Az Európai Unió legnagyobb méztermelői közé tartozunk, a kormány kiemelten támogatja a méhészek munkáját.
2022. augusztus 27. 07:00
p
44
0
31
Mentés
Negyvenhetedik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Méhészeti Kongresszust augusztus 24-28. között. Az isztambuli, expóval egybekötött szimpózium a világ legnagyobb méhészeti rendezvénye, amelyen méhészek, tudósok, kutatók és politikusok egyaránt részt vesznek.
Nagy István agrárminiszter csütörtöki felszólalásában hangsúlyozta:
hazánk az Európai Unió legnagyobb méztermelői közé tartozik.
Európában Magyarországon van az egyik legnagyobb méhsűrűség, minden négyzetkilométerre mintegy 13 méhcsalád jut. Magyarországon csaknem 1,2 millió méhcsalád és húszezer méhész él. Ökológiai viszonyaink szinte mindenütt kedvezőek a méhészkedésre, ennek eredményeképpen évente 25 és 30 ezer tonna közötti mézet termelünk, melynek 60 százaléka exportra készül. „Akácmézünk kuriózum, hungarikum, de fajta- és vegyes mézeink is kiváló minőségűek” – mondta.
Nagy Imre a méhészek kiemelt kormányzati támogatási rendszerét is ismertette a szimpóziumon: a Méhészeti Nemzeti Programon keresztül 2010 óta a termelők már 50 millió eurós támogatásban részesültek, a beporzási dotáció mellett pedig az Unióban egyedülálló módon méh állatjóléti pályázatot is hirdettek számukra, 25 millió eurós keretösszeggel. „Az intézkedések sikerességét jól mutatja, hogy Magyarországon 2010 óta folyamatosan nő az egy főre jutó mézfogyasztás, és nem csökken a méhészek száma” – emelte ki a miniszter.
Egy nemzetközi felmérésre hivatkozva a legolvasottabb politikai hírportáljának hazudja magát a Telex, holott a valós adatok alapján pár hellyel hátrébb van. Érdekes mód a régóta az első tíz közt szereplő Mandiner meg sem jelenik a felmérésben.
Orosz-ukrán háború és lengyel elnökválasztás – ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában Szent-Iványi István külpolitikai szakértő és Somkuti Bálint youtuber.
Berlin beadta a derekát, és nem áll többé a nukleáris energia megújulóként való elfogadásának útjába. Ennek Párizs is örülhet, hiszen az atomenergiával előállított rózsaszínhidrogént a németek az ipar zöldítésének kulcsaként látják. A döntés lendületet adhat a nagy európai hidrogénálomnak is, azonban rengeteg a bizonytalanság. Megéri kockáztatni?