Hasonló a helyzet a francia TotalEnergies északi-tengeri tornyainál, a vállalat pedig azonnal a legmagasabb fokú biztonsági protokollt kezdte alkalmazni. Patrick Pouyanne vezérigazgató aggodalmát fejezte ki a háború esetleges eszkalációja és kiterjedése miatt.
Az Offshore Energies UK szintén a védelmi rendszer azonnali megerősítésén dolgozik, Nagy-Britanniában a hadsereg is bekapcsolódik a tervezésbe és a felügyeleti eljárásokba. Olaszország a Földközi-tengeren cirkáló hadihajóival fokozza a készenlétet a víz alatti vezetékek biztonsága érdekében, de a védelmi minisztérium már búvárdrónok bevetését is bejelentette.
Mi van még?
A gázvezetékek csak egy szeletét képezik a tengerek mélyén futó gigantikus hálózatnak, amelyek a globális infrastruktúra nélkülözhetetlen és pótolhatatlan alapjait jelentik. A tápkábeleken túl a mélytengeri száloptikai kábelek összességében nagyjából 1,3 millió kilométer hosszúak, és a világ kommunikációjának 97 százalékáért (beleértve a pénzügyi tranzakciókat is) felelnek. Ha ezeket érné célzott támadás, az azonnali gazdasági bénulást okozna. A fő biztonsági probléma, hogy a helyzetük és irányuk egyáltalán nincs titkosítva, a nemzetközi jog pedig nem fogalmaz egyértelműen a védelmükről. Évente egyébként több tucatszor sérülnek meg, ezekért a károkért szinte minden esetben kereskedelmi és gazdasági hajók horgonyai a felelősek – eddig.
A Big Tech cégek, mint az Amazon, a Google, a Microsoft vagy a Meta már nem egy esetben tulajdonosi résszel is bírnak a tenger alatti kábelrengetegben, ám a biztonságukra már kevés energiát áldoznak.