Átrepülte az Atlanti-óceánt a Magnus Aircraft kétszemélyes repülőgépe.Magyar gyártású gép először vállalkozott ilyen, nem mindennapi kalandra. A gyártó is szárnyal, Afrikában már katonai célokra is rendelnek tőlük gépeket, a hatalmas kínai piacon pedig a napokban sikerült megjelenniük, ráadásul a hatalmas ázsiai országban a külföldi gyártók közül elsőként állnak a startvonalra.
Nyolc nap alatt ötven repült óra, kilenc ország, több mint nyolcezer kilométer - sikerrel teljesítette kitűzött célját a Magnus Aircraft kétszemélyes, könnyű repülőgépe, amely 2022. augusztus 18-án indult el a vállalat központjából, a magyarországi Pécs-Pogány repülőtérről. A gyártó ikonikus terméke, a Fusion 212 egyből történelmet írt, ilyen típusú, magyarországi gyártmányú kisrepülőgép még nem tett meg ilyen nagy utat.
Emlékezetes óceánátrepülés volt a két világháború között, 1931-ben a Justice for Hungary útja Endresz György és Magyar Sándor irányítása alatt, amely a korszak legjobban megszervezett, és leghosszabb atlanti átkelése, ám azt egy Lockheed által gyártott Sirius 8A-típusú géppel hajtották végre. Ezúttal viszont egy hazai gyártású gép vágott neki a hosszú útnak.
a biztonság kedvéért pedig mentőcsónakot, mentőernyőt, és egy műholdas telefont is magával vitt a pilóta, Roy Ritter.
A Belgiumon, Izlandon, Grönlandon, Kanadán keresztül érkezett meg New Yorkba a kis gép, amellyeé a keleti parton számos bemutatót tartanak, végül októberben éri majd el úticélját, a floridai DeLand-et, itt működik ugyanis a Magnus leányvállalatának összeszerelő üzeme.
A Magnus Fusionnek nem ez volt az első hosszú útja, pár éve Földi Zoltán pilóta és Hankusz Kálmán, a National Geographic fotósa körberepülte vele a Földközi-tengert, így tisztelegve Bánhidy Antal pilóta és gépészmérnök és az általa tervezett és vezetett kétszemélyes magyar Gerle 13 emléke előtt.
A 2011-ben alakult Magnus Aircraft Zrt. 2014-ben kezdte meg a munkát Kecskeméten, majd 2018-ban csábította át őket Pécsre az akkori városvezetés. A kisrepülőgépek gyártásával foglalkozó vállalat Magnus Fusion néven egy olyan hagyományos, robbanómotorral ellátott járművet fejlesztett, ami képes a műrepülésre, azaz teljesíti a plusz négy és mínusz két G terhelhetőségre vonatkozó értékeket.
Saját fejlesztésű, szénszálas kompozitanyagának köszönhetően a géptest olyan erős és könnyű egyszerre, hogy mindössze 410 kilogrammos súlyával belefér az ultra light kategóriába, miközben szakítószilárdsága olyan nagy, hogy a hatszáz kilogrammos light sport, sőt a 750 kilós very light sport gépkategória terhelhetőségi követelményeit is teljesíti. Van azonban egy versenyhátránya a cégnek, ez pedig a fiatal kora. A többi piaci szereplő jóval régebben működik, húsz-harminc-ötven éve, ezalatt nagy reputációt, erős márkanevet tudtak építeni maguknak.
és bár csak öt-hat éve vagyunk jelen ebben a szegmensben, a termékünk jó és versenyképes” – mondja a Makronómnak Boros László a Magnus Aircraft Zrt. vezérigazgatója.
A pécsi székhelyű gyártó tavaly azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy megállapodott a nigériai légierő főparancsnokságával legalább húsz kompozittestű légcsavaros gép legyártásáról, vagyis az alapvetően szabadidős tevékenységre tervezett gépekből katonai használatra is vásárolnak. Egyből kétféle típust, az egyik kétüléses, oktatásra, pilótaképzésre alkalmas változat, a másik modern kamerarendszerrel van felszerelve, így felderítésre, térképezésre alkalmas.
a buckás, bozótos területen ezek a gépek egzakt, pontos koordinátákat és információkat tudnak nyújtani arról, hogy hol állomásoznak, merre mozognak a terroristák csapatai. Ráadásul az autókban is használt benzinnel működő gépek üzemeltetése is jóval olcsóbb, mint kerozinnal működő típusoké.
“Tavaly kezdtünk el kilábalni a pandémia okozta sokkból, elkezdett beindulni az élet, és nagyon sok megkezdett munkánk beérett. Az idei évnek már egy elég komoly szerződésállománnyal vágtunk neki, idén nagyobb a leterheltségünk, mint bármelyik korábbi évben, beindult a termelés, folyamatosan szállítjuk a repülőgépeinket a megrendelőknek” - mondja Boros László. A cégvezető ugyanakkor azt sem rejti véka alá, hogy az elmúlt pár hét során már jól látszott a piacon, milyen szakadék felé tart – jelenleg teljes lendülettel – Európa.
