Srí Lanka helyzete nem javul, miközben történetének legsúlyosabb pénzügyi válságával küzd.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.
Srí Lanka régóta problémákkal küzd. Még akkor került súlyos helyzetbe, amikor kimerültek a devizatartalékai, és fel kellett mondania a külföldi adósság fizetését.
Azóta zavargások is voltak a szigetországban, és többfelé fordultak segélycsomagért, de a helyzet nem javul. Srí Lanka gazdasága 8,4 százalékkal zsugorodott az áprilistól júniusig tartó negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva a kormányzati statisztikai osztály szeptember közepén nyilvánosságra hozott adatai szerint. Ez óriási visszaesés, miközben Srí Lanka talán önálló történetének legsúlyosabb pénzügyi válságával találja szemben magát, amit Oroszország és Ukrajna háborúja és annak továbbgyűrűző hatásai sem könnyítenek meg.
Srí Lankán a kormányzat pocsék gazdálkodása és a pandémia negatív hatásai miatt küzdenek a súlyos dollárhiánnyal: nehézségeket okoz az olyan alapvető importtermékek fizetése is, mint az élelemiszerek, az üzemanyag, a gyógyszer és a műtrágya.
Sokatmondó adat, hogy a 22 millió lakossal rendelkező szigetország gazdasági növekedése a 2022-es első negyedévet tekintve 1,6 százalékkal csökkent. Ha a második negyedévet részleteiben nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest a leginkább az ipar zsugorodott – 10 százalékkal – ezt követi a mezőgazdaság zsugorodása – 8,4 százalékkal – végül a szolgáltatások zsugorodása– 2,2 százalékkal –, legalábbis az állami Népszámlálási és Statisztikai Főosztály adatai szerint.
Az előrejelzések sem mondhatók bíztatónak, hiszen a srí lankai központi bank 2022-re összességében 8 százalékos gazdasági visszaeséssel számol. Az elkövetkező időszak kulcskérdései közé tartozik, hogy a szigetország tud-e megoldást a dollárhiányra, illetve, hogy sikerül-e egy vagy több helyről segélycsomaghoz jutnia.
Borítókép: MTI/ EPA/ Chamila Karunarathne
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Nem lettünk még szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a balos sajtó. Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
Matolcsy György után a kamarai elnöknél járt a gazdasági miniszter, aki szerint változhat a vállalkozások besorolása.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
