Ehhez ugyanakkor több energia befektetésére van szükség az új növekedési szabályok kidolgozásába, miközben a nemzeti intézkedéseket egy sokkal hitelesebb és elkötelezettebb, valamint hatékonyabb többoldalú rendszernek kell támogatnia. Ha képesek szembeszállni ezzel a kihívással, akkor meg lehet teremteni a kellő alapot a rugalmasság, valamint a mozgékonyság növelésére.
A kihívások kezelése különösen nagy problémát jelent a fejlődő országok számára, ezen a csoporton belül is hangsúlyosan azoknak a gazdaságoknak, amelyek áruimportőrök, hiszen a fejlett országoknál sokkal rosszabb helyzetből indultak, valamint többszörösen érték őket a sokkok. A helyzet rossz kezelésével ezt a csoportot együttesen fenyegetné az élelmiszer-, energia-, adósság- és növekedési válság. Így összességében, amíg a fejlett világban a legégetőbb probléma a megélhetési költségek növekedése, addig a fejlődő világban az éhínség jelenti a legnagyobb problémát.
A szankciók elmélyítik a problémákat
A háborúra visszakanyarodva a nyugati országok olyan intézkedéseket hoztak a szankciókkal, amelyek élesen ütköznek a rövid távú gazdasági érdekeikkel: ide sorolhatjuk az orosz energiaimportot érintő szankciókat. Mindezekkel a növekedési kilátások elég borúsak mind rövid, közép és hosszú távon is. Ezek a politikai kompromisszumok főleg Európát érintik negatívan. Ez látszik az orosz gázimporttól való függőség tekintetében, hiszen vannak olyan országok, amelyek csaknem 100 százalékban függnek az orosz gáztól. Hosszabb távon ezt az energiabiztonság növelésével lehet megoldani alternatív forrásokat keresve, de hosszabb távon esetleg kifizetődő lenne, ha minimalizálnák vagy teljesen leállnának a gázfogyasztásról.
A tőzsdén sincs minden rendben
A probléma másik vonatkozása a tőzsdei oldal. A tőzsde rugalmassága folyamatos nyomás alatt van, amit egyrészről jelez a részvényárfolyamok erőteljes ingadozása. A probléma másik forrása viszont, hogy a gazdasági és piaci torzulások miatt nincsenek a befektetőknek sem készpénzbeli, sem pedig államkötvénybeli menedékei. Ezeket a tényezőket erősíti fel a kamatláb, a hitel, valamint a likviditási kockázat. A piac működése pedig újabb sokkok kialakulásával tovább torzulhat.