Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője szerint a finanszírozási igény ugyan minimális javulást jelent az első negyedéves, már említett 1,456 milliárd euróhoz képest, azonban éves alapon jelentős, 1,3 milliárd eurós növekedést mutat.
A magyar gazdaság ezzel már ötödik negyedéve mutat külfölddel szembeni finanszírozási igényt, míg azt megelőzően inkább az volt a jellemző, hogy a magyar gazdaság finanszírozta a külföldet.
Erősödhetne is a forint, ha...
Molnár Dániel szerint a helyzet javításához egyrészt szükség van az energiaárak mérséklődésére, ami az árumérlegen keresztül javítaná a folyó fizetési mérleg egyenlegét, illetve az Európai Unióval történő megállapodásra, ami pedig a tőkemérleg egyenlegét növelné.
Mindez a forint árfolyamát is érdemben tudná erősíteni.
Az MNB jelentése szerint a nemzetgazdaság nettó külföldi adósságállománya – a külföldről érkező közvetlentőke-befektetésen (FDI) belül elszámolt adósság nélkül – június végén 16,7 milliárd euró volt, az utolsó négy negyedév összesített GDP-jének 10,3 százaléka.
A nettó adósságállomány jelentősen, 2,2 milliárd euróval csökkent az előző negyedévhez képest, ami igen kedvező
– emeli ki a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.
Működőtőke áramlás és a külföldi befektetők
Az elsődleges jövedelmek 1,314 milliárd euró nettó kiáramlása döntően a hazautalt munkajövedelmek 456 millió eurós többletének és a befektetések után külföldre utalt nettó 1,964 milliárd euró nyereségek eredőjeként adódik, amiből a közvetlen működőtőke befektetések után repatriált profit 1,464 milliárd eurót tett ki, 283 millió euróval kevesebbet az egy évvel korábbinál.
Amíg az elkönyvelt profitból az első negyedévben 718 millió eurót, a tavalyi második negyedévben pedig 123 millió eurót visszaforgattak a külföldi befektetők, az idei második negyedévben az újrabefektetett jövedelem soron is negatív egyenleg szerepel, 344 millió euró összegben.
Milyen trendeket látnak, mit várnak a szakértők?
A Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője szerint az orosz-ukrán háború miatt az idén igen jelentős bizonytalanság övezi a folyó fizetési mérleg alakulását.
Egyfelől a meredeken emelkedő energiaárak miatt szignifikánsan romlik a cserearány, ami érdemben rontja a külső egyensúlyt. Másfelől a bizonytalanná váló külső kereslet, a vásárlóerő romlása várható a főbb exportpiacainkon, a beszállítói láncok háború miatti megszakadása pedig akadályozhatja a folyamatos termelést.