Kadirov 15 éves fia szanaszéjjel vert egy oroszországi Korán-égetőt (VIDEÓ)

„Helyesen cselekedett” – reagált a büszke apa.

Oroszország Kína legnagyobb olajszállítójává vált, mivel az ország az ukrajnai háború miatti szankciók közepette kénytelen olcsóbban eladni a nyersolaját, amire Peking le is csapott. Az orosz olajimport májusban rekordszintre, 55 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, ezzel Kína legnagyobb szállítói közül a második helyre szorította Szaúd-Arábiát.
Kína felpörgette az orosz olaj vásárlását annak ellenére, hogy a keresletet visszafogta a Covid megfékezése és a lassuló gazdaság. A kínai vállalatok, köztük az állami finomító óriás Sinopec és az állami tulajdonú Zhenhua Oil, növelték orosz nyersolaj vásárlásaikat az elmúlt hónapokban, miután az oroszok komoly árengedményeket kínáltak nekik.
A Kínai Általános Vámhivatal adatai szerint a Kínába irányuló import, amely magában foglalja a kelet-szibériai Csendes-óceáni csővezetéken keresztül eljuttatott kőolajat, illetve a tengeri szállítmányokat, közel 8,42 millió tonnát tett ki a múlt hónapban. Ezzel Szaúd-Arábia, amely korábban Kína legnagyobb kőolajforrása volt, a második helyre került a maga 7,82 millió tonnájával.
Az egekbe szökő üzemanyagárak miatt nem csak az autósok igyekeznek olcsón megtankolni, az országok is ekképp cselekednek. Nem csak Kína vette igénybe az Oroszország által kínált kedvezményeket, India is növelte a vásárlásokat. Mindez a megugró nyersolajköltségekkel együtt hozzájárult ahhoz, hogy Oroszország ténylegesen növelni tudta a bevételeit Ukrajna inváziója után.
Eközben Ukrajna kereskedelmi képviselője éles figyelmeztetést intézett azokhoz, akik úgy döntenek, hogy többet vásárolnak Oroszországtól. Tarasz Kacska a BBC-nek azt mondta, hogy Moszkva „bármit fegyverként használna fel”, a függőséget manipulációra használná fel.
Joe Biden amerikai elnök az olaj elleni szankciók bevezetésekor azt mondta, hogy a lépés „Oroszország gazdaságának fő artériáját” célozta meg. Bár az energiaexport létfontosságú bevételi forrás Oroszország számára, de utólag látható, hogy a lépés hatással van a nyugati fogyasztókra is, és az oroszok elég hatékonyan védekezik ki a szankciók hatásait.
A Centre for Research on Energy and Clean Air agytröszt jelentése szerint
Oroszország közel 100 milliárd dollár bevételre tett szert a fosszilis energiahordozók exportjából az ország ukrajnai inváziójának első 100 napja alatt, annak ellenére, hogy májusban csökkent az export.
Ennek az importnak 61 százalékát, mintegy 59 milliárd dollár értékben az Európai Unió tette ki.
Összességében az orosz olaj- és gázexport csökken, és Moszkva energiaértékesítésből származó bevétele is csökkent a márciusi, jóval több, mint napi 1 milliárd dolláros csúcsról.
A bevételek azonban az első 100 napban még mindig meghaladták az ukrán háború költségeit – a CREA becslése szerint Oroszország körülbelül napi 876 millió dollárt költ az invázióra.
A hétfői adatok azt is mutatták, hogy Kína a múlt hónapban 260 000 tonna iráni kőolajat importált, ami tavaly december óta a harmadik iráni olajszállítmány.
Kína az orosz olaj mellett, a Teherán elleni amerikai szankciók ellenére továbbra is vásárol az iráni olajból.
Kövesse a Facebookon!