Alkotmányos követelményeket szolgál a választókerületi rendszer arányossá tétele
Elemzést adott ki az Alapjogokért Központ.
A szakértő elemzi, hogy mit várhatunk a jegybank múlt pénteki bejelentésétől. Vajon az elindult erősödés tartós maradhat? A gazdasági növekedés érdeke ugyanis a forint árfolyamának megfelelő mederbe való visszaterelése és a tartós leértékelődési trend megállítása.
Czeczeli Vivien írása a Makronómon.
A forint elmúlt hónapokban tapasztalt leértékelődése globális viszonylatban is kiugrónak tekinthető. Az MNB október 14-i intézkedései átmenetileg megnyugvást jelentenek: a folyó fizetési mérleg egyensúlytalanságok és az abból fakadó folyamatos valutagyengülés visszaszorul; illetve az emellett jelentkező spekulatív műveletek által előidézett valutaválság veszélye is megszűnik.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy az újonnan hozott intézkedések ne jelentenének reálgazdasági veszélyeket és negatív növekedési hatásokat. Az IMF legutóbbi prognózisa alapján jövőre a magyar GDP növekedés 1,8 százalék lesz, mely az idei 5,7 százalékos adathoz képest lassulást mutat, s ugyancsak
Az MNB szeptember végén, miután a jegybanki alapkamat elérte a 13 százalékos szintet, a kamatemelési ciklusának lezárásáról küldött üzenetet a piaci szereplők felé. A kétszámjegyű alapkamat reálgazdasági hatásai várhatóan már így is jelentősek lehetnek, melyek – ha belekalkuláljuk a néhány hónapos átfutási időt is – a következő hónapokban, de a jövő év elején várhatóan már éreztetik hatásukat. A recessziós veszélyek természetesen nem csak a monetáris politikai oldalról jelennek meg, hanem önmagában
A drámaian megemelkedett költségek fogyasztókra történő áthárítása idővel korlátokba ütközik. A fogyasztók pedig az általános áremelkedés mellett egyébként is reáljövedelmük és vásárlóerejük folyamatos csökkenését tapasztalják, ami keresleti oldalról is visszaesést indukál. A pandémia alatt túlköltekezett kormányzat pedig szintén a nadrágszíjának összehúzására kényszerül, különös tekintettel arra, ha valóban tartani szeretné a tervezett hiánycélját.
Ezekhez a problémákhoz adódnak hozzá a kamatemelések eredményeképpen megnövekedett finanszírozási költségek, melyek az adóssággal rendelkező vállalatok/háztartások számára jelentenek extra terheket, különösen a kamatstop megszűnése után. Ugyanez jelenik meg az államadósságok terén is, a magasabb kamatterhek okán, ami újabb nyomást helyez a költségvetésre.
A jegybank bár tartotta a szavát a szeptember végi bejelentését illetően – a jegybanki alapkamat mértékét valóban nem változtatta meg –, azonban az egynapos (O/N) fedezett hitel kamatát drasztikus mértékben megemelte, tehát monetáris eszköztárának alkalmazásán azonban kénytelen volt változtatni,
Ennek két potenciális kiváltó oka pontosan a spekulatív műveletek által kiváltott forintgyengülés, illetve az energiaimporthoz köthető folyó fizetési mérleg deficit folyamatos emelkedése.
Az utóbbi időszakokban látott
A magas inflációs kockázatok okán (az MNB üzenete is azt erősítette, hogy még nem járunk az infláció tetőzésénél) további kamatemeléseket vártak volna a befektetők. Ez szintén hozzájárulhatott a spekulatív műveletek felerősödéséhez. Más tényezők azonban szintén fontosnak tekinthetők: a tengerentúlon a FED kommunikációja szintén a szigorítást erősíti, vagyis
A spekulatív műveletek megfékezését célozza a jelenlegi lépés, miszerint az egynapos (O/N) fedezett hitelkamatot az eddigi 15,5 százalékos szintről 25 százalékra emelte a jegybank. Mit is jelent valójában az (O/N) hitelkamat? A lényeg, hogy a bankok vagy más pénzügyi szereplők, hitelintézetek a jegybanktól hitelt igényelhetnek, ennek segítségével biztosítja ugyanis a jegybank a bankrendszer likviditását, k megfelelő működését.
Az alapkamatnál egy sokkal rugalmasabb eszközről van szó, hiszen annak változtatására csak havi rendszerességgel van lehetőség a monetáris tanács ülésén, míg az egynapos hitelkamat mértékét naponta lehetséges alakítani. Jelen esetben az értéke maximum 25 százalék lehet, amivel jóval nagyobb mozgásteret biztosít a jegybank a korábbi maximális 15,5 százalék helyett. A forint gyengülésére spekulálók, akinek forintra van szükségük, ezt követően tehát akár 25 százalék kamatot is kötelesek lehetnek fizetni műveleteik után, aminek következtében azok már kevésbé lesznek vonzók, következésképpen a forint elleni spekulációk is alábbhagynak.
