idei évben, s jövőre enyhe emelkedés várható, 5,75 százalékra.

Az OECD a jövő évre nagyobb visszaesést és inflációt feltételez 

A nagy nemzetközi szervezetek egységesek annak megítélésében, hogy Németország a jövő évben várható gazdasági fejlődése alapján a sereghajtó helyét fogja elfoglalni a fejlett ipari országok sorában. 

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint

és Európa vezető gazdasági hatalma a fejlett ipari országok sorában így is a sereghajtó helyére kerül. Ennél rosszabb kilátások egyetlen országban, az Ukrajna ellen kirobbantott háború gazdasági terhei és a fejlett ipari országok által meghozott szankciós intézkedés által sújtott Oroszországban várhatóak. 

A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Szervezet (OECD) legfrissebb előrejelzése szerint a sokáig Európa növekedési motorjaként és a stabilitás biztos pontjaként működő Németország a partnerországokkal (és egy más értelmezés szerint versenytársaival szemben) a lemaradás küszöbére került. A párizsi székhelyű szervezet várakozásai szerint a jövő évben a német gazdaság teljesítménye a Nemzetközi Valutaalap és a szövetségi kormány által jelzettnél erőteljesebben, de a kölni IW gazdaságkutató intézet előrejelzésénél szerényebb mértékben, 0,7 százalékkal mérséklődik az ideihez képest. 

A fenti várakozások a világgazdaság főbb mutatójánál jóval kedvezőtlenebb irányú és arányú fejlődésre utalnak: a világgazdaság teljesítménye ugyanis ugyanezen előrejelzés szerint az idén nem csökken, hanem 2,2 százalékkal meghaladja az ideit, a húsz legfejlettebb gazdasági hatalom várható inflációját pedig „mindössze” 6,6 százalékban határozták meg az OECD szakértői. 

Visszaüt az ipar értékteremtésben elért magas részaránya 

A német gazdaság korábbi sikerei okát sokan az ipar a bruttó hazai termék előállításában elért magas, a Világbank számítása szerint mintegy 30 százalékos részarányával magyarázták. Ezzel megegyező nagyságú mutatót csak Kína és Oroszország produkál, miközben számos fejlett gazdasággal országban – Egyesült Államok, Franciaország, Egyesült Királyság stb. a szolgáltatások németországinál jóval magasabb részaránya mellett – 

Az OECD-nek a német gazdaság szempontjából kimondottan borúlátó előrejelzése mögött az elmúlt időszak sikeres üzleti modelljének megtorpanása keresendő. 

„Kifinomult ipari termelés, kiváló mérnökök és kiválóan képzett szakmunkások; magas minőségű termékek, amelyekre világszerte kereslet van, és versenyképes áron. Ezt a magas termelékenység mellett az Oroszországból származó olcsó energia és a német export szempontjából kedvezően értékelt euró biztosította. Mindez a belső stabilitás és a külső biztonság környezetében ment végbe” – írja október első hetében nyilvánosságra hozott írásában Romanus Otte, a Business Insider online hírszolgálat elemzője.

Andreas Rödder, a mainzi Johannes Gutenberg egyetem – az elmúlt időszakban a Matthias Corvinus Collegium vendégeként Magyarországon is többször fellépett – történész professzora egy, a Welt am Sonntag című hetilapban megjelent írása szerint 

Eric Heymann, a Deutsche Bank szakértője szerint „ha tíz év múlva visszatekintünk a jelenlegi energiaválságra, akkor ezt az időszakot a felgyorsult németországi deindusztrializáció kiindulópontjának tekinthetjük", hozzátéve, hogy a gázválság "strukturális változásokat hozhat Németország mint ipari telephely és az exportorientált német üzleti modell számára".

A vállalatok többsége elérte a gázzal való takarékosság felső határát 

Emellett olyan kisvállalkozások tízezreit, (mint például a pékeket) hozza nehéz helyzetbe, melyek üzleti modellje csak akkor működik, ha ugyanilyen drasztikusan tudnák emelni az árakat.

Az ipari és kereskedelmi kamarák több mint 3.500 tagvállalat körében végzett felmérésének október utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott eredményei szerint a német gazdaság szereplőinek nagy része többé-kevésbé kimerítette a gázfogyasztásban rejlő megtakarítási lehetőségeit. 

