Az új brit kormányfő a világ első kriptobarát miniszterelnöke. Ez azonban nem feltétlenül ad okot arra a virtuális devizák kedvelőinek, hogy megválasztása okán pezsgőt bontsanak.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
2022. október 25-e óta Nagy-Britannia 57. miniszterelnöke, az első ázsiai származású és az első nem keresztény ezen a poszton, egyben 42 évesen a királyság legfiatalabb miniszterelnöke az elmúlt 200 év tekintetében, aki egy másik rekordert, a legrövidebb ideig pozícióban lévő Liz Truss-t váltja. Arra sem volt eddig példa Anglia történelmében, hogy békeidőben egy parlamenti ciklusban három miniszterelnök váltsa egymást (Truss előtt Boris Johnson is idő előtt mondott le).
Egy nappal korábban választották meg a konzervatív párt vezetőjének, melynek elnöke Nadhim Zahawi, az irakban született brit politikus, aki emellett tárca nélküli miniszter Sunak kormányában. A nagyszülei még Indiában születtek, édesapja a mai Kenya, míg édesanyja a mai Tanzánia területén, ám az új miniszterelnök már a dél-angliai Southamptonban látta meg a napvilágot.
Az oxfordi egyetemen filozófiát, politikát és közgazdaságtant tanult, MBA diplomáját a stanfordi egyetemen szerezte. 2001 és 2004 között a Goldman Sach elemzője volt, majd 2009-ig a Children's Investment Fund Management egyik vezetőjeként dolgozott, mely intézmény egyik célja a fejlődő országok szegény gyermekeinek életkörülményeit jobbá tenni. Ezután a 700 millió dollárt kezelő Theleme Partners befektetési alapnál dolgozott, illetve az apósa, az indiai Bill Gates-ként is ismert, InfoSys-alapító N. R. Narayana Murthy Catamaran Ventures nevű befektetési alapjának volt az igazgatója.
2015 óta tagja a brit parlamentnek. Támogatta a Brexitet és Boris Johnsont is (bár utóbbi bukásában is megvolt a szerepe, hiszen Sunak lemondása indította el a kormánytagok visszalépési hullámát).
2020. február 13 és 2022. július 5 között az Egyesült Királyság pénzügyminisztere. Ezt a posztot tehát több mint két évig vitte, mely kifejezetten hosszú időnek számít elődje, Sajid Javid hat hónapos, valamint utódjai, Nadhim Zahawi két hónapos és Kwasi Kwarteng egy hónapos megbízatásához képest (a cikk írásakor már majdnem két hete Jeremy Hunt volt a miniszter, ám a hivatali idő trendjét elnézve nagy tétben nem mernék fogadni, hogy a cikk megjelenésének időpontjában még mindig ő lesz a pénzügyminiszter).
Érdekes tény, hogy pénzügyminisztériumi államtitkárként Sunak is Liz Truss utódja volt. Azé a Liz Truss-é, aki valószínűleg a modern török közgazdaságtan híve lehetett, mert miniszterelnökként a kétszámjegyű brit inflációt adócsökkentéssel kívánta orvosolni – mely lépése egyszerre döntötte romba a fontot és az angol államkötvénypiacot.
Utóbbi tekintetben pénzügyminiszteri tevékenysége, amikor komoly pénzosztás árán sikerült a COVID által sújtott brit gazdaságot felszínen tartania hasznos tapasztalatnak számít.
Ekkor egyébként sokáig kormánya legnépszerűbb tagja is volt. Tény azonban, hogy az akkori gazdaságpolitikája a mostani helyzetben nem lenne szerencsés, ahogy ezt Truss bukása is mutatja.
Sunak Liz Truss elleni kampányában azt hangoztatta, hogy támogatja a blokklánc technológiát és a kriptopénzeket is. Ennek indokaként azt hozta fel, hogy a digitális világ meglátása szerint könnyebbé tudja tenni az emberek életét.
Az új brit miniszterelnök jól diverzifikált kripto-portfoliót tart. Emellett az NFT világa sem ismeretlen számára. (Az NFT úgynevezett nem cserélhető token (non-fungible token) a kripto-tokenek egyedi változata, melyeket most főként egyedi, jellemzően digitális műalkotások „aláírására” illetve „számozására” használnak, mivel nem hamisítható kódsorok – a szerk.) Egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy jobban kedveli a Bored Apes kollekciót a CryptoPunks-nál.
