Azt biztosan, hogy a gáz ára ugrott egyet.
Hétfő hajnalban az Északi Áramlat-1-nél, míg este az Északi Áramlat-2-nél jelentettek hirtelen nyomáscsökkenést és szivárgást a svéd és a dán hatóságok. A vezetékek a Balti-tengerben húzódnak Oroszország és Németország között (orosz, finn, svéd, dán és német felségvizeken), de mindkettő használaton kívül van: az 1-est Oroszország zárta el az ellene hozott szankciók „megtorlásaként”, míg a másikat maga Németország, ezzel „büntetve” Oroszországot a háború megindításáért.
A német, a svéd és a dán hatóságok még elemzik a helyzetet, pontosan nem tudják ugyanis, mi lehetett a hirtelen nyomáscsökkenés oka. Ehhez azonban a csöveket magukat kell a tengerfenéken megvizsgálni, ez némi időbe telik. Azt azonban már sejteni lehet szerintük, hogy célzott támadás történt a vezetékek ellen, ugyanis
Az Északi Áramlat-1 mindkét vezetékénél észlelték a szivárgást, az Északi Áramlat-2-nél csak az egyiken. A dán tengerészeti hatóság az Északi Áramlat-2 esetében a Bornhold szigettől délre futó vezeték öt tengeri mérföldes körzetében tiltózónát hozott létre. A hatóság szerint a szivárgás nem a környezetet, hanem az arra közlekedő hajókat veszélyeztetné, amelyek a vezetékből felszökő gázbuborékokba kerülhetnek. Némileg másképp látja a helyzetet Sascha Müller-Kraenner, az Environmental Action Germany környezetvédelmi szervezet igazgatója, aki úgy fogalmazott: a felszínre érve a földgáz súlyosan károsítja a légkört. Ez kis mennyiségben még nem okozna problémát, de az Északi Áramlat 2-ről köztudott, hogy tele van töltve (117 millió köbméter áll benne), így a szivárgást kiváltó baleset vagy támadás olyan súlyos lehet, amely már veszélyes mennyiségű üvegházhatású metángáz felszínre jutását feltételezi.
Több lehetséges forgatókönyv is felmerül, ám egyelőre ezek csak találgatások. Az egyik, hogy Ukrajna vagy valamelyik nyugati állam hajtotta végre a támadást, hogy Németország még egy esetleges (egyébként jelen pillanatban elképzelhetetlen) megegyezés esetén se tudja újraindítani a vezetékeket. Első pillantásra nagyon merésznek tűnhet az ötlet, mivel egy tengerfenéken futó vezeték elleni támadás még a legprofibb csapat, szervezés és logisztikai előkészítés esetén is magában hordozza a lebukás lehetőségét,
A másik elmélet szerint a Kreml maga rendelte meg az akciót, több céllal: az egyik éppen az, hogy Ukrajnát keverje gyanúba, ennek előkészítése volt, amikor múlt héten azt jelentette, hogy megakadályozott egy ukrán támadást a Török Áramlat vezeték ellen. A másik ok – az elmélet szerint – a gázárak befolyásolása lehetett. Mivel az utóbbi hetekben a földgáz ára süllyedni kezdett, az oroszoknak jól jön a földgázellátási bizonytalanság növelése, ami magával húzza felfelé az árakat is. Ez utóbbi így is történt: a szivárgás hírére a tőzsdei ár 168,7 euróról ma reggelre 181-re ugrott, mindezt úgy, hogy a két vezeték jelenleg gyakorlatilag semmilyen befolyással nincs az európai földgázszállításra.
Egy harmadik verzió is felmerült az első információk alapján, de ezt gyorsan el is vetették: elméletileg elképzelhető, hogy az oroszok vissza akarták „szívni” magukhoz a gázt, ám olyan mennyiségről beszélünk a vezetékben, amit egyetlen éjszaka nem lehetett volna úgy visszaszivattyúzni, hogy ekkora nyomásesést produkáljon.
Az incidens további aggodalomra adhat okot: a tervek szerint ezen a héten kezdi meg a szállítást Norvégiából Lengyelországba az éves szinten 10 milliárd köbméter földgázt szállító Baltic Pipe vezetéket, amely a súlyos energiahiánnyal küzdő lengyelek számára jelenthetné a reményt a közelgő tél árnyékában.
A dán hatóságok most azonnal elrendelték a biztonsági szintek emelését az áram- és gázszektorban. „Ilyen típusú sérülés rendkívül ritkán örténik. Növelni akarjuk Dánia kritikus infrastruktúrájának mindenre kiterjedő ellenőrzését, hogy a jövőben biztosítani tudjuk az ellátás biztonságát” – mondta Kristoffer Bottzauw, a dán energiaügynökség vezetője.
Az intézkedésre várhatóan minden európai országban sor kerül, a jelenlegi incidensek vizsgálati eredményétől függetlenül.
Fotó: a 2010. április 9-én készült képen az Északi Áramlat 1 gázvezeték építésének kezdetén Dmitrij Medvegyev orosz elnök fényképezkedik a vezeték egy darabjával az oroszországi indítóállomáson Viborgban. (MTI/EPA/Szergej Ilnickij)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ukrán elnök még meg sem kapta a hitelt, de már kilátásba helyezte, hogy nem is fogja azt visszafizetni.
Az orosz elnök megtartotta évértékelő sajtótájékoztatóját.
Mi az orosz minimálprogram, ami még a háborús győzelmet demonstrálja? George W. Bush elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadójával beszélgettünk.
Az Európai Néppárt elnöke szerint csak idő kérdése, hogy az Európai Unió felhasználja a pénzeszközöket Ukrajna támogatására.
Zelenszkij a közösségi oldalán figyelmeztetett.
Újabb helyszínre terjed ki az orosz-ukrán háború?
Hangsúlyozták, egy lapszám betiltása az Alaptörvényben biztosított jogok durva megsértése.
Sem a miniszterelnök, sem Lázár János nem jött zavarba.