20 százaléka jelenlegi fogyasztásának 2-5 százalékát nélkülözheti, s csak további ötöde tartja lehetségesnek az energiafogyasztás 5 százaléknál nagyobb mértékű csökkentését. 

„Ez az eredmény összhangban van azokkal a visszajelzésekkel, amelyeket hónapok óta kapunk a vállalatoktól. A vállalatok túlélésért folytatott küzdelme az egekbe szökő energiaárak mellett a rövid távú működési lehetőségek kimerüléséhez vezetett" – mondta a felmérés eredményeit kommentálva Peter Adrian, a kamarai szövetség elnöke. Aki szerint „ezért 

A gazdaság gázfogyasztásának csökkenése ma már egyre inkább az üzemleállítások vagy a termelés visszafogása miatt következhet be. Ezért más módokat kell keresni további gázforrások feltárására vagy például gáznak a villamosenergia-termelésben történő felhasználására. Csak így kerülhetjük el a fizetésképtelenséget, és őrizhetjük meg az értékláncokat."

Az Ifo-index az üzleti légkör további romlását mutatja

A német gazdaság aktuális helyzete és a közeljövőre vonatkozó várakozásai megítélését jelző, 9 ezer vállalatvezető megkérdezésén alapuló Ifo-index a februári 98,8 pontról az Ukrajna elleni orosz támadást követően márciusra 90,7 pontra zuhant vissza, majd rövid fellendülés után júliustól kezdődően tartósan 90 pont alatt maradt, s az ősz beköszöntével a 84 pontot alig meghaladó szintre állt be. 

az üzleti várakozások megítélése nagyjából ugyanilyen mértékben 75,3-ról 75,6 pontra emelkedett, picit közelítve a nyáron számított 80 körüli szinthez. 

A gazdaság főbb területei közül a feldolgozóiparra jellemző üzleti légkör némileg romlott, ami a jövőre vonatkozó pesszimizmus erősödésével magyarázható. A kapacitás-kihasználtság 85,3-ról 84,6 százalékra mérséklődött, de még mindig magasabb a hosszabb időre számított 83,6 százalékos átlagnál. A szolgáltató vállalatok körében tapasztalt üzleti légkör a szeptemberi visszaesés után októberben kis mértékben javult, ami a hosszabb távú üzleti kilátások pozitív irányú változásaiból adódik. A kereskedelmi vállalatok körében számított jelzőszám kismértékben szintén emelkedett, ami az aktuális üzlet korábbinál kedvezőbb megítélésével magyarázható. Az építőipari vállalatok körében tapasztalt üzleti légkör tovább romlott, az aktuális üzleti helyzetet jelző mutató a 2016. januári szintre esett vissza úgy, hogy a rendelésállomány is csökkent. 

Összefoglaló megállapítások

Németország gazdasága ez idő szerint két fő erősséget tud felmutatni. Az első az államháztartás jó állapota. Az adóbecslők tanácsa október végén nyilvánosságra hozott előrejelzésükben a 2022 és 2026 közötti időszakra 110 milliárd euró többletbevételt jeleznek a fél évvel korábbi előrejelzéshez képest, ami – a gazdaság válságba kerülése mellett, s annak ellenére – a magas inflációnak, a forgalmiadó-bevétel ebből fakadó emelkedésének köszönhető. A plusz milliárdok – megjegyezve, hogy a szövetségi kormányzat az összes adóbevétel mintegy 40 százalékából részesedik – megkönnyítik a pénzügyi kormányzat számára, hogy elérje a maga elé kitűzött célt, és jövőre ismét betartja az adósságféket. 

Január és szeptember között az állam mintegy tíz százalékkal több adót szedett be, mint egy évvel korábban. A gyenge gazdaság ellenére az adóbevételek tehát eddig viszonylag ellenállóak a válsággal szemben – írják az adóbecslők. 

A másik erősség a stabil munkaerőpiac. A szakértők szerint a jelenlegi válság nyomán lassul a foglalkoztatás növekedése, a munkanélküliségi ráta – a rendelkezésre álló munkaerő létszámának bővülése folytán - kismértékben emelkedik, az elbocsátások nyomán a szakképzett munkaerő hiányából adódó feszültségek pedig enyhülnek. 

(Fotó: 123RF)