De Sunak nem csak jóval tájékozottabb, mint az átlagos állampolgár, hanem komoly tervei is vannak. Áprilisban ugyanis kijelentette, hogy
Ennek részeként szabályozná a stabil kriptókat (stablecoin), és létrehozna egy pénzügyi homokozót (sandbox), hogy segítse a pénzügyi innovációt. A tervek egy a királyi pénznyomda által idén nyáron kibocsátott NFT-sorozatot is magukba foglaltak. Ez utóbbi projekt már több hónapos csúszásban van, ám a szereplők továbbra is dolgoznak a megvalósítás érdekében. Igaz, a költségekről nem nyilatkoznak.
Sunak azonban a kriptovilág mellett komoly támogatója a tipikus kriptodevizák teljesen decentralizált működésének szöges ellentétét megvalósító digitális jegybankpénznek, a CBDC-nek is. Egy G7-es miniszteri megbeszélésen ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a digitális innováció remek példája, és egyben a jövő fizetési eszközeinek alapja is lehetne a digitális jegybankpénz.
A témával az angol jegybank, a Bank of England is komolyan foglalkozik. Ennek fő oka az állampolgárok fizetési módjának fejlődésében keresendő. Az új szigetországi központi virtuális valuta, a Britcoin (nem, nem a Bitcoin, a Britcoin) azonban egész biztosan nem a nevében szinte megtévesztésig hasonló Bitcoin, hanem az újnevezett stablecoinok, azaz a stabil kriptók működési logikájára fog épülni. (Mivel jelenleg közel 9500(!) féle kriptodeviza létezik, így korábban, 2019-ig Britcoin néven már volt egy kriptopróbálkozás, de itt ennek egyfajta „felújításáról” van most szó. Az akkori hobbiprojekttel szemben most központi, jegybanki erővel és nem volatilis, hanem fix árfolyammal, lényegében a kriptotőzsdék likviditását fenntartó Theter (USDT) mintájára – a szerk.)
A CBDC megjelenése a közeli rokonsága ellenére paradox módon nem feltétlenül jó hír a hagyományos virtuális valutáknak. Egyrészt egy erős, állami garanciákkal is bíró digitális pénz komoly részt hasíthat ki a kriptopénzek piacából. Másrészt ezt a folyamatot a központi hatalom is előszeretettel támogatja, az alternatív fizetőeszközök betiltásán keresztül.
Mindezek alapján a digitális jegybankpénz minden bizonnyal nem segíteni, hanem sokkal inkább gátolni fogja az alternatív kriptopénzek fennmaradását. A brit Kripto-Góliát szinte biztosan győzelmet fog aratni a Virtuális Dávidokon.
Az Egyesült Királyság új miniszterelnöke számos tekintetben rekordernek és elsőnek számít. Az egyik terület, ahol új színt hozhat a britek életébe, az a szakmai és politikai múltjából következő nyitottsága a kriptoeszközök irányába.
A digitális technológiák mára a pénzügyi szektor megkerülhetetlen részévé váltak. A jövőben a szerepük minden bizonnyal tovább fog erősödni. Ebből a szempontból egy a kriptovilágot jól ismerő miniszterelnök akár kedvező is lehet Anglia számára. Természetesen csak akkor, ha nem a salvadori út felé veszi az irányt.
Ám az angol pénzvilág virtualizálódása még a potenciális kockázatok elkerülése esetében sem feltétlenül jó hír a kriptovilág meglévő szereplői számára. A pénzügyek univerzumában ugyanis a nagy hal (azaz a központi pénz kibocsátója) általában elszívja a vizet (azaz a piacot) a kicsi elől.
Borítókép: MTI/EPA/Neil Hall
Négy nap múlva életbe lép az uniós migrációs paktum, amely Magyarország jövőjét is érinti. A kérdésben azonban továbbra sem ismert Magyar Péter egyértelmű álláspontja. Miközben a paktum minden magyar embert érinthet, a Tisza Párt elnöke továbbra sem ad konkrét választ a felmerülő kérdésekre.
Nagyon egyszerű a recept.
A valóság máris szembejött a TISZA Párttal.
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
Elkezdődött a nyár legjobban várt sporteseménye!
„A riasztást követően a vadászgépek rendben visszatértek a kecskeméti repülőbázisra” – tájékoztatott Magyar Péter.
