Elsötétülhet Szerbia: több helyen lekapcsolják a közvilágítást

Szerbiában az energia előállítással vagy szolgáltatással foglalkozó cégeknek tervet kell készíteniük, csökkentve ezáltal a hálózati veszteségeket. Az országban egyelőre nem terveznek áramkorlátozásokat, ám egyre több intézmény csatlakozik a közvilágítás “ésszerűbb használatához”.

A bejelentések szerint a szerb kormány a Szerbiai Villanygazdaság (Električna privreda Srbije – EPS) bekapcsolásával olyan intézkedéseket fogalmaz meg hamarosan, amelyek a polgárok zsebén keresztül igyekszik ösztönzi az energiatakarékosságra. Nem büntetéseket, hanem kedvezményeket ad majd mindazoknak a fogyasztóknak, akik mérséklik a havi fogyasztásukat az előző év azonos hónapjához képest.

Nem lesz kitől áramot venni

Több energiaügyi szakértő szerint ugyanakkor Szerbia elkésett az áramtakarékossági intézkedésekkel. Szerintük ezeken már tavaly decemberben el kellett volna gondolkodni, még akkor, amikor nagy meghibásodás történt a Nikola Tesla Hőerőműben.

Velimir Gavrilović energiaügyi szakértő a Beta hírügynökségnek adott nyilatkozata szerint a múlt év végén, amikor a rossz minőségű szén kárt okozott  a rendszerben, nyilvánvalóvá vált, hogy a Szerbiai Villanygazdaság nem fog tudni elegendő áramot termelni, hanem behozatalra kényszerül többszörös áron. Ez meg is történt, maga Aleksandar Vučić államfő számolt be a napokban arról, hogy csak augusztus 29-én az ország 4 gigawattóra áramért 2,4 millió eurót fizetett.

Gavrilović ugyan jónak találta a takarékoskodók számára ígért engedményeket, de szavai szerint ezek a lépések már tavaly indokolttá váltak, már akkor le kellett volna kapcsolni a középületek díszkivilágítását, csökkenteni a közvilágítást, és spórolni az állami intézményekben. Kiemelte,

az idén az év utolsó negyedében ezt megawattóránként mintegy 600 euróért kapta, a jövő évre pedig már 700 euró áll a szerződésekben. Véleménye szerint szeptember 1-től az ipari áram árának két hónapos időszakra 75-ről 91–95 euróra kellene emelkednie, majd 100 euróra, jövőre pedig 110-re, ami még mindig nem fedezi az állami költségeket.

Elmagyarázta, hogy a számítások szerint az EPS-nek a megtermelt áram négyötöde megawattóránként átlagban 45 eurójába kerül, és ezt az áramot átlagban 65 euróért tudja eladni. A hiányzó egyötöd részért átlagban megawattóránként 650 eurót fizet, vagyis 10-szer annyit, mint amennyiért el tudja azt adni. Ennek az egyötöd résznek a magas áron való beszerzéséből erednek az EPS hatalmas veszteségei, melyek az idén október derekától a jövő év márciusáig, azaz a fűtési idény végéig várhatóan 1,5 milliárd euróra duzzadnak majd.

Željko Marković energiaügyi szakértőnek is az a véleménye, hogy már jóval korábban intézkedni kellett volna 10-15 százalék áram megtakarítása érdekében, hiszen amellett hogy egyre több kiadást igényel az áram, hamarosan nem lesz kitől vásárolni.

Megdrágult az ipari áram

Szeptember 1-vel a polgárok már nagyobb áramszámlákra számíthatnak, hiszen 6,5 százalékkal nőtt az ára a háztartások és a kisfogyasztók számára, így a szerbiai Energiaügynökség számításai szerint most 8,144 dinárba (28 forintba)) kerül kilowattóránként.

Az Energiaügynökség tanácsa július végén hagyta jóvá a háztartások esetében a villamos energia áráról szóló döntést, míg a kormány augusztus végén az ipari áram drágítását javasolta a Szerbiai Villanygazdaságnak. Ennek megfelelően az év végéig az ipari felhasználókkal szeptember 1-től 95 eurót fizettet az EPS megawattóránként.