Akkor most stabil marad, erősödni fog a forint? Mi kell ehhez? – elemzés

2022. október 19. 06:01

A szakértő elemzi, hogy mit várhatunk a jegybank múlt pénteki bejelentésétől. Vajon az elindult erősödés tartós maradhat? A gazdasági növekedés érdeke ugyanis a forint árfolyamának megfelelő mederbe való visszaterelése és a tartós leértékelődési trend megállítása.

2022. október 19. 06:01
null

Czeczeli Vivien írása a Makronómon.

A forint elmúlt hónapokban tapasztalt leértékelődése globális viszonylatban is kiugrónak tekinthető. Az MNB október 14-i intézkedései átmenetileg megnyugvást jelentenek: a folyó fizetési mérleg egyensúlytalanságok és az abból fakadó folyamatos valutagyengülés visszaszorul; illetve az emellett jelentkező spekulatív műveletek által előidézett valutaválság veszélye is megszűnik. 

Mindez persze nem jelenti azt, hogy az újonnan hozott intézkedések ne jelentenének reálgazdasági veszélyeket és negatív növekedési hatásokat. Az IMF legutóbbi prognózisa alapján jövőre a magyar GDP növekedés 1,8 százalék lesz, mely az idei 5,7 százalékos adathoz képest lassulást mutat, s ugyancsak

a lassulás irányába ható tényezőként lehet értelmezni az esetlegesen tartósan velünk maradó, újonnan megemelkedett kamatszinteket is. 

Tovább erősödik recesszió veszélye? 

Az MNB szeptember végén, miután a jegybanki alapkamat elérte a 13 százalékos szintet, a kamatemelési ciklusának lezárásáról küldött üzenetet a piaci szereplők felé. A kétszámjegyű alapkamat reálgazdasági hatásai várhatóan már így is jelentősek lehetnek, melyek – ha belekalkuláljuk a néhány hónapos átfutási időt is – a következő hónapokban, de a jövő év elején várhatóan már éreztetik hatásukat. A recessziós veszélyek természetesen nem csak a monetáris politikai oldalról jelennek meg, hanem önmagában

az energiaigényes ágazatok egyes szereplőinek életben maradása is bizonytalanná válik a tartósan magas energiaárak miatt. 

A drámaian megemelkedett költségek fogyasztókra történő áthárítása idővel korlátokba ütközik. A fogyasztók pedig az általános áremelkedés mellett egyébként is reáljövedelmük és vásárlóerejük folyamatos csökkenését tapasztalják, ami keresleti oldalról is visszaesést indukál. A pandémia alatt túlköltekezett kormányzat pedig szintén a nadrágszíjának összehúzására kényszerül, különös tekintettel arra, ha valóban tartani szeretné a tervezett hiánycélját.

Ezekhez a problémákhoz adódnak hozzá a kamatemelések eredményeképpen megnövekedett finanszírozási költségek, melyek az adóssággal rendelkező vállalatok/háztartások számára jelentenek extra terheket, különösen a kamatstop megszűnése után. Ugyanez jelenik meg az államadósságok terén is, a magasabb kamatterhek okán, ami újabb nyomást helyez a költségvetésre.

Folyó fizetési mérleg válság és valutaválság?

A jegybank bár tartotta a szavát a szeptember végi bejelentését illetően – a jegybanki alapkamat mértékét valóban nem változtatta meg –, azonban az egynapos (O/N) fedezett hitel kamatát drasztikus mértékben megemelte, tehát monetáris eszköztárának alkalmazásán azonban kénytelen volt változtatni,

máskülönben a következmények könnyedén valuta- vagy folyó fizetési mérleg válságba torkolhattak volna. 

Ennek két potenciális kiváltó oka pontosan a spekulatív műveletek által kiváltott forintgyengülés, illetve az energiaimporthoz köthető folyó fizetési mérleg deficit folyamatos emelkedése. 

Az utóbbi időszakokban látott 

forintgyengülés egyik rövid távú oka paradox módon pont a kamatemelési ciklus végét belengető jegybanki kommunikáció volt. 

A magas inflációs kockázatok okán (az MNB üzenete is azt erősítette, hogy még nem járunk az infláció tetőzésénél) további kamatemeléseket vártak volna a befektetők. Ez szintén hozzájárulhatott a spekulatív műveletek felerősödéséhez. Más tényezők azonban szintén fontosnak tekinthetők: a tengerentúlon a FED kommunikációja szintén a szigorítást erősíti, vagyis

a dollár továbbra is erősödik, ami a régiós valutáknál, köztük a forint esetében is a leértékelődés irányába hat. 

