A tervben gyártási és készletfelhalmozási kötelezettség is szerepel. Garantáltan heves ellenállásba fog ütközni.
Az Európai Bizottság az utolsó leheletéig kitart a szankciós politika mellett, ezért immár futószalagon gyártja a különböző vészterveket a válság hatásainak enyhítése érdekében.
Hétfőn a Bizottság versenyjogokért felelős ügyvezető alelnöke, Margrethe Vestager az ellátási láncok teljes összeomlásának elkerülésére rukkolt elő új javaslattal. „Új eszközökre van szükségünk, amelyek lehetővé teszik, hogy gyorsan és közösen cselekedjünk a fellépő kockázatokkal szemben” – mondta. A tervezet indoklásául a koronavírus-járvány okozta ellátási problémák, valamint az orosz-ukrán háború miatt kialakult gazdasági helyzet szerepel, megszavazása esetén pedig a Bizottság utasíthatná az uniós tagállamokat az ellátási láncok átszervezésére, bizonyos, a válság szempontjából prioritást élvező áruk gyártásának fokozására, készletek felhalmozására, sőt új gyártási kapacitások létrehozására is. Magyarán:
Legalább ilyen súlyú részlet, hogy kötelezővé teheti a válsághelyzetben releváns áruk forgalomba hozatalát, azaz semmissé teszi az exporttilalmat az unión belül.
Az ötlet nem példa nélküli: az USA-ban védelmi termelési törvény (Defense Production Act) néven fut 1950 óta. A szabály értelmében bizonyos esetekben elnöki hatáskörbe utalhatják a gazdasági ellenőrzés jogát, beleértve azt is, hogy a kormányzat megszabhatja bizonyos áruk gyártási mennyiségét, és utasíthatja a magánvállalatokat termelési kapacitásuk megváltoztatására. Az Unió ilyen formában még nem hozott olyan törvényt, amely lehetővé tenné, hogy direktben belenyúljon az egyes tagállamok gazdasági kapacitásrendszerébe, de a járvány alatt például elrendelt már exporttilalmat a koronavírus-vakcinákkal kapcsolatosan.
A javaslat már megszövegezése után azonnal heves vitát robbantott ki. Az EB által vázolt terv kritikusai szerint a rendszer működtetése olyan fokú monitorozást jelent a cégek irányába, amely
A BusinessEurope nevű lobbicsoport úgy fogalmazott: az agresszív és kötelező piaci megfigyelés nem felel meg sem az arányosság, sem a szükségesség elvének egy olyan szituációban, amely feltevéseken alapul.
Pedig az Európai Bizottság már a büntetéseket is megtervezte: azok a vállalkozások, amelyek félrevezető adatokat szolgáltatnak tevékenységükről, akár 300 ezer eurós bírságot is kaphatnak, azok pedig, amelyek nem engedelmeskednek az utasításoknak a kapacitást vagy a gyártást illetően, napi átlagos forgalmuk 1,5 százalékát kell majd büntetésül kifizetniük – amennyiben megszavazzák a javaslatot.
Fotó: Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenyjogért felelős ügyvezető alelnöke az egységes piaci szükséghelyzeti eszközről tartott brüsszeli sajtóértekezleten 2022. szeptember 19-én.
MTI/EPA/Stephanie Lecocq
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Egyre súlyosabb nehézségekkel küzdenek azok, akik ingatlant szeretnének vásárolni vagy bérelni. Elsősorban Budapesten, de már a megyei jogú városok többségében is tarthatatlanná vált a helyzet a magas árak miatt, ezért a kormány a lakhatást elősegítendő tíz pontból álló csomagot dolgozott ki.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
400 millió euró hiányzik, Romániában kongatják a vészharangokat.
