Már Ázsiából is fenyegetőznek: csúnya pofonba szaladhat bele az EU
Katar nem blöfföl, ha az LNG-ről van szó.
A szinte azonnali ellenzéki reakciók csak az előadót minősítették a szokásos módon, magát az előadást teljesen figyelmen kívül hagyva.
Veress József, az MTA doktora, professor emeritus (ELTE) írása a Makronómon.
„Beteg embernek nem tanácsot adunk, hanem gyógyszert.” (Demokratikus Koalíció)
„…ismételten megmutatta, hogy nem ért máshoz, csak uszításhoz és hergeléshez, miközben olyan valós problémákkal kellene foglalkoznia, mint a magyar emberek megélhetése és az országunkat sújtó szociális válság.” (Momentum ).
„Magyarországnak van egy önjelölt bolygókapitánya, de nincs valódi miniszterelnöke.” (Jakab, ki más?)
„A jogállamiságot két lábbal tiporta földbe az Orbán-kormány, Magyarország az unió második legkorruptabb országa, brutális az infláció, az uniós pénzek a kormány miatt nem érkeznek.” (MSZP)
A reagálások stílusát illetően újdonság nincs, és megfogalmazásukhoz az elhangzottak ismerete sem szükséges.
Érdemes külön foglalkozni a vadonatúj Jobbik elnök, a világerőktől Vona szinten bocsánatot nyert Gyöngyösi Mártonnal, aki szerint „…abszurd, hogy amikor a magyar emberek éppen az elmúlt évtizedek legnagyobb megszorításait szenvedik el, Orbán annak a nyugatnak haláláról elmélkedik, ahol egy átlagfizetés 1,2 millió forint.(…) Mennyire nevetséges, hogy amikor Oroszország csak úgy lerohanja a hat Magyarországnyi méretű Ukrajnát, Orbán egymaga akar egyensúlyi politikát hirdetni. Mennyire tragikus, hogy miközben azt képzeli, hogy nagyhatalmak vezetői között ő tesz majd rendet, valójában már senki sem akar vele szóba állni.”
(Az idézetek a telex.hu-tól.)
Két érdekesség is megfigyelhető. Egyrészt kitapintható az előadás bizonyos fokú ismerete, másrészt az idézett mondatok ekvivalensek azokkal a klisékkel, amelyeket a balliberális külföldi báb elit és azok hazai bábjai hosszú évek óta szajkóznak a miniszterelnök jellemzésekor.
Aztán néhány nap múlva jött a „kevertfajúság” médiadarálója. Talán az e sorokat olvasók megértik:
Tessék figyelni a Népszava címet: „Világhír lett abból, hogy Orbán Viktor új mélypontra süllyedt. Elég nagy visszhangja lett a miniszterelnök fajelméleti kijelentéseinek.”
Erős önkontroll kellett részükről ahhoz, hogy ne írják oda: tettünk is sokat érte, a csak egy skálát „énekelni” tudó kollégákkal együtt. Amikor az ő nyelvükön már „mindenki” felháborodott, akkor előállt Hegedűs Zsuzsa kormányfői tanácsadó, és a Heller Ágnesi mélységeket is jóval alulmúlva, hangzatos tirádák közepette „felmondott”. Aztán az alapos és objektív kutatásairól ismert Publicus Intézet 24 százalékot mért a FIDESZ-nek, s 23 százalékot az ellenzéknek. (Ők mértek döntetlent közvetlenül a választások előtt. Ha ma is mérnének, szerintük a kormánypárt be sem jutna a Parlamentbe). Mindezek mellett tudjuk, hogy a DK elnök készül, egyre készül, egyelőre csak többes szám első személyben.
Elsősorban arra számítanak, (és ennek ezernyi jele van itthon és külföldön egyaránt) hogy az EU nem adja meg vagy csak későn és erősen megcsonkítva az egyébként kevés kivételtől eltekintve kvázi alanyi jogon járó pénzügyi támogatásokat, illetve erőforrásokat. Mint tudjuk, igazi késhegyre menő harc ez nyomasztó EP-s balliberális ellenszélben. Olyan hihetetlenül kisstílű, mondjuk ki: pitiáner deklarációk és megbélyegzések hangzanak el nap mint nap Brüsszelben, amelyek mennyei mannát jelentenek a nem kormánypárti erők számára. Ehhez jön a (mesterséges) háború és a (mesterséges) energiaválság, az ugorjunk rá az új KATA törvényre akció megannyi drogtöltettel, és bizakodva dörzsölődnek a tenyerek.
Leszögezem: hiába. Nem fog menni.
Aztán jön az eszetlen viharokat előidéző olasz választás, ha nem halasztgatják addig, amíg valamennyi nem balliberális jelöltet sikeresen le nem járatnak. A sort folytathatnánk.
Ajánlom a „készülő” ellenzék figyelmébe a Slovan – FTC visszavágójának körülményeit. A szlovákok 2:1-ről indultak. Kitettek egy óriásmolinót a történelmileg nem idős szlovák államiság és sport dicsőségét hirdetve, (ezt még az UEFA is kénytelen volt levetetni), közölték, hogy Attila a hunok királya a saját nemét szerette, sört csak a szlovák szektoroknak árusítottak, a magyar szekció egy részében nem lehetett a teljes pályát látni. Pitiánerség a köbön. Ok-okozati kapcsolat nincs, de a végeredmény 4:1 lett. Ide.
A magyar kormány pedig teszi és tegye is a dolgát.