A spekulatív műveletek megfékezését célozza a jelenlegi lépés, miszerint az egynapos (O/N) fedezett hitelkamatot az eddigi 15,5 százalékos szintről 25 százalékra emelte a jegybank. Mit is jelent valójában az (O/N) hitelkamat? A lényeg, hogy a bankok vagy más pénzügyi szereplők, hitelintézetek a jegybanktól hitelt igényelhetnek, ennek segítségével biztosítja ugyanis a jegybank a bankrendszer likviditását, k megfelelő működését. 

Az alapkamatnál egy sokkal rugalmasabb eszközről van szó, hiszen annak változtatására csak havi rendszerességgel van lehetőség a monetáris tanács ülésén, míg az egynapos hitelkamat mértékét naponta lehetséges alakítani. Jelen esetben az értéke maximum 25 százalék lehet, amivel jóval nagyobb mozgásteret biztosít a jegybank a korábbi maximális 15,5 százalék helyett. A forint gyengülésére spekulálók, akinek forintra van szükségük, ezt követően tehát akár 25 százalék kamatot is kötelesek lehetnek fizetni műveleteik után, aminek következtében azok már kevésbé lesznek vonzók, következésképpen a forint elleni spekulációk is alábbhagynak. 

A spekulatív műveletek folyamatos forintgyengítő hatásán túl azonban a gyenge árfolyam fő oka az energiaárakhoz kapcsolódik. 

A tartósan magas árak melletti energiaimport azt jelenti, hogy folyamatosan több pénz áramlik ki az országból, mint be, 

vagyis folyamatosan emelkedik a külkereskedelmi deficit. Ezzel egyidőben pedig, mivel az energiáért euróban vagy dollárban kell fizetni, folyamatos kereslet jelenik meg ezen külföldi valuták iránt, mely a hazai valuta leértékelődésével jár együtt. Miután az uniós források érkezése továbbra is bizonytalan, más forrásból sem jelenik meg devizabeáramlás, ami kompenzálná a fenti folyamatot. 

A két tényező (spekulatív műveletek és fizetési mérleg problémák) súlyát erősíti, hogy a devizaadósság aránya egyre emelkedik, mely ismét növeli a már korábban említett valutaválság kockázatát.

A tartósan gyenge hazai fizetőeszköz különösen negatív ha a devizaadósság aránya magas. Habár ez itthon egyelőre nem jelentős (24 százalék), mégis az utóbbi időszakban jelentős emelkedésnek indult, illetve a mostani kamatkörnyezet mellett a külföldi források relatív olcsósága szintén ez irányba terelheti a folyamatokat. 

Ha a befektetők elkezdenek arra spekulálni, hogy 

az árfolyam tovább esik, akkor ezzel még nagyobb valutaleértékelődést váltanak ki, növelve a visszafizetendő hiteltartozás mértékét, egy ördögi körbe sodorva az országot. 

A jegybank természetesen interveniálhat, azonban a tartalékegyenlegek ilyen célú felhasználása hosszú távon szintén kudarcba fulladhat, hiszen a spekulánsok is tudják, hogy a tartalékállomány véges, következésképpen az intervenciók mozgástere is az. 

A mostani lépés tehát ezt a folyamatot próbálta/próbálja megfékezni. Ebből a szempontból közelítve a kérdést tehát nem megkérdőjelezhető, hogy azonnali kezelés és válaszlépés igénye merült fel a jegybank oldaláról. 

A mellékhatások: növekedési áldozat? 

Érdemes kiemelni, hogy a jelenlegi kamatemelés kapcsán is számolni lehet növekedési áldozatokkal és gazdaságot lassító hatásokkal. A BUBOR szintén megemelkedett, ennek pedig azért van fontos jelentősége, mert a piaci kamatozású forinthiteleknél ez adja a rövid lejáratú referenciakamatot, vagyis ehhez igazodnak a kamatok. A kamatstop miatt ez elsődlegesen a nagyvállalatok és kkv-k által felvett vagy felvehető hitelek esetében fontos. A kkv szektor teljesítménye pedig kiemelten fontos növekedési szempontból. 

Megjegyzendő azonban, hogy a vállalati hitelek közel 40 százaléka szintén devizahitel, ahol a BUBOR ismételten nem érvényesül, illetve továbbra is életben vannak bizonyos kedvezményes hitelek, mint például a Széchenyi kártya program.

A lakossági hiteleket egyelőre védi a kamatstop, így egyelőre az ebből fakadó problémák nem manifesztálódnak. Azt követően azonban – vagyis a mostani állás szerint 2023. június 30-tól –  

sokaknak gondot okozhat a visszafizetés, az új hitelfelvétel költsége pedig drámaian megemelkedik, ha tartósan velünk maradnak a magas kamatok. 

Merre mutat a hosszú táv?