“A szankciók, energiaválság okozta gazdasági válság, valamint az ellátási láncok kiszámíthatatlansága miatt az európai piac már szemlátomást megtorpant. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az a munka, amit az elmúlt pár évben végeztünk, most kezdi meghozni a gyümölcsét. Afrikából nagyon komoly megrendeléseket kaptunk, a már említett nigériaitól elkezdve Kenyáig, így folyamatosan lesz munkája az üzemnek, még akkor is, ha a kontinensen esetlegesen minden leáll” - mutat rá Boros László.
A legnagyobb fejlődéssel mégis Kína kecsegtet. Az ázsiai ország hatalmas piacára négy év kemény munka után sikerült bejutnia a Magnus Aircraft-nak.
“Az engedélyeztetés nagyon nehéz volt, rengeteg papírmunkával, egyeztetéssel és auditálással járt, de végül tavaly december 24-én reggel, 9 órakor karácsonyfa alá valónak megkaptuk repülőgépünk típus engedélyét” – eleveníti fel a vezérigazgató. A papír jobbkor nem is jöhetett volna.
Van ott egy jelentős réteg, amely ezt már megengedheti magának. Erre a hullámra szeretnénk felülni – mondja Boros László. Ehhez először pilótaiskoláknak terveznek szállítani kiképzésre alkalmas gépeket, a cég ottani irodája most éppen egy ilyen megállapodáson dolgozik egy pilótaképző szervezettel.
Ez egy nagyon komoly piacra lépés hatalmas lehetőségekkel, arról nem is beszélve, hogy a kínai piacon jelenleg nincsen versenytársunk. Négy év alatt tőlünk is sokan megkérdezték, hogy miért vesződünk Kínával, most viszont elsőnek értünk célba – mondja a cégvezető hozzátéve, több lépcsőben egy gyártóbázist is fel fognak építeni az ázsiai országban, így helyben tudják majd kiszolgálni ezt a hatalmas piacot.
– benne egy bemutatóterem, egy kompozit, egy repülőgép összeszerelő, egy karbantartó üzemegység, valamint az Óbudai Egyetem közreműködésével, egy fejlesztési központ valósul meg Kínában.
A Magnus kínai leányvállalata, a Jiangsu Magnus Aircraft Manufacturing Company és a hétmilliós Wuxi kínai város kerületi népi kormánya között a napokban jött létre megállapodás egyebek mellett arról, hogy a létrehozott egységekben a vegyesvállalat összesen 300 munkahelyet, a magyar kollégáknak vezető szerepet, az Óbudai Egyetem kutatóinak pedig fejlesztési lehetőségeket biztosít.
Ha beindul a gyártás, a tervek szerint összesen több mint 2800 magyar fejlesztésű Fusion repülőgép, és 400 négyüléses repülőgép gördül majd le a gyártósorról kilenc év alatt.
2026 tavaszán már tudjuk, milyen következményei lettek annak a bizonyos májusi napnak. De abban megegyezhetünk: aki aznap a Mandinert olvasta, az tényleg az első sorból nézhette végig, ahogy megváltozik a világ. Köszönjük, hogy velünk tartanak!
A Vekker legújabb adásában Máthé Zsuzsa beszélt arról, hogyan és miért vállalta a parlamenti munkát a KDNP-frakcióban. A beszélgetésben szó esett hitről, politikáról, közbeszédről, a kereszténydemokrácia jövőjéről, valamint a Fidesz–KDNP ellenzéki szerepéről is.
Az első olyan választáson vagyunk túl az új magyar demokrácia történetében, ahol nem számított a tematizáció, csak az érzület.
A Hotel Lentulai legújabb adásában Papp Réka Kinga volt Lentulai Krisztián vendége. Szó esett a közmédia működéséről, a hatalom számonkérésének hiányáról, a választások utáni politikai helyzetről, a közbeszéd torzulásáról, valamint a bevándorlással és társadalmi félelmekkel kapcsolatos kérdésekről is.
Merényletkísérlet Donald Trump ellen, elhúzódó iráni háború, titkos amerikai–orosz egyeztetések az ukrajnai front mögött. A globális feszültség nő, Európa gyengül, miközben Oroszország erősödik – ki fizeti meg ennek az árát?
Választások után: kétharmad, széthulló bizalom, és egy ország, amely még keresi az egyensúlyt a politikai történések és a társadalmi törésvonalak között.
Az új kormány tagjai letették a hivatali esküjüket, holnaptól el kell kezdeniük dolgozni.
A Skót Nemzeti Párt megnyerte a helyi választást, de nem szerzett önálló többséget. A függetlenségpárti erők azonban minden korábbinál erősebb parlamenti többséget alkotnak, miközben a Brexit után Skócia számára az önrendelkezés kérdése egyre inkább összekapcsolódik az Európai Unióhoz való visszatérés ígéretével.
