Az energiavállalatok és a pénzügyi elemzők elgondolkodva néztek egymásra, majd ráböktek a von der Leyen által múlt héten előadott terv szerintük legproblémásabb pontjaira. Az ő szempontjukból ez negatív hatást hordozó ötletelés.
Ursula von der Leyen szeptember 14-én ismertette az Európai Bizottság javaslatait az energiapiacokon uralkodó káosz és a fogyasztók terheinek enyhítése érdekében. A javaslati pontok között szerepelt az energiavállalatokra kiszabott rendkívüli adók ötlete is. Az egyik értelmében az államok megállapítanának egy felső plafont az alacsony költségű villamos energiát és óriási profitot (nap, szél, víz, nukleáris) termelő vállalatoknál, az azon felüli összeget pedig átcsatornáznák a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások és a súlyosan érintett cégek megsegítésére. Ugyanezen, profitot vizsgáló elv alapján rónának ki „szolidaritási hozzájárulás” néven 33 százalékos különadót azokra a fosszilis energiaiparban működő vállalatokra, amelyek tárgyévi nyeresége 20 százalékkal meghaladja az elmúlt három év átlagát. Von der Leyen szerint a különadók mintegy 140 milliárd eurót hoznak majd a konyhára, elsősorban a nélkülöző lakossági fogyasztókat segítve.
A terv önmagában jól hangzik, ha csak az egyik oldalról vizsgáljuk. Az érintett vállalatoknál azonban igen nagy felzúdulást váltott ki, s egyre erősödnek azok a lobbihangok, amelyek az elégedetlenség mögé valós vagy annak tűnő indokokat igyekeznek helyezni. A cégek alaptétele végtelen egyszerű, ettől hatásos is: az olaj- és gázipari befektetések eleve alacsonyak a jelenlegi helyzetben, a különadók viszont lehetetlenné teszik, hogy a vállalatok új befektetéseket eszközöljenek, vagyis csapdahelyzet alakult ki: miközben elvárás az Oroszországon kívüli területek energiaellátásának fejlesztése, az adó éppen megakadályozza majd azt.
Erre erősített rá egy Bloomberg-interjúban Christyan Malek, a JP Morgan energiastratégiáért felelős vezetője, aki úgy fogalmazott: a vállalatok kétszer is meggondolják, hogy belevágjanak-e új befektetésbe, hiszen éppen az arra szánt pénzt veszik el tőlük, ez pedig jelentősen növeli a kockázatot. Az egyik legfontosabb kérdés – mondja Malek –, hogy
Bár von der Leyen beszédében hangsúlyozta, hogy a rendkívüli adók soron kívüliek és átmenetiek, a JP Morgan szerint ez nem hatja meg a befektetőket. „Ez nagyon bizonytalanná tesz mindent, hiszen fennáll a veszélye annak, hogy ha el is törlik, egy idő után újra és újra bevezetik” – kardoskodott Malek.
Nem csak az elemzők, de az iparág sem késlekedett sokáig a kritikákkal. A Reuters Alfred Sternt, az OMV vezérigazgatóját szólaltatta meg, aki a három éves átlagon alapuló különadó ötletét alapból felháborítónak és igazságtalannak tartja. Mint mondta, a koronavírus-járvány és a lockdownok miatt az elmúlt esztendők sok mindennek nevezhetők, csak normálisnak nem, így azokat alapul véve nem lehet a mostani gazdasági helyzetben következtetéseket levonni.
A Financial Times megszólaltatta Laurent Ruseckast, az S&P Global gáziparért felelős ügyvezető igazgatóját, aki a von der Leyen beszéd kapcsán gyakorlatilag csak aggályokat fogalmazott meg, rámutatva, hogy az ebben a formában egyelőre kiforratlan ötlethalmaznak tűnik inkább. Mint mondta, a javaslatok annyira összetettek és általánosítóak, hogy lehetetlen őket a tél megérkeztéig elfogadható formában kidolgozni, és – ami még fontosabb – el is fogadtatni minden EU-s tagországgal.
Az utóbbi aggály jogosságát érezhetik a Bizottságban is. Egy névtelenül nyilatkozó tisztviselő szerint a legfontosabb, hogy a javaslat végleges formája engedje a tagországoknak, hogy rugalmasabban, saját korlátozási intézkedéseiket és iparuk specifikusságát, másoktól eltérő jellegét szem előtt tartva kezeljék azt. „Ha ezt nem tesszük lehetővé, akkor fennáll annak a veszélye, hogy éppen az ellenkező hatást érjük el, és tönkretesszük azokat az ágazatokat, amelyeket meg akarunk menteni” – mondta.
A lobbi a javaslat ellen mindenesetre beindult, az energiacégek abban reménykednek, hogy ebben a formában nem fogják elfogadni azt.
Fotó: MTI/AP
Mi a Tisztítótűz hadművelet valódi célja? Ráéghet-e a Fideszre az NKA-botrány? Mi lesz Sulyok Tamással, és mit szól ehhez Brüsszel? Lehet-e visszaút Orbán Viktornak és hogy áll most a patrióta építkezés az Európai Unióban?
PestiSrácok, Magyar Péter, a jobboldali média jövője és a Tisza első hónapjai. Huth Gergely szerint a jelenlegi közéleti légkör a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi.
A főváros szerepének újragondolásáról, a NER gazdasági logikájáról, a Fidesz belső működésének átalakulásáról és a centralizáció következményeiről beszélt lapunknak Szatmáry Kristóf, a párt új budapesti elnöke.
Több ezres tüntetések, politikai konteók, személyes támadások és egy civil mozgalom, amely néhány hét alatt országos figyelmet kapott.
Nem is a miniszterelnöki mondat ad igazán okot aggodalomra, hanem azok hallgatása, akik számtalan alkalommal kiáltották világgá, hogy megszűnt a sajtószabadság.
Egyszerre igaz két dolog: az, hogy ami eddig volt, nem volt jó úgy – és az, hogy érdemes lett volna nem a falnak csapódás módszerével átalakítani. Kohán Mátyás írása.
Orosz szervezésű kibertámadások és szabotázsakciók, iráni, pakisztáni, marokkói titkosszolgálati műveletek terepe lett Németország.
Koltay András 2021 óta vezette az NMHH-t.
