Több mint 130 ezer követője van az Instagramon, ahol világjáró kalandjairól posztol fotókat. Sminkje mindig kifogástalan, ruhái egyenesen a kifutóról vannak. Énekel, táncol és modellkedik – de ez nem valódi.
Rozy egy dél-koreai „virtuális influencer”, aki annyira valósághű, hogy gyakran összetévesztik egy hús-vér emberrel.
„Valódi ember vagy?” – kérdezi egyik Instagram-követője. „Te egy mesterséges intelligencia vagy? Vagy egy robot?” Az őt létrehozó szöuli székhelyű cég szerint Rozy mindhárom keveréke, aki a valós és a virtuális világ között mozog.
Ő „képes mindarra, amire az emberek nem képesek (...) a legemberibb formában” – írja a Sidus Studio X a honlapján.
Ez azt is jelenti, hogy a cég számára profitot termel a több milliárd dolláros reklám- és szórakoztatóiparban. 2020-as indulása óta Rozy márka- és szponzorszerződéseket kötött, virtuális divatbemutatókon lépett kifutóra, és két kislemezt is kiadott.
És nincs egyedül.
Virágzik a „virtuális ember” ipar, és vele együtt egy teljesen új gazdaság, amelyben a jövő influencerei soha nem öregszenek, nem keverednek botrányokba és gyakorlatilag tökéletesek – ez rémisztő lehet azok számára, akik már most is a szinte elérhetetlen szépséget és az örök fiatalságot kergetik.
A Rozy mögött álló CGI (computer-generált képek) technológia nem új. Mindenhol jelen van a mai szórakoztatóiparban. A művészek valósághű, nem emberi karakterek megalkotására használják a filmekben, számítógépes játékokban és videóklippekben, influencerek készítésére azonban nemrégiben kezdték el használni.
A Sidus Studio X néha tetőtől talpig a technológia segítségével készíti el Rozy képét, ez jól működik az Instagram-képeknél. Máskor a fejét egy emberi modell testére helyezi fel – például amikor ruhákat modellez.
A dél-koreai Lotte Home Shopping kiskereskedelmi márka általában videojátékokhoz használt szoftverrel hozta létre virtuális influencerét, Lucy-t, akinek 78 000 Instagram-követője van. Valós társaikhoz hasonlóan
a virtuális influencerek is a közösségi médián keresztül építenek maguknak követőket, ahol pillanatképeket posztolnak „életükről”, és interakcióba lépnek rajongóikkal.
Rozy fiókján látható, ahogy Szingapúrba „utazik”, és egy háztetőn egy pohár bort kortyolgat.
Néhányan talán kissé furcsának tarthatják a mesterséges emberekkel való interakciót, szakértők szerint azonban a virtuális influencerek elnyerték azon fiatalabb koreaiak tetszését, akik életük nagy részét az online térben töltik.
A 23 éves Incheonban élő Lee Na-kyoung két évvel ezelőtt kezdte el követni Rozy-t, mert azt hitte, hogy ő egy valódi személy. Rozy is követte őt, néha kommentálta a bejegyzéseit. Virtuális barátság alakult ki közöttük, amely még azután is kitartott, hogy Lee rájött az igazságra.
„Úgy kommunikáltunk, mint barátok, és jól éreztem magam vele – ezért nem úgy gondolok rá, mint egy mesterséges intelligenciára, hanem mint egy igazi barátra”
– mondta Lee.
„Szeretem Rozy tartalmát” – tette hozzá Lee. „Annyira csinos, szinte el sem hiszem, hogy ő egy mesterséges intelligencia.”
Nem csak influencerek lehetnek virtuálisak
Catriona Campbell az Egyesült Királyság egyik vezető szaktekintélye a mesterséges intelligencia területén. Új könyve jelent meg AI by Design címmel: Terv a mesterséges intelligenciával való együttéléshez.
Campbell előrejelzése szerint fél évszázadon belül teljesen természetes lesz a virtuális gyereknevelés. A szakértő ezt a digitális demográfiai csoportot „tamagotchi generációnak” nevezte el, a japán digitális kisállatok után.