A jegybank mostani lépései elsősorban a rövid távú megoldásokat erősítik, a strukturális problémákon nem segítenek. Miután az árfolyam tartós gyengülése az importárak hatásán keresztül már jelentős faktorként jelent meg az inflációs célok hátráltatásában, a jegybank azt tette, amit tenni kellett, és amire rövid távon mindenképp szükség volt/van. 

A pénzügyi instabilitás, a valutaválság veszélyének megjelenése összeférhetetlen az árstabilitással. Az elszálló infláció, a drasztikus árfolyamleértékelődések hatására a kiszámíthatatlanság és a bizonytalanság emelkedik a gazdaságban, ami pedig hátráltatja az üzleti tevékenységet. Az inflációs problémák pedig szintén

visszahatnak a reálgazdaság irányába, illetve beépülnek a várakozásokba is, tovább erősítve az öngerjesztő negatív folyamatokat. 

Természetesen az infláció jelentős része olyan tényezőknek tudható be, amelyre a magyar gazdaságpolitikának nincs vagy csekély ráhatása van, s ezek a hatások a régió többi országában, illetve Európa-szerte is jelentkeznek. Ezek esetében a külső helyzet rendeződése gyakorlatilag a hazai probléma orvoslását is jelentheti. 

Mindazonáltal a tartós és jelentős árfolyamleértékelődés, melyben az országspecifikus tényezők is fontos szereppel bírnak,hosszú távon okozhatnak sérüléseket, ezért kiemelt figyelmet igényelnek. 

A gyenge árfolyam ideig óráig versenyképességi előnyt tud biztosítani, hosszú távon azonban nem kifizetődő ezen stratégiai elemre hagyatkozni. 

Következésképpen: kalkulálni kell a mostani jegybanki lépésének esetleges negatív növekedési hatásaival, azonban a jelenlegi helyzetben a rövid távú akadályok leküzdésének prioritást kellett élveznie. Az uniós források érkezése még mindig kulcsfontosságú, hisz az önmagában tudná enyhíteni a forintra helyeződő nyomást, és  a jegybanki intézkedésekre is kisebb mértékben kellene hagyatkozni. 

Miután a jegybank biztosítja az energiaimporthoz szükséges devizakonveziót, a tartalékok, az uniós források érkezése az eddiginél is fontosabbá válik, hiszen az biztosíthatná a devizatartalékok visszatöltését. Végső soron tehát mind a pénzügyi stabilitás, mint az árstabilitás és inflációs célok, szélesebb értelemben pedig 

az egész gazdaság növekedésének érdeke a forint árfolyamának megfelelő mederbe való visszaterelése és a tartós leértékelődési trend megállítása.

A jegybanki bejelentést követően a forint árfolyama jelentős erősödést mutatott, egyelőre nyitott kérdés azonban, hogy a következő napokban, hetekben várható-e további erősödés, illetve milyen mértékben.

(Fotó: 123RF)

Összesen 24 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Trombitás Keresztély
2022. október 25. 23:47
🐞 ⋆ 🕊 🎀 𝑀𝒶𝒿𝒹 𝒾𝓃𝒹í𝓉𝒶𝓃𝒶𝓀 𝑒𝓁𝓁𝑒𝓃𝑒 𝒾𝓈 𝑒𝑔𝓎 𝓃𝑒𝓂𝓏𝑒𝓉𝒾 𝓀🍪𝓃𝓏𝓊𝓁𝓉á𝒸𝒾ó𝓉 𝟪 𝓂𝒾𝓁𝓁𝒾á𝓇𝒹é𝓇𝓉, é𝓈 𝓂𝒶𝒿𝒹 𝒶𝓉𝓉ó𝓁 𝓂𝑒𝑔𝑒𝓇ő𝓈ö𝒹𝒾𝓀 𝒶 𝒻☯𝓇𝒾𝓃𝓉❢ 🎀 🕊 ⋆ 🐞
teklapavle
2022. október 19. 15:30
Orbán megint jó helyre teszi a zsebünkböl kivett adóforintokat: "7,9 milliárd forintba kerül a kormány szankciós propagandája"
Varacskos
2022. október 19. 13:39
Érdekes elelemzés, csak kár, hogy a címben feltett kérdésre nem kaptunk választ.
zolizolizoltan
2022. október 19. 13:25
A Covid és a háború is a dollárnak kedvezett. Ehhez nem kell okosnak lenni. Ahhoz sem kell okosnak lenni, hogy továbbra is ez lesz a helyzet. Az más kérdés, a Fed hogyan védi majd az amerikai exportot. Na, ehhez kell okosnak lenni. Azt már látjuk, hogy az USA négyszeresére növelte az LNG árát, amire Európa tüsszögni kezdett.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!