Hamarosan felújítják a szerbiai vasúthálózat újabb szakaszát, illetve a közeljövőben beruháznak a Duna hajózhatóságába is, ugyanis az Európai Unió 135,7 millió eurót hagyott jóvá térítésmentesen csak ezekre az infrastrukturális beruházásokra.
Ezzel a Nis–Dimitrovgrád–bolgár határ vasútvonal meglévő vágányainak rekonstrukciója és korszerűsítése valósulhat meg, valamint Stalać–Đunis (Sztalaty-Gyunisz) közti szakaszon a második vágány is megépülhet.
Ezen a 17,7 kilométeres vasúti szakaszon ugyanis eddig csupán egy vágányon naponta 35-40 személy- és tehervonat közlekedik, legfeljebb mintegy 65 kilométer óránkénti sebességgel.
A szakemberek szerint, amennyiben kiépül a második vágány, a vonatok akár 160 kilométer óránkénti sebességre is felgyorsulhatnak, így a vasúti közlekedés is jelentős mértékben javul majd.
Egyébként éppen ezen a vasúti szakaszon tervezett 3,3 kilométer hosszú alagút kiépítésére nemrégiben írta alá a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra (Infrastruktura železnice Srbije) közvállalat a megállapodást a China Railway 21. bureau group vállalattal, akik ezzel azt vállalták magukra, hogy összesen 912 nap alatt építik ki az alagutat.
A Nis–Dimitrovgrad vasúti szakaszon, amely egyébként a Budapest–Belgrád gyorsvasút, azaz a 10-es forgalmi folyosó folytatását képezi Dél-Európa felé, összesen 4 vasúti alagút épül majd.
Ami pedig a Duna biztonságos hajózhatóságát illeti, a második világháborúban elsüllyesztett német hadihajók eltávolítását tervezik Prahovonál, Negotin várostól nem messze, a szerb-román-bolgár hármashatár közelében. Szerbia két évvel ezelőtt megkezdte, majd tavaly fejezte be a Duna medrének felvételezését, amelyből kiderült, hogy
Prahovonál 14 hajót rejt a Duna már 78 éve (1944 szeptemberétől), illetve további mintegy 600 nem élesített robbanóanyagot.
A folyófenék feltérképezése, vagyis az elsüllyed hajók és robbanóanyagok pontos helyének megjelölése után a szerb építési, közlekedési és infrastrukturális minisztérium a megtalált hajóroncsok eltávolítása, valamint a robbanóanyagok hatástalanítására szükséges pénzeszközök 40 százalékát az Európai Beruházási Bankkal kötött pénzügyi megállapodáson keresztül kapja meg, 20 százalékát az állami költségvetésből biztosítja, ám pályázott a uniós támogatásra is, amit a napokban jóvá is hagytak.
Az Európai Unió 223,6 millió euróval támogatja Szerbia hét projektjét,
amelyek közül három a közlekedést, kettő az energetikát, egy-egy projekt pedig a digitális és a szociális infrastruktúra ágazatát érinti.
Ezt az összeget, az EU Nyugat-Balkán Beruházási Keretének (Western Balkans Investment Framework – WBIF) hatodik pályázati felhívása során hagyták jóvá, azzal hogy a jóváhagyott infrastrukturális projektek teljes becsült beruházási értéke 885,4 millió euró, közölte a szerb eurointegrációval megbízott minisztérium.
Jadranka Joksimović minisztériuma által kiadott közlemény szerint a támogatott projektek célja, hogy növelje Szerbiában a beruházások számát, illetve elmélyítse Szerbia és a Nyugat-Balkán országai, illetve az Európai Unió között az együttműködést. A miniszter asszony szavai szerint ezek a projektek mindegyike új munkahelyek létrehozásához járul hozzá, az egészségügyi ellátás minőségének növeléséhez, illetve a zöld menetrend Nyugat-Balkánra vonatkozó tervének megvalósításához.
Az említett infrasktuturális projektek mellett
az EU 17 millióval támogatja a transzbalkáni gázvezeték kiépítését,
vagyis ami energetikai távvezetékes interkonekciót jelent majd Szerbia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina között. Korszerűsítik majd a villamosenergia-elosztó hálózatokat is.
Ami pedig a szociális infrastruktúrát jelenti, mindenekelőtt 36,4 millió eurót fordítanak a Belgrádban található Tirsova 2 Gyermekklinika kiépítésére, ahol a legsúlyosabb betegségben szenvedő gyermekeket gyógykezelik az ország minden tájáról.
A digitális infrastruktúra támogatásával pedig azok falvak is kapnak internet-hozzáférést, amelyek félreeső, nehezen hozzáférhető helyen vannak. Az EU-tól kapott 34,4 millió eurónak köszönhetően 700 háztartás és mintegy 1500 közintézmény, köztük iskolák is végre használhatják majd az internetet.
A McKinsey új Global Energy Perspective jelentése szerint a zöldátmenet üteme megtorpant, miközben a fosszilis energiaforrások dominanciája tartós marad. A kutatás kiemeli: a klímaváltozás hatásai már kézzelfoghatók, ezért a jövő kulcsa az alkalmazkodás, nem csupán a kibocsátások csökkentése.
A tömegközlekedést használóknak érdemes lesz odafigyelniük.
Felrobbant a busz üzemanyagtartálya – de a baleset körülményei így is egészen elképesztőek.
Egy férfit meglőttek, az elnök terrormerényletnek minősítette az esetet.
Nem világos, mi történt, egyetlen forgatókönyvet sem lehet kizárni.
Aleksandar Vucic kérdésre válaszolva elárulta, hogy őmaga és a szerbek is szeretik a magyarokat, csodálják őket szabadság- és békeszeretetük miatt.
Az ellenzék vezére lassan két éve folyamatosan projektál, manipulál, ezzel pedig indulatokat gerjeszt, melyek sokszor életveszélyes fenyegetések formájában csapódnak le. Krupincza Mariann írása.
A legendás német politológust arról kérdeztük, hogyan szabadulna a francia adóssághegytől Macron, miért lett alkoholista Schröder, és elege van-e az európai elitnek a választóiból.
