Mértékadó brit lap: Zelenszkijnek valószínűleg meg kell alkudnia Putyinnal – és ezt már ő is tudja
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
A magyarországi vállalatvezetők háromnegyede szerint az orosz-ukrán konfliktus késést okozhat fenntarthatósági törekvéseik megvalósításában – derül ki a K&H fenntarthatósági index felmérésből. A cégvezetők többsége tisztában van az Európai Unió karbonkibocsátással kapcsolatos célkitűzéseivel. A fenntarthatóságot sokan tartják fontosnak, de kevesen tesznek érte. A vállalatok teljes fogyasztásának 1 százalékát sem teszi ki a zöld energia.
Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus rávilágított arra, hogy Magyarország mennyire függ a fosszilis energiáktól. A vállalatvezetők szerint mindenképpen szükség lesz több alternatív energiaforrásra. Ugyanakkor attól is tartanak, hogy a fegyveres konfliktus következményeként ilyen irányú törekvéseik késést szenvedhetnek – derül ki a K&H fenntarthatósági index felméréséből, amelyet június végén mutattak be. A felmérésre most először került sor, és a pénzintézet félévente fogja megismételni az adatfelvételt, hogy követni lehessen a változásokat is.
„Minél inkább úgy gondolja a cégvezető, hogy egyre fontosabbak lesznek a megújuló energiaforrások, annál inkább tart attól, hogy az orosz-ukrán fegyveres konfliktus hatására a fenntarthatósági törekvéseik késést szenvedhetnek”
– mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági programjának vezetője.
Az Európai Unió karbonkibocsátással kapcsolatos célkitűzéséről a cégek háromnegyede hallott, 55 százalékuk azt is tudta, hogy a teljes karbonsemlegesség a cél. Tízből nyolc vállalatvezető osztja azt a véleményt, hogy a fenntarthatósági kérdések előtérbe kerülése javítja megítélésüket a fogyasztók, illetve vevők körében.
A cégeknek mégis csak kétötöde érzi úgy, hogy érintett a karbonsemlegességi törekvések szempontjából.
Szinte alig van olyan cég, amely saját bevallása szerint a versenytársaihoz képest több üvegházhatású gázt bocsát ki. Így aztán céldátumot sem jelöltek ki, amikorra el kellene érniük a karbonsemlegességet. Megfigyelhető azonban, hogy minél nagyobb egy vállalat árbevétele – illetve minél jelentősebb annak az ágazatnak a karbonkibocsátása, amelyben a cég tevékenykedik –, annál valószínűbb, hogy már jelenleg is számszerűsítik az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Az azonban elmondható, hogy minél inkább karbonkibocsátónak számít az az ágazat, ahol a cég tevékenykedik, annál valószínűbb, hogy vásárol a vállalat zöld energiát a szolgáltatójától. A jelentős kibocsátók között ráadásul számos olyan cég van, amely – ha jelenleg nem is, de a közeljövőben – tervez ilyen lépést a fenntarthatóság érdekében. Összességében jelenleg a vállalatok teljes fogyasztásának 1 százalékát sem teszi ki a zöld energia.
Elgondolkodtató, egyben aggasztó eredmény, hogy a felmérésben résztvevő – főleg a kisebb cégek élén álló – cégvezetők ötöde úgy gondolja, hogy a klímaváltozás nem az emberi tevékenység eredménye, így aztán neki ezzel nincs is dolga” – tette hozzá Suba Levente.
A cikk eredetileg az Üzletem.hu oldalán jelent meg.
(Borítókép: MTI/Komka Péter)