Döbbenetes javaslattal állt elő a Bloomberg: újabb módszerrel vennének el támogatásokat Magyarországtól
A hírügynökség ötlete komoly változásokat idézhetne elő.
Az európai műtrágyapiac is reagált a gázárakra a karbamid, az ammónium-nitrát, a kalcium-ammónium-nitrát és más kulcsfontosságú nitrogénműtrágyák drasztikus áremelésével. Augusztus közepén a kalcium-ammónium-nitrát tonnájáért 775 eurót számítanak fel a német importkikötőkben. Ez tonnánként 30 euróval több, mint július végén, és 125 euróval több, mint július közepén.
A hírek már augusztus elején termeléscsökkentésekről vagy üzembezárásokról szóltak az európai műtrágyagyártóknál. A Yara és a BASF már bejelentette, hogy a magas termelési költségek és a középtávú bizonytalanságok miatt jelentős termeléscsökkentést hajt végre. De a környező országokban, így Szlovákiában (vágsellyei Duslo) vagy Horvátországban (Petrokemija Kutina) a gyártás leállításában is gondolkoznak.
Korábban a Gazprom drasztikusan csökkentette az Európába irányuló orosz gázszállításait, és ezzel tovább erősítette a gázárakat érintő árfelhajtó hatást. Tovább növeli a problémákat az amúgy is feszült piacon a szárazság is, hiszen az energiakrízishez hozzájárul az is, hogy például a francia atomerőművek csak kisebb kapacitáson dolgoznak, mivel nincs elegendő víz a reaktorok hűtésére, vagy szerte Európában a vízerőművek is kevesebbet termelnek. Arról már ne is beszéljünk, hogy a Rajna vízszintjének csökkenése miatt kevesebb szenet tudnak szállítani a német erőművekbe.
Emellett nemzetközi szinten az európai fejlemények szintén a vámok gyors emelkedését eredményezték számos karbamid-exportőr számára. Egyiptom a közelmúltban tonnánként 100 dollárral emelte exportárait a világ minden tájáról érkező vásárlók növekvő érdeklődése miatt. Az európai importáraknak az euró gyengélkedése sem tesz jót.
Az európai műtrágyapiacon tehát augusztus közepén a kalcium-ammónium-nitrát (KAS) tonnájáért 775 eurót követeltek a német importkikötőkben.
De hasonlóan emelkedtek a kálium és foszforműtrágyák árai.
A legfontosabb francia importkikötőből és kereskedelmi központból, Rouenből is emelkedő azonnali piaci árakat jelentettek. A francia mezőgazdasági termelők számára legfontosabb nitrogénműtrágya, a 27 százalékos ammónium-nitrát ára nemrégiben tonnánként 25 euróval 700 euróra emelkedett.
A műtrágyaárak folyamatos emelkedését már tavaly ősz óta figyelhetjük: 2021 júliusában kezdődött az emelkedés, például a kalcium-ammónium-nitrát tonnája pár hónap alatt 250 euróról 600 euróra emelkedett, amit az orosz invázió tovább emelt 950 euró fölé. Márciustól a piacok korrigáltak és a nitrogénműtrágyák lecsökkentek a 600 euró körüli szintre, majd júliusban a gázszállítások korlátozására ismét emelkedni kezdtek. Pedig tavaly még a legnagyobb vállalatok is úgy vélték, hogy az árak 2022 második felében fognak csökkenni.
A gazdák többsége az elmúlt időszakban a drasztikus műtrágyaárak emelkedése miatt nem vette vissza a műtrágyahasználatot, mivel a végtermék, a gabona ára is jelentősen emelkedett, illetve további emelkedést ígért. A gazdák tudomásul vették a bemeneti költségek jelentős emelkedését, bízva abban, hogy a végtermék árának emelkedése majd mindezt kompenzálni fogja. A gond ott volt, hogy térségünkben az aszályos év miatt nagyon sok gazda nem tudta learatni a tervezett mennyiséget, így jelentős veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, jóval nagyobbat, mint az olyan években, amikor még normál árakon juthattak hozzá a műtrágyákhoz vagy egyéb költségtényezőkhöz.
viszont nem biztos, hogy ezt az élelmiszerpiac kompenzálni fogja. A gazdák gondolkodásában valószínűleg megjelenik az is, hogy az aszályos termés nem vette ki a tavaly kijuttatott műtrágyák jó részét, így van tere a műtrágyafogyasztás visszafogásának, anélkül, hogy erőteljesebb terméscsökkenést kelljen elszenvedniük.
A magas input-költségek és az aszály toxikus kombinációja minden méretű mezőgazdasági vállalkozást érint. A közvélekedés szerint a nagyok ezt talán könnyebben átvészelik, a törpegazdaságoknál a családi költségvetésből kifedik a veszteségeket, talán a közepes méretű gazdaságoknál várhatóak a legnagyobb gondok. Így feltételezhető, hogy mindez a mezőgazdasági termelés további koncentrálásához vezethet.