Prágában ma a fő téma Németország 200 milliárdos önmegmentő csomagja és a földgázárak korlátozási lehetősége lesz. Nem ígérkezik egyszerű menetnek.
Megkezdődött a rendkívüli EU-csúcs Prágában. A téma nem is lehet más: az orosz-ukrán háború gazdasági hatása a tagállamokra. Bár az első szankciós csomagok megszavazásakor Brüsszel még teljesen magabiztosan hirdette, hogy annak hatásai térdre kényszerítik Oroszországot, mára világossá vált, hogy előre ivott a medve bőrére. A tomboló energiaválság problémakezelése nem egységes, a tagállamok – jobb lehetőség híján – önjáróvá válnak, von der Leyen pedig a magabiztos mosoly álcája mögött egyre kétségbeesettebb.
A Scholtz-kormány a napokban sokkolta az Európai Uniót 200 milliárdos hitelfelvételi tervével, amellyel gyakorlatilag megpróbálná kivásárolni magát az energiaválságból. A terv azért okozott közfelháborodást, mert Berlin ezzel a húzással szembe menne a közös piac alapelveivel és szellemiségével,
A németek terve nyilván központi témája lesz a mai csúcsnak, miután a tagállamok és az Európai Bizottság joggal aggódik attól, hogy Scholtzék a hitelfelvételt úgy fordítják előnyükre, hogy – saját készleteik feltöltése érdekében – rálicitálnak a földgáz beszerzési árára, így gyakorlatilag megfosztanak más államokat az energiabeszerzési lépések lehetőségeitől.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke előzetes levelében azt írta az uniós kormányfőknek: súlyos szakaszába lépett az energiaválság,
Ez gyakorlatilag a gáz ársapka bevezetésének ötletét takarja, amelyet több ország – köztük Magyarország is – határozottan ellenez. A terv leghevesebb támadója eddig éppen Németország volt, amely attól tart, hogy az ársapka bevezetésével csökkenni fog az Európába áramló gáz mennyisége, mivel az importőrök piaci és nem ideológiai alapon gondolkodnak, így oda viszik a szállítmányokat, ahol többet fizetnek érte.
Von der Leyen a német csomagra válaszul arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzet nem az önmegvalósítások ideje, így csak együttes európai válaszlépésekkel lehet csökkenteni a gázár-költségeket. Mint mondta, közös uniós gázbeszerzési terv kell, hogy ne fordulhasson elő olyan túllicitálás a világpiac felé, amely csak még jobban felhajtaná az energiaárakat. Hangsúlyozta azt is, hogy le kell ülni a „baráti országok”, elsősorban az USA és Norvégia vezetőivel tárgyalni az importárak csökkentéséről, miután a jelenleg Európába a területükről érkező gázszállítmányok számláira már nem is vastagon fogó ceruzával, hanem alkoholos filccel írnak összegeket. (Robert Habeck éppen tegnap akadt ki az amerikai importok csillagászati, teljesen elszállt árain.)
Von der Leyen szerint az EU-nak foglalkoznia kell a villamosenergia-termelés során használt gázárak plafonjának bevezetésével, de szót kell ejteni az Unió zöldenergiás beruházásairól is, amely szerinte jelenleg nem elegendő.
Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
