Hamarosan felújítják a szerbiai vasúthálózat újabb szakaszát, illetve a közeljövőben beruháznak a Duna hajózhatóságába is, ugyanis az Európai Unió 135,7 millió eurót hagyott jóvá térítésmentesen csak ezekre az infrastrukturális beruházásokra.
Ezzel a Nis–Dimitrovgrád–bolgár határ vasútvonal meglévő vágányainak rekonstrukciója és korszerűsítése valósulhat meg, valamint Stalać–Đunis (Sztalaty-Gyunisz) közti szakaszon a második vágány is megépülhet.
Ezen a 17,7 kilométeres vasúti szakaszon ugyanis eddig csupán egy vágányon naponta 35-40 személy- és tehervonat közlekedik, legfeljebb mintegy 65 kilométer óránkénti sebességgel.
A szakemberek szerint, amennyiben kiépül a második vágány, a vonatok akár 160 kilométer óránkénti sebességre is felgyorsulhatnak, így a vasúti közlekedés is jelentős mértékben javul majd.
Egyébként éppen ezen a vasúti szakaszon tervezett 3,3 kilométer hosszú alagút kiépítésére nemrégiben írta alá a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra (Infrastruktura železnice Srbije) közvállalat a megállapodást a China Railway 21. bureau group vállalattal, akik ezzel azt vállalták magukra, hogy összesen 912 nap alatt építik ki az alagutat.
A Nis–Dimitrovgrad vasúti szakaszon, amely egyébként a Budapest–Belgrád gyorsvasút, azaz a 10-es forgalmi folyosó folytatását képezi Dél-Európa felé, összesen 4 vasúti alagút épül majd.
Ami pedig a Duna biztonságos hajózhatóságát illeti, a második világháborúban elsüllyesztett német hadihajók eltávolítását tervezik Prahovonál, Negotin várostól nem messze, a szerb-román-bolgár hármashatár közelében. Szerbia két évvel ezelőtt megkezdte, majd tavaly fejezte be a Duna medrének felvételezését, amelyből kiderült, hogy
Prahovonál 14 hajót rejt a Duna már 78 éve (1944 szeptemberétől), illetve további mintegy 600 nem élesített robbanóanyagot.
A folyófenék feltérképezése, vagyis az elsüllyed hajók és robbanóanyagok pontos helyének megjelölése után a szerb építési, közlekedési és infrastrukturális minisztérium a megtalált hajóroncsok eltávolítása, valamint a robbanóanyagok hatástalanítására szükséges pénzeszközök 40 százalékát az Európai Beruházási Bankkal kötött pénzügyi megállapodáson keresztül kapja meg, 20 százalékát az állami költségvetésből biztosítja, ám pályázott a uniós támogatásra is, amit a napokban jóvá is hagytak.
Az Európai Unió 223,6 millió euróval támogatja Szerbia hét projektjét,
amelyek közül három a közlekedést, kettő az energetikát, egy-egy projekt pedig a digitális és a szociális infrastruktúra ágazatát érinti.
Ezt az összeget, az EU Nyugat-Balkán Beruházási Keretének (Western Balkans Investment Framework – WBIF) hatodik pályázati felhívása során hagyták jóvá, azzal hogy a jóváhagyott infrastrukturális projektek teljes becsült beruházási értéke 885,4 millió euró, közölte a szerb eurointegrációval megbízott minisztérium.
Jadranka Joksimović minisztériuma által kiadott közlemény szerint a támogatott projektek célja, hogy növelje Szerbiában a beruházások számát, illetve elmélyítse Szerbia és a Nyugat-Balkán országai, illetve az Európai Unió között az együttműködést. A miniszter asszony szavai szerint ezek a projektek mindegyike új munkahelyek létrehozásához járul hozzá, az egészségügyi ellátás minőségének növeléséhez, illetve a zöld menetrend Nyugat-Balkánra vonatkozó tervének megvalósításához.
Az említett infrasktuturális projektek mellett
az EU 17 millióval támogatja a transzbalkáni gázvezeték kiépítését,
vagyis ami energetikai távvezetékes interkonekciót jelent majd Szerbia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina között. Korszerűsítik majd a villamosenergia-elosztó hálózatokat is.
Ami pedig a szociális infrastruktúrát jelenti, mindenekelőtt 36,4 millió eurót fordítanak a Belgrádban található Tirsova 2 Gyermekklinika kiépítésére, ahol a legsúlyosabb betegségben szenvedő gyermekeket gyógykezelik az ország minden tájáról.
A digitális infrastruktúra támogatásával pedig azok falvak is kapnak internet-hozzáférést, amelyek félreeső, nehezen hozzáférhető helyen vannak. Az EU-tól kapott 34,4 millió eurónak köszönhetően 700 háztartás és mintegy 1500 közintézmény, köztük iskolák is végre használhatják majd az internetet.
Az engedélyek nagy részét már megszerezték és a kivitelezői szerződés aláírása hamarosan várható, ami azt is jelenti: a munkák a nyár elmúltával el is kezdődhetnek.
Közel kétszázezren követeltek előrehozott választásokat Szerbiában, az esti órákban pedig összecsapások alakultak ki a rendőrökkel.
Az üzlet a végső szakaszába lépett.
A szerb kormány Aleksandar Vucic államfő vezetésével továbbra is tárgyalásokat folytat a Mollal.
Ana Brnabić, a szerb parlament elnöke szerint az EU bővítéssel kapcsolatos álláspontja igazságtalan.
Miközben a német főváros évek óta megoldatlan problémákkal küzd, a szeptemberi önkormányzati választás egyik legélesebb vitája az autózás körül bontakozott ki.
A munkáspárti elképzelések hideg fogadtatásra találtak a kontinensen.
Finnország és Azerbajdzsán lesz az ellenfél.