A spekulatív műveletek folyamatos forintgyengítő hatásán túl azonban a gyenge árfolyam fő oka az energiaárakhoz kapcsolódik.
vagyis folyamatosan emelkedik a külkereskedelmi deficit. Ezzel egyidőben pedig, mivel az energiáért euróban vagy dollárban kell fizetni, folyamatos kereslet jelenik meg ezen külföldi valuták iránt, mely a hazai valuta leértékelődésével jár együtt. Miután az uniós források érkezése továbbra is bizonytalan, más forrásból sem jelenik meg devizabeáramlás, ami kompenzálná a fenti folyamatot.
A két tényező (spekulatív műveletek és fizetési mérleg problémák) súlyát erősíti, hogy a devizaadósság aránya egyre emelkedik, mely ismét növeli a már korábban említett valutaválság kockázatát.
A tartósan gyenge hazai fizetőeszköz különösen negatív ha a devizaadósság aránya magas. Habár ez itthon egyelőre nem jelentős (24 százalék), mégis az utóbbi időszakban jelentős emelkedésnek indult, illetve a mostani kamatkörnyezet mellett a külföldi források relatív olcsósága szintén ez irányba terelheti a folyamatokat.
Ha a befektetők elkezdenek arra spekulálni, hogy
A jegybank természetesen interveniálhat, azonban a tartalékegyenlegek ilyen célú felhasználása hosszú távon szintén kudarcba fulladhat, hiszen a spekulánsok is tudják, hogy a tartalékállomány véges, következésképpen az intervenciók mozgástere is az.
A mostani lépés tehát ezt a folyamatot próbálta/próbálja megfékezni. Ebből a szempontból közelítve a kérdést tehát nem megkérdőjelezhető, hogy azonnali kezelés és válaszlépés igénye merült fel a jegybank oldaláról.
Érdemes kiemelni, hogy a jelenlegi kamatemelés kapcsán is számolni lehet növekedési áldozatokkal és gazdaságot lassító hatásokkal. A BUBOR szintén megemelkedett, ennek pedig azért van fontos jelentősége, mert a piaci kamatozású forinthiteleknél ez adja a rövid lejáratú referenciakamatot, vagyis ehhez igazodnak a kamatok. A kamatstop miatt ez elsődlegesen a nagyvállalatok és kkv-k által felvett vagy felvehető hitelek esetében fontos. A kkv szektor teljesítménye pedig kiemelten fontos növekedési szempontból.
Megjegyzendő azonban, hogy a vállalati hitelek közel 40 százaléka szintén devizahitel, ahol a BUBOR ismételten nem érvényesül, illetve továbbra is életben vannak bizonyos kedvezményes hitelek, mint például a Széchenyi kártya program.
A lakossági hiteleket egyelőre védi a kamatstop, így egyelőre az ebből fakadó problémák nem manifesztálódnak. Azt követően azonban – vagyis a mostani állás szerint 2023. június 30-tól –
A jegybank mostani lépései elsősorban a rövid távú megoldásokat erősítik, a strukturális problémákon nem segítenek. Miután az árfolyam tartós gyengülése az importárak hatásán keresztül már jelentős faktorként jelent meg az inflációs célok hátráltatásában, a jegybank azt tette, amit tenni kellett, és amire rövid távon mindenképp szükség volt/van.
A pénzügyi instabilitás, a valutaválság veszélyének megjelenése összeférhetetlen az árstabilitással. Az elszálló infláció, a drasztikus árfolyamleértékelődések hatására a kiszámíthatatlanság és a bizonytalanság emelkedik a gazdaságban, ami pedig hátráltatja az üzleti tevékenységet. Az inflációs problémák pedig szintén
Természetesen az infláció jelentős része olyan tényezőknek tudható be, amelyre a magyar gazdaságpolitikának nincs vagy csekély ráhatása van, s ezek a hatások a régió többi országában, illetve Európa-szerte is jelentkeznek. Ezek esetében a külső helyzet rendeződése gyakorlatilag a hazai probléma orvoslását is jelentheti.
Mindazonáltal a tartós és jelentős árfolyamleértékelődés, melyben az országspecifikus tényezők is fontos szereppel bírnak,hosszú távon okozhatnak sérüléseket, ezért kiemelt figyelmet igényelnek.
Következésképpen: kalkulálni kell a mostani jegybanki lépésének esetleges negatív növekedési hatásaival, azonban a jelenlegi helyzetben a rövid távú akadályok leküzdésének prioritást kellett élveznie. Az uniós források érkezése még mindig kulcsfontosságú, hisz az önmagában tudná enyhíteni a forintra helyeződő nyomást, és a jegybanki intézkedésekre is kisebb mértékben kellene hagyatkozni.
Miután a jegybank biztosítja az energiaimporthoz szükséges devizakonveziót, a tartalékok, az uniós források érkezése az eddiginél is fontosabbá válik, hiszen az biztosíthatná a devizatartalékok visszatöltését. Végső soron tehát mind a pénzügyi stabilitás, mint az árstabilitás és inflációs célok, szélesebb értelemben pedig
A jegybanki bejelentést követően a forint árfolyama jelentős erősödést mutatott, egyelőre nyitott kérdés azonban, hogy a következő napokban, hetekben várható-e további erősödés, illetve milyen mértékben.
(Fotó: 123RF)