Az energiavállalatok és a pénzügyi elemzők elgondolkodva néztek egymásra, majd ráböktek a von der Leyen által múlt héten előadott terv szerintük legproblémásabb pontjaira. Az ő szempontjukból ez negatív hatást hordozó ötletelés.
Ursula von der Leyen szeptember 14-én ismertette az Európai Bizottság javaslatait az energiapiacokon uralkodó káosz és a fogyasztók terheinek enyhítése érdekében. A javaslati pontok között szerepelt az energiavállalatokra kiszabott rendkívüli adók ötlete is. Az egyik értelmében az államok megállapítanának egy felső plafont az alacsony költségű villamos energiát és óriási profitot (nap, szél, víz, nukleáris) termelő vállalatoknál, az azon felüli összeget pedig átcsatornáznák a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások és a súlyosan érintett cégek megsegítésére. Ugyanezen, profitot vizsgáló elv alapján rónának ki „szolidaritási hozzájárulás” néven 33 százalékos különadót azokra a fosszilis energiaiparban működő vállalatokra, amelyek tárgyévi nyeresége 20 százalékkal meghaladja az elmúlt három év átlagát. Von der Leyen szerint a különadók mintegy 140 milliárd eurót hoznak majd a konyhára, elsősorban a nélkülöző lakossági fogyasztókat segítve.
A terv önmagában jól hangzik, ha csak az egyik oldalról vizsgáljuk. Az érintett vállalatoknál azonban igen nagy felzúdulást váltott ki, s egyre erősödnek azok a lobbihangok, amelyek az elégedetlenség mögé valós vagy annak tűnő indokokat igyekeznek helyezni. A cégek alaptétele végtelen egyszerű, ettől hatásos is: az olaj- és gázipari befektetések eleve alacsonyak a jelenlegi helyzetben, a különadók viszont lehetetlenné teszik, hogy a vállalatok új befektetéseket eszközöljenek, vagyis csapdahelyzet alakult ki: miközben elvárás az Oroszországon kívüli területek energiaellátásának fejlesztése, az adó éppen megakadályozza majd azt.
Erre erősített rá egy Bloomberg-interjúban Christyan Malek, a JP Morgan energiastratégiáért felelős vezetője, aki úgy fogalmazott: a vállalatok kétszer is meggondolják, hogy belevágjanak-e új befektetésbe, hiszen éppen az arra szánt pénzt veszik el tőlük, ez pedig jelentősen növeli a kockázatot. Az egyik legfontosabb kérdés – mondja Malek –, hogy
Bár von der Leyen beszédében hangsúlyozta, hogy a rendkívüli adók soron kívüliek és átmenetiek, a JP Morgan szerint ez nem hatja meg a befektetőket. „Ez nagyon bizonytalanná tesz mindent, hiszen fennáll a veszélye annak, hogy ha el is törlik, egy idő után újra és újra bevezetik” – kardoskodott Malek.
Nem csak az elemzők, de az iparág sem késlekedett sokáig a kritikákkal. A Reuters Alfred Sternt, az OMV vezérigazgatóját szólaltatta meg, aki a három éves átlagon alapuló különadó ötletét alapból felháborítónak és igazságtalannak tartja. Mint mondta, a koronavírus-járvány és a lockdownok miatt az elmúlt esztendők sok mindennek nevezhetők, csak normálisnak nem, így azokat alapul véve nem lehet a mostani gazdasági helyzetben következtetéseket levonni.
A Financial Times megszólaltatta Laurent Ruseckast, az S&P Global gáziparért felelős ügyvezető igazgatóját, aki a von der Leyen beszéd kapcsán gyakorlatilag csak aggályokat fogalmazott meg, rámutatva, hogy az ebben a formában egyelőre kiforratlan ötlethalmaznak tűnik inkább. Mint mondta, a javaslatok annyira összetettek és általánosítóak, hogy lehetetlen őket a tél megérkeztéig elfogadható formában kidolgozni, és – ami még fontosabb – el is fogadtatni minden EU-s tagországgal.
Az utóbbi aggály jogosságát érezhetik a Bizottságban is. Egy névtelenül nyilatkozó tisztviselő szerint a legfontosabb, hogy a javaslat végleges formája engedje a tagországoknak, hogy rugalmasabban, saját korlátozási intézkedéseiket és iparuk specifikusságát, másoktól eltérő jellegét szem előtt tartva kezeljék azt. „Ha ezt nem tesszük lehetővé, akkor fennáll annak a veszélye, hogy éppen az ellenkező hatást érjük el, és tönkretesszük azokat az ágazatokat, amelyeket meg akarunk menteni” – mondta.
A lobbi a javaslat ellen mindenesetre beindult, az energiacégek abban reménykednek, hogy ebben a formában nem fogják elfogadni azt.
Fotó: MTI/AP
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
December elején hivatalba léphetnek az új biztosok.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
December 1-jével lépnek hivatalba.
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
