Szárnyal a dollár, így egyre nehezebb kifizetni az importot, a kikötőkben rekednek az élelmiszerek!

Az élelmiszer-importőrök Afrikától Ázsiáig küzdenek az erős dollárral, hogy kifizethessék számláikat. Az egyébként is történelmi globális élelmiszerválsággal küzdő országok számára az amerikai valuta árfolyamának emelkedése még magasabbra hajtja az árakat.

Világszerte az élelmiszerimportra támaszkodó országok a magas kamatlábak, a szárnyaló dollár és a megemelkedett nyersanyagárak pusztító kombinációjával küzdenek, csökkentve fizetőképességüket olyan árukért, amelyek ára dollárban van meghatározva. A devizatartalékok csökkenése sok esetben csökkentette a dollárhoz való hozzáférést, és a bankok lassabban bonyolítják le az átutalásokat.

A probléma sok ország számára nem új keletű, és nem korlátozódik csupán a mezőgazdasági alapanyagokra.

A vásárlóerő csökkenése és a dollárhiány súlyosbítja a globális élelmiszerrendszerek szélesebb körű feszültségeit az ukrajnai orosz inváziót követően. A Nemzetközi Valutaalap 

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter több élelmiszersegélyt sürgetett a legkiszolgáltatottabbaknak, míg az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) szerint pedig a világ a modern történelem legnagyobb élelmiszerválságával néz szembe.

A helyszínen sok importőr küzd a növekvő költségekkel, a zsugorodó tőkével és azzal, hogy nehezen tudnak dollárt szerezni ahhoz, hogy a vám időben kiadja a szállítmányaikat.

Pár afrikai ország óriási bajban van

A ghánai valuta, a cedi idén mintegy 44 százalékot veszített a dollárral szemben – ezzel a világ második legrosszabbul teljesítő valutája lett. Emiatt már most aggódnak a karácsony előtti készletek miatt. A ghánai importőrök úgy nyilatkoztak a Bloombergnek, hogy 

Úgy vélik, bizonyos élelmiszerekből hiány lesz.

Egyes országoknak segíthet, ha más valutában, például euróban vásárolnak, míg az energiaexportáló országok a tengerentúli bevételekből profitálnak. Bár ebből például a magyar fogyasztó vajmi keveset érzékel, azért a globális élelmiszerárak az utolsó hat egymást követő hónapban csökkentek, ami reményt adhat a globális fogyasztók számára. Azonban a dollár szárnyalása azzal fenyeget, hogy az idei globális élelmiszerimport-számlát rekordmagasságra emeli – állapítják meg a szakértők.

A helyzet továbbra is törékeny. Az ukrajnai háború eszkalálódásával, az ukrán kikötőkből történő gabonaszállításról szóló megállapodás jövőjével kapcsolatban is felmerültek kérdések. Az elmúlt hónapokban az időjárás (például az aszály) okozta sokkhatások fokozták a volatilitást, a készletek alacsonyak, a műtrágya- és energiaárak emelkedése pedig igen jelentősen megnöveli az élelmiszertermelés költségeit.

Miközben a Federal Reserve folytatja a monetáris politika szigorítását, a dollár erősödése a feltörekvő és fejlődő piacok valutáival szemben tovább növeli az inflációs és adósságnyomást – írta az IMF e heti globális kilátásaiban.

Pakisztán alig exportál, Egyiptomban ugrik a kenyér ára

Az árvíz sújtotta Pakisztánban a kormány devizakiáramlás megakadályozására tett lépései miatt a múlt hónapban a kikötőkben felhalmozódtak az olyan élelmiszereket, mint a csicseriborsó és más hüvelyesek, ami az árak emelkedését eredményezte. A helyzet enyhült az új pénzügyminiszter kinevezése után, aki ígéretet tett a bankközi piacon a dollárhiány miatt késedelmet szenvedő, függőben lévő ügyletek elszámolására.

Egyiptomban, a világ egyik legnagyobb búzaimportőrénél a hiány a magánszektor malmait sújtotta, amelyek olyan kenyér sütéséhez szállítanak lisztet, amely nem része az ország támogatási programjának. A pékek a kenyér árának emelésével reagáltak. A Gabona-ipari Kamara szerint a malmok mintegy 80 százaléka kifogyott a búzából, és leállította működését, mivel a múlt hónap eleje óta mintegy 700 000 tonna gabona rekedt az ország kikötőiben. Az ellátási minisztérium szerdán közölte, hogy búzával és liszttel látja el a magánszektor malmait és tésztagyárait.

Jelentős forgalomcsökkenés

Egy bangladesi kereskedő úgy nyilatkozott: „lehet, hogy csökkentenie kell a háború kitörése előtt tervezett búzaimport mennyiségét, mivel a búzaimport költségei az erősebb dollár miatt legalább 20 százalékkal megugrottak.”

A várakozások szerint a búza globális kereskedelmi forgalma akár 6 százalékkal is csökkenhet a következő hónapokban, a kukorica és a szójaliszt forgalma pedig akár 3 százalékkal is visszaeshet, mivel a fejlődő országok küzdenek a fizetéssel.