Campbell szerint a virtuális gyerekek úgy fognak kinézni, mint az élő emberek, lehet majd velük játszani, sőt meg is lehet majd őket ölelgetni. A digi-babák képesek lesznek érzelmeket is szimulálni, valamint beszélni is:kezdetben csak gügyögnek, később viszont feleselni is képesek lesznek majd – adta hírül korábban a Makronóm.
A közösségi média nem csak azt teszi lehetővé, hogy a virtuális influencerek rajongói bázist építsenek – nagyon jó pénzek vannak ebben az iparágban. Rozy Instagramja például tele van szponzorált tartalmakkal, ahol bőrápolási és divattermékeket reklámoz.
„Sok nagy koreai cég szeretné modellként használni Rozyt” – mondta Baik Seung-yup, a Sidus Studio X vezérigazgatója. „Idén várhatóan könnyedén elérjük a kétmilliárd koreai won (kb. 1,52 millió dollár) feletti profitot, csak Rozyval.”
Hozzátette, hogy a Rozy népszerűségének növekedésével a vállalat egyre több szponzorációt szerzett olyan luxusmárkáktól, mint a Chanel és a Hermes, valamint magazinoktól és különböző médiavállalatoktól. Reklámjai már a televízióban is megjelentek, sőt óriásplakátokon és a buszokon is – állítja a CNN.
Lee Bo-hyun, a Lotte Home Shopping médiaüzletágának igazgatója szerint a Lotte idén hasonló nyereséget vár Lucytól, aki pénzügyi és építőipari cégek reklámajánlatait hozta be.
A való életben élő társaik nagy részéhez képest ezek az infuencerek alacsony fenntartásúak és mondhatni „fáradhatatlanok”. Egy reklámanyag elkészítése néhány órába vagy napba, hosszabb videó esetében pedig néhány hétbe telik – ez jóval kevesebb idő és munka, mintha egy valódi embert foglalkoztatnának.
És ami talán ugyanilyen fontos: a virtuális influencerek soha nem öregszenek és sosem „balhéznak”.
Az egész világon vita folyik arról, hogy etikus-e úgy reklámozni virtuális emberekkel, hogy a fogyasztók valójában nem tudják, hogy a modellek nem emberek.
A Facebook és az Instagram anyavállalata, a Meta, amelynek platformjain több mint 200 virtuális influencer van jelen, elismerte a kockázatokat.
„Mint minden bomlasztó technológiában, a szintetikus médiának is van jó és rossz oldala. A reprezentáció, a kulturális kisajátítás és a kifejezési szabadság kérdései már most is egyre nagyobb aggodalomra adnak okot” – írta a vállalat egy blogbejegyzésben.
„Annak érdekében, hogy segítsen a márkáknak eligazodni ennek a feltörekvő médiumnak az etikai dilemmáiban és elkerülni a potenciális veszélyeket, (a Meta) partnereivel együtt azon dolgozik, hogy egy olyan etikai keretrendszer jöjjön létre, amely irányítja a virtuális influencerek megfelelő felhasználását.”
Borítókép: Instagram | rozy.gram
„A magyar választóknak fel kell ismerniük, hogy ez a gyűlölet nem a megoldás, hanem maga a katasztrófa” – hangsúlyozta összeállításában a Transzparens Újságírásért Alapítvány.
A tárgy elhelyezkedése is klasszikus formát mutat – írta a ChatGPT.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
Karácsony Gergely támogatja a Tisza Párt adópolitikáját, azt azonban nem tudja ő sem, hogy mit titkol Tarr Zoltán, pedig rendszeresen egyeztetnek.
A digitális asszisztens neve Diella, ami Napot jelent, és január óta tanácsokat ad az embereknek az online kormányzati szolgáltatások használatához.
Lebukott a Tisza Párt. Kiderült, hogy hazudnak. A Tisza-adó botrány lehet a végzetük? Exkluzív interjú Deutsch Tamással Strasbourgból.
Köves Slomó szerint Bóka János személye reménykedésre ad okot.
Könyörtelen dróntámadást indított az ukrán elnök az éj leple alatt.
